Az építészet ezer arca: HelyiÉrték

Zárt körű esemény keretében nyílt meg a III. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A HelyiÉrték címet viselő tárlaton számos egység között az épített örökség helyzetét feltáró múlttal és az együttélés lehetőségeivel, valamint az identitás kérdéseivel is foglalkoznak szervezők.

A HelyiÉrték című tárlat négy egységen, négy kérdésen keresztül vezeti be a látogatókat az elmúlt öt év hazai és határontúli építészetébe. Fotó: Teknős Miklós

Immáron hagyomány, hogy a különböző művészeti ágak ötesztendős ciklusokban bemutatkoznak az impozáns és nagy múltú Műcsarnok kiállítótereiben. 2024-ben újból az építészeti téma kapott erre lehetőséget. A HelyiÉrték cím egészen szemléletes, hiszen túlmutat az építészeti alkotások elsődleges funkcióin és egy sokkal tágabb koncepció mentén ismerteti meg a látogatókat az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét összegző fontos kihívásokkal, kérdéskörökkel és építészeti gondolataival összesen négy kiállítási egységen keresztül. Önálló egységet kapott az oktatási-nevelési intézmények és a lakóházak építészete, de az épített örökség, s ezáltal a múlt szintén fókuszba került.

Megnyílt a Műcsarnok legújabb kiállítása.  Fotó: Teknős Miklós

Május 10-én a délelőtti órákban tartott a múzeum egy zárt körű kiállításmegnyitót, melyen a sajtó munkatársai, s ezáltal mi is jelen voltunk. Az eseményen beszédet mondott Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, Turi Attila, Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Dénes Eszter főkurátor, az MMA köztestületi tagja.

Szegő György megköszönte a széles kurátori csapat, illetve valamennyi együttműködő és támogató munkáját, akik segédkeztek a tárlat megvalósulásában. 

Kiemelte, hogy a kiállításnak mind a jelenről, mind pedig a múltról, mind a jövőről szóló dimenziójában megjelenik az a vizuális művészeti törekvés, melyről sokáig megfeledkezett a szakma.

Turi Attila rávilágított arra, hogy az építészet elmúlt ötéves termése tárult a közönség elé, illetve hogy a közelítés és megértés lehetősége is létrejöhet, melyeket különféle rendezvények – konferencia, tárlatvezetések, beszélgetések – segítenek majd. A szakember úgy véli, az építészetben most azonosítható egy paradigmaváltás: az iránymutató törvények és törekvések azt szemléltetik, hogy az építészet kultúrahordozó és szemléletformáló jelenségként van jelen életünkben: 

Az építészet a test hajléka, a lélek burka [...]. Az építészet helyi érték és korszakos nyelv, alkotásainak létrehozása közösségi tett, társas művészet

A  III. Építészeti Nemzeti Szalon megnyitóján Lázár János is beszédet mondott.  Fotó: Teknős Miklós

Lázár János méltatta a seregszemle anyagát, a kurátori csapat munkáját, mely nem kanonizált, hanem a teljesség igényével született meg a kiállításra került alkotások anyaga. 

Emellett gratulált a kiállítóknak, akik megmutatják Magyarországnak és a világnak azt a komoly munkát, melyet az utóbbi években végeztek.

Kiemelte a törvényi keretek megteremtését az adott területen, valamint hogy számos állami beruházás valósult meg: úgy gondolja, hogy a keretek és lehetőségek megteremtésével nem állnak rosszul. A miniszter a következő évek célját is hangsúlyozta, mely a mennyiség és minőség kérdéseire vonatkozik: 

Szeretném a mennyiséget a minőségre leváltani. [...] A minőség jegyében számomra mindenki, minden irányzat képviselője szövetséges. [...] A mennyiség helyett a minőség szabja meg a magyar építészet következő harminc esztendőjét.

Hozzátette, hogy nagyon szépen látható a tárlaton, ahogy az adott kor szelleme reflektáltatja a magát építészetet, az építészeti praxist. A korszellem, az adott kor kihívásai, dilemmái, az adott korszak jövőhöz kapcsolódó viszonya szerinte rányomta a bélyeget a 2019 és 2024 közötti tervezői anyagokra is, mely befolyásolja az „aratás” minőségét, illetve látható, hogyan reflektált az elmúlt évekre az építészeti társadalom.

 Hangsúlyozta még az építészet identitásképző elemét, valamint utalt a beillesztés fogalmára is: azok a jó épületek, amelyek beillesztésre kerülnek, és lokálisan reflektál az épület oda, ahova készül. 

Négy egység a tárlaton

A főkurátor sokkal poétikusabban beszélt a tárlatról, valamint azzal kapcsolatban sorra vette és kibontotta a térben megjelent egységeket. Négy térben, négy nézőpont, avagy négy főkérdés jelenik meg a HelyiÉrtékben. Például a kiállítási tér végében helyezték el az építészeti gondolkodás mint alkotói folyamat szimbolikus leképezésének stációit: skiccekből, rajzokból, látványtervekből láthat a látogató válogatásokat, melyek az építészetet mint építészeti víziókat is bemutatják.

Több mint 350 alkotást tárunk önök elé, nem feledve, hogy a teljesség nem azt jelenti, hogy mindent bemutatunk, hanem hogy semmi nem hiányzik. Alkotótársaimmal együttgondolkodásra hívjuk önöket

– emelte ki Dénes Eszter, a tárlat főkurátora.

A HelyiÉrték az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekszik és számos kísérőrendezvény várja majd egészen szeptember közepéig a közönséget. A III. Építészeti Nemzeti Szalon 2024. május 11-től szeptember 15-ig látogatható a Műcsarnokban.