Információink szerint a páncélautó elindítását több hónapos huzavona előzte meg, mely során a román hatóságok többször módosították feltételeiket, akadályt gördítve az 5,5 milliárd forint értékű kincsek további erdélyi bemutatása majd Magyarországra történő hazaszállítása elé.
Noha a Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben címet viselő vándorkiállítás értékei végig biztonságban voltak, a tárlat Marosvásárhelyről történő elszállítása kapcsán újabb és újabb, többször életszerűtlen feltételeket támasztott a helyi hatóság.
Úgy tudjuk, amikor a tavaly november óta tartó, többkörös egyeztetések és számos dokumentum benyújtása után végre minden készen állt volna a hazaszállításra, az utolsó pillanatban nem várt fejlemény állította meg a műkincsek pakolását: a hatóságok egy speciális pánikgombot is kértek a szállításhoz. A páratlan műkincseket tartalmazó kiállítás végül a Magyar Nemzeti Bank páncélautójában tudta elhagyni Marosvásárhelyet.
Tény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, a Magyar Pénzmúzeum és a Csíki Székely Múzeum együttműködésében megvalósult vándorkiállítás nem várt érdeklődés mellett zajlott: Csíkszeredán több mint 11 ezren, míg Marosvásárhelyen csaknem 12 ezren voltak kíváncsiak az értékekre.
A kiállítás harmadik helyszíne Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum lett volna, ide azonban – épp a román hatóságok akadályai miatt – már nem jutott el a tárlat.
A középkori ritkaságok végül péntek hajnalban – először a román csendőrség, majd a magyar rendőrség kíséretével – hazatérhettek Magyarországra. Az értékek biztonsága a vándorkiállítás indulásától folyamatosan biztosított volt, a szállításoknál és a kiállítások építésénél és bontásánál minden vonatkozó szabályozás maradéktalanul betartásra került.
A kiállítás célja az erdélyi fejedelmek hatalmi reprezentációjának bemutatása volt különböző használati tárgyakon keresztül. Az arany- és ezüstpénzek mellett a tárlatban ötvösművek, fegyverek és ruhák szerepeltek. Mint arról lapunk beszámolt Hankó Balázs páncélautót küldött Székelyföldre, hogy haza hozza a fejedelmek aranyát, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a most hazatért kiállítás március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz látogatható, a belépőjegyekből származó bevétel felét pedig a székelyföldi múzeumok javára fordítják.
János Zsigmondtól Apafi Mihályig: ezeket a ritkaságokat láthatjuk március 15-től
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban lesznek láthatóak a Romániából most visszahozott műkincsek. Lapunk a kiállítás legérdekesebb darabjaiból tallózott.
A legrégebbi műkincs 1565-ből származik: II. János Zsigmond ezüsttallérja. A legértékesebbnek Apafi Mihály érméje számít 1672-ből, míg a leginkább kimunkált fizetőeszköz Báthory Zsigmond tallérja, melyet 1595-ben vertek.
A történelem során a mindenkori uralkodók hatalmi reprezentációjában kiemelkedő szerepet játszott a fejedelem képmása. A kora újkori Európában az uralkodó arcképét a politikai elit festményeken, a szélesebb köznemesi réteg, illetve a polgárság nyomtatott metszeteken, a társadalom legnagyobb hányada pedig a pénzek portéin láthatta. Mivel a fejedelmek hatalomra kerülésüket követően rendre új érméket verettek – a saját arcképükkel, ezzel is kifejezve hatalmuk legitimációját – ezek a tárgyak az uralkodók első hivatalos portréiként is tekinthetők. Az erdélyi fejedelmek ábrázolásainál emellett azért is jelentős szerepe van a kibocsátott érméknek, mert azok közé a ritka ábrázolások közé tartoznak, amelyek az Erdélyi Fejedelemség területén készültek az uralkodókról, és nem a Magyar Királyság, vagy valamilyen Nyugat-Európai ország területén. Így az érméken látható portrén az erélyi fejedelmek leghitelesebb ábrázolásainak tekinthetők.
A Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben című vándorkiállítás célja az volt, hogy bemutassa az erdélyi fejedelmek hatalmi reprezentációját, elsősorban az általuk veretett pénzérméken keresztül.
