Fantasztikus évet zárt 2022-ben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, hiszen tavaly elnyerte az Év múzeuma díjat, amelynek rendkívül sok vetülete és hatása van, mondta Bácsmegi Gábor múzeumigazgató a Koffán + Kohán című zártkörű rendezvényen. Az eredmények között az intézményvezető elsőként említette, hogy megnőtt irányukba a műgyűjtők ajándékozási kedve, aminek köszönhetően a képzőművészeti gyűjteményük szépen gyarapodott.
Békéscsabán a december sem telt el ajándékozás nélkül, és ennek irodalmi vonatkozása is van.
A Munkácsy-múzeumot épp karácsonykor érte az a megtiszteltetés, hogy megkapta Koffán Károly grafikusművész Csendélet című alkotását, amely Radnóti Miklós költő özvegye, Gyarmati Fanni hagyatékából került elő. Koffán Károly 1947-ben személyesen neki készítette a kis méretű, filigrán grafikát. A művész ezt egy felirattal is jelezte a képen.
Koffán Károly, bár festőként kezdte, ma már többnyire grafikusként és fotóművészként ismert, emellett európai hírű ornitológus is volt, hangsúlyozta Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze. Amikor a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, két békéscsabai kötődésű művésszel is kapcsolatba került. Ekkor ismerkedett meg a szomszédos békési városban, a ma már Gyula részét képező Gyulaváriban született Kohán Györggyel, a későbbi Kossuth-díjas alkotóval, akivel megtartotta a barátságot.
Koffán Károly Párizsban is próbára tette a tehetségét. A francia fővárosban bábtervezői és bábkészítői feladatokat vállalt az 1930-as évek elején, a szakmájába nem vágó munkák mellett. Magyarországra a negyvenes években tért vissza. A második világháború után, 1947 karácsonyára megalkotta a Csendélet című grafikáját, amelyről ma is leolvasható, hogy Gyarmati Fanninak, azaz Fifinek ajánlotta. Az ő hagyatékából került a Munkácsy-múzeum tulajdonába egy magát megnevezni nem kívánó adományozó felajánlásaként.
Kohán Györggyel a későbbiekben is találkozott Koffán Károly. Amikor 1966-ban a legsikerültebb fotóiból kiállítása nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, a Kohánról készült fényképe is bekerült a válogatásba. Ez lenne az egyik kapocs, amely összeköti a véletlenül egy időben történt mecénási ajándékozást.
A múzeumnak ajándékozott Kohán-akvarell, A temetőkertben egy nagyon korai mű, mutatott rá a művészettörténész. A festőművész munkásságának döntő része a róla elnevezett gyulai Kohán Képtárban található. Mivel az édesapja a gyulavári kastély uradalmi kovácsa volt, Kohán György több szállal kötődik Gyulához. Első kiállítását is ebben a városban rendezte meg, mindössze 14 évesen. A Munkácsy-múzeumnak ajándékozott alkotása három évvel később, 1927-ben keletkezett. Tárgya igen drámai, előrevetíti a festő munkásságának borús, tragikus hangvételét.
A Kohán-mű a Szabados család jóvoltából került be a Munkácsy-múzeum képzőművészeti gyűjteményébe. A família több tagja is neves, jómódú építőmester volt, eléggé tehetős ahhoz, hogy műgyűjteményt építsen. A temetőkertben című akvarellt N. Szabados József vásárolta meg, hogy ezzel segítse a tehetséges, de szerény anyagi háttérrel rendelkező fiatalembert, akit továbbtanulásra ösztönöztek a tanárai.
A gyűjtögető gyulai család máig nem adott el tételeket a művészeti kollekciójából. Mostani ajándékozásuk kivételes pillanat, de első lépés abba az irányba, hogy mások is kedvet kapjanak a mecénási szerepvállaláshoz, mutatott rá Bácsmegi Gábor. Ígéretük szerint a későbbiekben is átadnak majd a múzeumnak egy értékes alkotást. Mivel a Munkácsy-múzeum gyűjteményében nem szerepel sok Kohán-kép, a közgyűjtemény szakemberei nagyon örülnek az ajándéknak.
Mivel az energiaválság miatt a Munkácsy-múzeum jelenleg zárva van a látogatók előtt, az inkognitójukhoz ragaszkodó adományozóktól kapott műtárgyakat az Új szerzemények című kiállítássorozat keretében fogják bemutatni a nagyközönségnek.
Borítókép: Bácsmegi Gábor igazgató és Gyarmati Gabriella művészettörténész a Kohán György Temetőkert és Koffán Károly Csendélet (j) című alkotásainak bemutatóján (Fotó: Gurzó K. Enikő)
