Búcsú Fehér Bélától, a történetmondás és a finom irónia nagymesterétől

Életének 77. évében, 2026. március 1-jén, szerettei körében elhunyt Fehér Béla elismert magyar író és újságíró. Pályafutása során az újságírás és a szépírás mesteri ötvözésével, különleges humorával és nyelvi leleményességével vált a hazai kulturális élet meghatározó alakjává.

2026. 03. 01. 17:23
Fehér Béla Forrás: Facebook / Fehér Béla (balintgilicze.com)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1949-ben, Debrecenben született Fehér Béla tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Budapesten folytatta; a nagy múltú Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Bár az irodalom iránti fogékonysága korán megmutatkozott, útja először a sajtó világába vezetett.

Szakmai pályafutását gyakornokként, majd újságíróként kezdte a Veszprém Megyei Naplónál és a Pest Megyei Hírlapnál. Életének és hivatásának sorsfordító állomása 1976 októbere volt, amikor a Magyar Nemzet belpolitikai rovatának munkatársa lett. A laphoz való hűsége évtizedeken át kitartott: dolgozott tördelőszerkesztőként és rovatvezetőként is. 1990-től 1999-ig olvasószerkesztőként, majd 2000 szeptemberétől a hétvégi Magazin melléklet szerkesztőjeként vált a lap formálójává. Később, 2016-tól 2019-ig a Lugas magazin szerkesztőjeként folytatta munkáját.

Véletlenül lettem író

– nyilatkozta egyszer, a váltást barátai kitartó biztatásának tulajdonítva. Valójában azonban a precíz újságírói munka és a szárnyaló fantázia nála kéz a kézben járt. Olvasók generációi rajongtak a Magyar Nemzetben évekig megjelenő heti tárcáiért, melyeket Magyar zsebtükör és Szilvakék paradicsom címmel publikált.

Szépírói karrierje 1990-ben indult A kék autó című bűnügyi regénnyel, de az igazi áttörést hajdúsági gyökereiből táplálkozó, mágikus realizmussal átszőtt regénytrilógiájának (Zöldvendéglő, Törökméz, Romfürdő) köszönhette. Művei nemcsak önálló kötetekben, hanem számos hazai és külföldi antológiában, valamint nívós irodalmi folyóiratban is helyet kaptak.

A legnagyobb kritikai és közönségsikert a 2012-ben megjelent Kossuthkifli hozta meg számára. A „hazafias kalandregényként” emlegetett mű az 1848–49-es szabadságharc idején játszódik, és a nyelvi leleményesség mesterpéldája. A könyvből Rudolf Péter rendezésében nagy sikerű televíziós sorozat is készült.

A kritikusok gyakran kiemelték: Fehér Béla nem csupán történeteket írt, hanem alapos levéltári kutatásokat végzett, hogy még a legabszurdabb fordulatok is hiteles történelmi közegbe ágyazódjanak. Ez a precizitás jellemezte gasztronómiai kutatásait is; szenvedélyesen kutatta a magyar konyha múltját, amiből olyan különleges kötetek születtek, mint az Ede a levesben vagy a Hamisgulyás.

Sokoldalú munkásságát az újságírói kiválóságért járó Joseph Pulitzer-emlékdíjjal (2006), a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével (2014), valamint az egyik legrangosabb hazai irodalmi elismeréssel, a Márai Sándor-díjjal (2019) is méltatták.

Utolsó éveiben Keszthelyen élt és alkotott, olyan jelentős kései műveket publikálva, mint a Banánliget (2020) vagy az Ördögcérna (2021).

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.