„Én, amikor ide kijövök Pestre, vagy egyáltalán odahaza bekapcsolom a tévét, rádiót, amelyben nyilván, hogy magyar adók mennek, mindig megcsap egyfajta ilyen száraz levegő érzése. Hiányzik a tv-ből, a rádióból a nyelvjárás. Tehát, amikor valaki úgy beszél, ahogy megtanították az iskolában, az nekem kicsit száraz” – mesélte a Magyar Nemzet Videa-csatornáján megtekinthető Poétikon epizódban Sántha Attila.
„Hogy alakult ki, hogy milyen ma az elfogadott beszédstílus?” – érdeklődött Viola Szandra.
„Tehát az történt, hogy kétszázvalahány évvel ezelőtt megszületett az irodalmi nyelv, és akkor fogták az akkori nyelvújítók és a nyelvészek a bárdot és mint a fenyőfának az ágait így szépen lecsapták. És maradt egy csupasz törzs. Na, ez a csupasz törzs ma a magyar nyelv, a köz által használt magyar nyelv, vagy akár a magyar irodalmi nyelv is, amelyet megfosztottak az ágaitól, a leveleitől.
El tudjuk képzelni, hogyha egy fának levágják az ágait, és nincsenek tovább levelei, akkor az ki fog halni előbb-utóbb, ki fog száradni” – fejtette ki Sántha Attila.
Ez motiválta a Bühnagy székely szótár és a gyerekeknek szóló, Székely szótár kisebb, s nagyobbacska cinkáknak című könyvek megszületését. Sántha Attila szerint ugyanis már a székelyek közül is egyre kevesebben ismerik a tájjellegű szavakat, szólásokat, ezért vissza kell azokat tanítani. Az iskolában pedig, véleménye szerint, nem kellene kijavítani a tájszólással érkező gyereket, inkább a sokszínűség megőrzésére kellene törekedni.
Nemcsak a székely nyelv, hanem a csavaros, székely gondolkodás is világszerte ismert. A székelyek mindig ugratják egymást
– vetette fel a műsorvezető. „Igen, ennek köszönhető a csavaros észjárás” – ismerte el Sántha Attila, majd egy példát is említett: „Mennek a turisták, megkérdik a pásztort, hogy messze van-e még Lövéte. És a pásztor erre azt mondja, hogy hát légvonalban nyolc kilométer, de tudok egy rövidítést. Na, tehát ez, amikor már így minden ki van csavarva.
Bolyai János is hallotta ezt a viccet annak idején, és emiatt találta fel a nemeuklidészi geometriát, mert hogy ott is a teret meg kell görbíteni.
Tehát, hogyha valaki a teret meggörbíti, akkor tényleg van a légvonalnál egy rövidebb útvonal. Erről beszél a székely bácsi” – mondta Sántha Attila.
A teljes beszélgetésből az érdeklődők például azt is megtudhatják, hogy mit jelent az, hogy „kimegy az ablak a házon” vagy, hogy honnan ered a Kányádi Sándor verséből is ismerős „fák hegyén jár” kifejezés.
