A Kertész Imre Intézet felkérésére Ugron Zsolna készített adaptációt Kertész Imre, Kaddis a meg nem született gyermekért című regényéből. A zenés irodalmi előadásban a Nemzeti Színház színészét, Szabó Sebestyén Lászlót és Kelemen Hannát, a Glasgow-i Royal Conservatoire színészhallgatóját láthatjuk. Az öt zenész pedig Eredics Salamon (harmonika), Eredics Dávid (klarinét), Lukács Miklós (cimbalom), Kokas Katalin és Kelemen Barnabás (hegedű), akik nem csak előadói a zenei anyagnak, hanem közösen álmodták meg a szöveghez a zenei részleteket, improvizációkat.
Kokas Katalin mesélt a Kertész Imréhez való személyes kötődésükről is. Mint mondta, a Nobel- és Kossuth-díjas író utolsó éveiben már nem tudott koncertekre járni, így ők vitték el hozzá a házi muzsikát. Utoljára Bartók-kvartettet, Janácek-szonátát játszottak neki.
Kertész Imre zseniális elme volt, különleges látásmóddal írt. A zenés előadásban benne van a tradicionális zsidó zene és azok a művek is, amelyekről beszélgettünk Kertész Imrével: Bartók, Schönberg, Sztravinszkij, Bach muzsikájából válogattunk
– mutatott rá a hegedűművész, aki szerint ebben a súlyos műben egy olyan világ tárul elénk, melyre sokáig emlékezni fogunk.
Lillafüredet betölti a zene
A Winterfesten hallhatjuk José Gallardo argentin zongoraművészt, Keller András hegedűművészt és karmestert, Norah Romanoff-Schwarzberg osztrák brácsaművészt, Vigh Andrea hárfaművészt, Kokas Dóra és Fenyő László csellóművészeket, Kelemen Gáspárt, a londoni Menuhin School hallgatóját és Benkócs Tamás fagottművészt is. Mácsai János zenetörténész, a fesztivál házigazdája Bach zenéjén keresztül a számmisztika rejtélyébe vezeti be az érdeklődőket, és a Mendelssohn család kulisszatitkait is megosztja a hallgatósággal. Két alkalommal fellép ifjabb Sárközi Lajos, a fiatal cigányprímások koronázatlan királya és zenekara. – Különleges helyet foglal el az életünkben a magyar cigányzene, hiszen Barnabás nagypapája, Pertis Pali száz évvel ezelőtt az egyik legnagyobb prímás volt – tette hozzá.
Kokas Katalin kiemelte, hogy életfeladatuk őrizni a kincset, amit elődeik továbbadtak nekik. – Fontos a tradíció, a valódi művészi értékek megóvása, amire, ha nem vigyázunk, elillan. Nagy kihívása a mindenkori koncertszervezőknek merni a divattal szembe menni, a koncertek programját pedig nem a „show-műsor irányába” vinni. Tudjuk, hogy nagyon fontos, de kisebb – ha szabad így fogalmazni, műveltebb – rétege a közönségnek a könnyed szórakozásnál többre vágyik, szüksége van a mélyebbre, elgondolkodtatóbbra. Vigyázni kell rájuk, jó, hogy még vannak! Meg kell hoznunk a döntést: gond nélkül eladható jegyeket, a tömegigény kiszolgálását, avagy a féltve őrzött szelence szolgálatának a rögösebb útját választjuk – fejtegette, hozzátéve:
a Winterfesten van mód lelassulni, egymásra, a hangokra figyelni, meghallani a saját, belső hangunkat is általa, közelebb kerülni a szerzőhöz. A közönség és a zenészek pedig egymással kölcsönhatásban élhetik meg mindezt.
A Fesztivál Akadémia Budapest küldetésében a fesztiválok, koncertek és az edukáció kéz a kézben járnak. A nyári fesztiválra érkező világhírű művészek mesterkurzust is tartanak és átadják tudásuk javát. Kétszáznegyven országjáró mesterkurzust adtak az elmúlt két tanévben zeneiskolákban, konzervatóriumokban. Kokas Katalin szerint a zenészek pályája az élsportolókéhoz hasonlít, öt-hat éves korban kezdődik. Mint mondta, azonnali kiemelkedést mutat a színpadon, aki a pályára született, és minden perc késlekedés a gyermek életének karrierjébe kerülhet. Tehát a kezdetek kezdetén kell őket felkarolni és utat mutatni számukra.
A Kokas–Kelemen családban a zene minden családtag életében jelen van, mondhatni együtt lélegeznek vele. – A gyerekeinknek ez a természetes közegük, Lillafüreden együtt zenélhetünk, ami mindig felemelő élmény számunkra – foglalta össze Kokas Katalin, aki végezetül a Fesztivál Akadémia Budapest tavaszi fesztiváljáról, a Springfestről is beszélt, amelyet az Őrségben rendeznek meg május 30. és június 1. között, folytatva a Sülyi Péter által alapított Virágzás napjai huszonöt éves hagyományát.