A tárlatot megnyitó Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet beszédében elmondta, hogy a magyar kortárs művészet kiemelkedő alakjai jóvoltából születtek meg az Ószövetség első öt könyvére reflektáló művek. Kiemelte, hogy a tárlat bemutatásának időzítése nem véletlenszerű, hiszen a nagyböjti időszakban vagyunk, Húsvét ünnepéhez közeledünk. Amikor a szentírás szavain, vagy a tízparancsolaton elmélkedünk, akkor zsidó–keresztény gyökereinkről beszélünk, mely az európai kultúra alapja. Magyarország mindig is hűséges volt az európai értékekhez, melyek nélkül nem lenne identitásunk Európában.
– Mi értelme van a tudomány és a technika korában a teremtésről beszélni? – tettel fel a kérdést felszólalása elején Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Intézet rektora.
A Biblia nem a természettudományok kézikönyve, mint a National Geographic, hanem a dolgok mély és valódi igazságát akarja felfedni számunkra. Azt tanítja, hogy a világ eredete az Isten igéjében, a logoszban van. Az intézet rektora felszólalásában arra buzdított, hogy hinnünk kell, hogy a világ erre épül, mely a létezés minden aspektusát megvilágítja és bátorságot ad az élet minden kihívásának az elfogadásához. Arról is szólt, hogy a világnak van egy olyan terve, amely ebből az értelemből, a teremtő lélekből származik. Ha hiszünk abban, hogy ez áll mindennek a hátterében, az a létünk minden aspektusát megvilágítja. Bátorságot ad ahhoz, hogy bizalommal és reménnyel nézzünk szembe az élet kalandjával. Felhívta a figyelmet, hogy a Szentírás azt tanítja nekünk, hogy a lét, a világ, létezésünk eredete nem az irracionalitás, nem a szükségszerűség, hanem az értelem, a szeretet és a szabadság.
Minden kultúra fennmaradása attól függ, hogy saját társadalma ismeri-e és továbbadja-e saját kultúrájának eredetét és értékeit az utódainak, így van ez az európai zsidó–keresztény kultúra esetében is – mondta el beszédében Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, az Eredet című gyűjtemény tulajdonosa.
Ha nem adjuk át saját kultúránk értékeit a következő generációnak, akkor ősi kultúránk megsemmisül, más népek veszik át a helyét, más vallások, más szokások következnek. Volt már ilyenre példa a történelemben. Leszögezte, hogy európai kultúránk alapja a Biblia, ebből indulhatunk ki, az értékrend, a szokások, a műveltség és természetesen a hit esetében is. Az 1960-70-es években még az ateista párttitkárok is tudtak a Bibliából fejből idézni, azonban ma sokan még az alaptörténetet sem ismerik. A tárgyi ismeret nélkül biztosan elveszik saját európai kultúránk. Úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy ez nemcsak az egyháznak, hanem a társadalomnak is feladata.
A kultúra megőrzésében és továbbadásában mindenkinek megvan a saját személyes felelőssége. Elmondta, hogy az Evangélium 21 és az Eredet gyűjtemények létrehozásával ő és felesége ezt a nemes feladatot vállalta.
Azt is megosztotta, hogy a Bibliát elolvasva kijelölt 365 igeverset, amely a XXI. század szekuláris emberének is értékes üzenetet jelenthet. Ezeket csoportosította és saját szempontja alapján létrehozta az esszenciák esszenciáját. A római tárlaton bemutatott tizenkét téma az alapja az Eredet gyűjteménynek, mely a Biblia első öt könyvén alapszik. Három fő részre épül. Az őstörténet, benne a világ teremtése, Ádám és Éva, valamint Noé története. A zsidó nép születése, benne Sára és Izsák története, Jákob létrája, József története, a tíz csapás és a pusztai vándorlás. A záróegység a vallási szöveg bemutatása a tízparancsolat, az ároni áldás az ígéret földjével és a hálaáldozat. Tizenkét fontos ószövetségi témakör tizenkét kortárs magyar művész installációjával. A műgyűjtő végül azt is elmondta, hogy ezeket az egységeket találta a ma embere számára a legfontosabbnak. Ezek mutatják be Mózes öt könyvének a fejlődéstörténetét. Kiemelte, hogy különösen tetszett neki, hogy a patriarchális történetek értelmezésében nők játsszák a főszerepet.
A tárlat kurátora, Petrányi Zsolt ismertette, hogy nem egy szokásos kiállításról és nem egy szokásos gyűjtési munkáról van szó.
Másfél éves egyeztetés eredménye, amiben a teológiai kérdéseket vitatták meg a művészek egymással, miközben a művészi kifejezésmód lehetőségeit keresték. Ezért az eredmény szokatlan, a művészi ábrázolás a hagyományos ábrázolásoktól eltér. Elmagyarázta, hogy azért is volt ez szükségszerű, mert a XXI. század embere nem kommunikálhat úgy ezekről a témákról, mint a korábbi évszázadokban. Az Ószövetség első öt könyve egy absztrakt mű, nagyon fontos jelentések vannak benne. Többféle értelmezésre adnak lehetőséget, amelyet a művészek nagyszerűen ki is használtak.
Az Eredet című kiállítás művészei:
Asztalos Zsolt, Chilf Mária, Czene Márta, Gerhes Gábor, Július Gyula, Magyarosi Éva, Mártai Erik, Ráczmolnár Sándor, Szabó Eszter, Uray-Szépfalvi Ágnes, Zellei Boglárka és Wechter Ákos.
Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát, az Eredet című gyűjtemény tulajdonosát Jánosi Dalma Ágota kérdezte a tárlat főbb üzeneteiről.
