– Én akkor jöttem rá, hogy semmiképpen nem akarok jogász lenni, amikor harmadéves koromban, az egyik közigazgatási jogi vizsgámra készültem. Ültem a folyosón, olvastam a jogszabályt, és csak olvastam, és olvastam, és aztán arra jutottam, hogy ha nekem minden nap azt kell látnom, hogy ezt teszik a magyar nyelvvel, én három hónap múlva felakasztom magam. Végül nem is lettem jogász – mesélt írói pályája indulásáról Gerencsér Anna.
Egyiptomi érdekességek a Poétikonban
A műsorvezető hozzátette, meglehetősen gyakori, hogy valaki jogászként indul, majd íróként végzi, a nyelvvel való, aprólékos munka ugyanis mindkét szakmára jellemző. Az írónő könyve, A krokodilmadár koronája kapcsán azonban csakhamar az egyiptomi mitológia allegorikus erejű történeteire terelődött a szó: – Szerintem egy nagyon szép motívum ebben a regényben, ahogy minden este lebukik a Nap a horizont alá; ez úgy jelenhetett meg a kor emberének fantáziájában, hogy akkor az alvilágba száll alá és valakinek, például Rének vagy Széthnek meg kell küzdenie azért, hogy újra felemelkedhessen a horizont fölé, újra reggel legyen – emelte ki egyik kedvenc motívumát a műsorvezető.
– Igen, benne van az emberben, hogy bármikor történhet valami szörnyűség, néha mindenki egyedül van a sötétben, és nem tehet mást, csak reménykedik, és ha valamikor nehéz időszakban problémái vannak, akkor majd megint felkel a Nap, és megint lesz jobb is. Van, aki ilyenkor imádkozik, és van, aki úgy gondolja, hogy Ré most hajózik át lassan az alvilágon – fejtette fel a mitológiai történet lélektanát Gerencsér Anna.
A szexuális motívumok is áthatják az egyiptomi hiedelemvilágot. A fallosz, a fallikus tárgyak számtalan alkotásban előfordulnak.
– Rengeteg ókori kultúrában központi motívum, a termékenység jelképe, másrészt például Ozirisz esetében az történt, hogy Széth 42 darabra vágta a holtestét, és szétszórta Egyiptom egész területén.
Izisz össze tudta szedni az összes darabot a mítosz szerint, kivéve a péniszt. A pénisz ugyanis sajnos a Nílusba esett és megette egy hal.
– mondta a szerző. – Sőt, az egyiptomiak még azt is megmondták, hogy melyik fajta hal, ez az elefánt hal, úgyhogy ha valaha elutazom Egyiptomba, olyat se fogok enni. De lényeg a lényeg, hogy hát az a rész hiányzott, úgyhogy Izisz kénytelen volt mágikusan rekonstruálni, és utána a szexuális aktus révén élesztette fel Oziriszt és így hozta vissza az élők sorába, amennyire ez lehetséges volt. Ez még csak nem is egy olyan nagyon mély vagy magyarázatra szoruló szimbólum, hogy a szexuális aktus az egy életet adó aktus, ahogy egy új életet teremtő aktusként lehet értelmezni emberek között normális esetben, hogy az isteneknél egy második életet adó aktus is lehet, lehetett az egyiptomiak szerint – magyarázta az allegóriát Gerencsér Anna.
„Nagyon szépek ezek a mitologikus szimbólumok, mert ott van az elsődleges jelentés, tehát a profán, a hétköznapi és aztán egy olyan távlatba merülnek ezek a kifejezések, ami már sokkal több annál a közvetlen tettnél, vagy cselekvésnél” – nyugtázta Viola Szandra.
