A munkásemberek magánéleti problémáival foglalkozott az 1955-ös Egy pikoló világos, amely elnyerte a Karlovy Vary-i filmfesztivál nagydíját. Az 1957-ben készült Külvárosi legenda történetét a hatalom nyomására a harmincas évekbe kellett átültetnie feleségével, a több művének forgatókönyvét is jegyző Máriássy Judittal, de a komor hangulatú filmet így sem játszották sokáig. A pártlap, a Népszabadság kritikájában azt írta: Máriássy alkotása sérti az angyalföldieket, bántja az önérzetüket.
Munkáskörnyezetben játszódó filmjeiben egyre határozottabb lett az együttérző, de határozott kritikai hang, példa erre a Csempészek, az Álmatlan évek, a Fapados szerelem, a Hosszú az út hazáig, a Próbaút és a Karambol.
A művészvilággal foglalkozó Pirosbetűs hétköznapok mellett új hangot, témát jelentett a kisvárosi környezetben játszódó Fügefalevél, a mezőgazdasági pilóták életét bemutató Kötelék és a Tanácsköztársaság leverése utáni időkben hírhedtté vált Prónay Pálról készített groteszk, az Imposztorok.
A hazai színészek színe-java kapott szerepet tőle, egyesek többször is (Ruttkai Éva, Krencsey Marianne, Törőcsik Mari, Tordy Géza, Makláry Zoltán, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc).
Élete utolsó szakaszában szívbetegsége miatt már keveset forgatott, a televíziónak készített olyan dokumentum- és kisjátékfilmeket, mint az Ezer év, az Angyal a karddal vagy az Áradat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!