A nyitóprogramban, november 7-én este tartja verskoncertjét Jávori Ferenc Fegya Kossuth-díjas és Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész. A produkció címe Radnóti 1938-as költeménye nyomán Béke, borzalom. Az előadás, amely egyszerre vers és zene, a zsidó származású költő háború előtti és alatti lelki folyamatát mutatja be versein és naplójegyzetein keresztül, középpontban a háború és a béke, valamint a szerelem és az irodalom témájával. A versek klezmer zene kíséretében csendülnek fel.
Radnóti-versek
A szöveg részben az abdai tömegsírban megtalált Bori notesz, életműve utolsó darabjaival, másik része követi a költő életét. Az előadás rávilágít arra a helyzetre, hogy a világirodalom egyik legerősebben és legérzékletesebben megfogalmazott nemzeti vallomását (Nem tudhatom…) papírra vető költőt saját honfitársai lőtték tarkón, pusztán származása miatti gyűlöletből.
Jönnek a zsenge, fiatalkori Radnóti-felfedezések, a bimbózó vágy, a szerelembe esés, a szakítópróba, a bezárkózás, a halálfélelem, a társ erős jelenléte a félelemben, a béke iránti vágy párhuzamban a kor őrült és föl nem fogható gyilkos eszmerendszerével és halálgépezetével.
Vers- és prózamondó verseny
A programok központi eleme a győztesek versenyének hívott, s a költőről elnevezett vers- és prózamondó verseny, amelyre a nagy országos, hazai és határon túli versmondókat felvonultató versenyek dobogós helyezettjei kapnak meghívást, illetve jelentkezhetnek a www.vers.hu oldalon keresztül. A verseny két kategóriában zajlik: a 16–21 évesek az ifjúsági kategóriában a Radnóti-diplomáért, míg a felnőtt versmondók a Radnóti-díjért indulnak. A verseny november 9-én, szombaton délelőtt 10 órakor veszi kezdetét és a vasárnap délutáni díjátadásokkal és laudációkkal zárul.
Közben a biennálé résztvevői szombat este 6-kor ellátogatnak Abdára, Melocco Miklós Radnóti-szobrához, ahol feltételezések szerint napra pontosan 80 évvel korábban a költőt és társait a tömegsírba lőtték a magyar nyilasok. Itt verssel, beszédekkel és koszorúzással emlékeznek a Radnóti-tisztelők.
Aznap este a Komédiás Étteremben kötetlen versbeszélgetés zajlik, ahol a tavaly elhunyt Popper Ferencről, a verseny egyik alapítójáról, a Magyar Versmondók Egyesülete korábbi elnökéről is megemlékeznek. A versenyen anyaországi és határon túli versmondók egyaránt részt vesznek, és Radnóti versei mellett a klasszikus magyar költészetből és a ma élő költőktől is tolmácsolnak verseket. A zsűriben a Magyar Versmondók Egyesülete öt Radnóti-díjas művésze foglal helyet: Bakos-Kiss Gábor színművész, rendező, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Pataki András rendező és Wiegmann Alfréd rendező, mindnyájan a Magyar Versmondók Egyesületének alelnökei, Király Erika előadóművész, közművelődési szakember és Lutter Imre előadóművész, költő, az egyesület és a zsűri elnöke.
A Radnóti Biennálé története
A Radnóti Biennálé 53 éves múltra tekint vissza.
Magát a Radnóti-díjat is 1971-ben alapította a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, amit a Magyar Versmondók Egyesületével költőknek, illetve versmondóknak, valamint irodalom-népszerűsítő személyeknek ítélnek oda. A díj célkitűzései között a mártír költő emlékének ápolásán túl a kortárs magyar költészet támogatása, népszerűsítése, valamint az irodalmi alkotók munkájának segítése is szerepel.
A Radnóti-díjasok sorában találjuk a költő özvegyét, Gyarmati Fannit, aki Acsai Rolanddal, Kántor Péterrel és Lutter Imrével egyszerre vehette át 2012-ben a kitüntetést, a költők között Parancs János, Csoóri Sándor, Lator László, Nagy Gáspár, Ratkó József, Zalán Tibor, Tóth Krisztina, az irodalmi élet nagyjai vannak ott. Az előadóművészek között Mohai Gábort, Marjai Virágot, Mélykuti Ilonát, Hajvert Ákost, Tóth Zsuzsannát, Havas Juditot, Tóth Zsókát és Popper Ferencet is díjazták. Két évvel ezelőtt Petrov Kata Panna kapott Radnóti-diplomát, Bakos-Kiss Gábor és Tóth Benedek Ernő pedig Radnóti-díjat.
