A méltatásban elhangzott: – A Fővárosi Nagycirkusz egy olyan intézmény, amely nemcsak a látványos és szórakoztató előadásokkal, hanem a társadalmi felelősségvállalással is kiemelkedik a magyar kulturális életben. A Fővárosi Nagycirkusz a világon elsőként dolgozott ki olyan módszert, amivel látássérült emberek számára is átélhetővé tudja tenni az előadásait.
A látvány egyidejű elmesélésével, vagyis audionarrálással megvalósuló előadásokkal segítik a vakokat és a gyengénlátókat, akik így nem maradnak le a cirkuszi csodákról.
A Fővárosi Nagycirkusz ezzel a kezdeményezéssel a látássérült emberek hátrányait enyhíti, egyenlő esélyeket biztosítva nekik, és bevonja őket a cirkusz világába. Az intézmény ezzel nemcsak a látássérült közönségét, hanem a látó közönségét is gazdagítja, hiszen a narráció segítségével még jobban megértik és értékelik az előadásokat. A Fővárosi Nagycirkusz egy olyan példaértékű intézmény, amely a cirkuszművészet mellett a társadalmi szolidaritást is képviseli, és a látássérült embereknek is lehetőséget ad arra, hogy részesei legyenek a cirkuszi élménynek. Mindezek alapján a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete a Fővárosi Nagycirkusz részére a Békés megyei Vakokért Emlékplakettet adományozza.
A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója kiemelte: megtiszteltetés a díjazottak között lenni, majd elismerését fejezte ki a városnak, hogy egy ilyen egyesületet tudhat a határain belül.
Fekete Péter hozzátette, hogy a Békéscsabai Jókai Színház két művésze, Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina színházi audionarrációs munkája jó alapot teremtett ahhoz, hogy a későbbiekben a Fővárosi Nagycirkusz a cirkuszi előadásoknak megfelelő, a világon teljesen egyedülálló módszert dolgozhasson ki.
„Láthatóvá tenni a láthatatlant” – az ezzel a jelmondattal létrehozott program célja az, hogy a vak és látássérült emberek hátrányainak enyhítésével, az esélyegyenlőség megalapozásával, a társadalom szemléletmódjának átalakításával speciális szolgáltatást nyújtson. Óriási kihívás volt kialakítani a megfelelő technikát, hiszen a narrálás a verbális művészetek terén ismert és megszokott, nonverbális területen egyáltalán nem az.
A mobil audiorendszerrel történő kommunikáció azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor – akár egy sportközvetítésen – percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatta el a látássérült vendégekhez.
A Fővárosi Nagycirkusz 2016 óta eddig több mint hetven audionarrált előadást tartott, és ma már külföldről járnak Budapestre megtanulni a speciális módszertant.
