Az 1949-ben, Debrecenben született Fehér Béla tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Budapesten folytatta; a nagy múltú Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Bár az irodalom iránti fogékonysága korán megmutatkozott, útja először a sajtó világába vezetett.
Szakmai pályafutását gyakornokként, majd újságíróként kezdte a Veszprém Megyei Naplónál és a Pest Megyei Hírlapnál. Életének és hivatásának sorsfordító állomása 1976 októbere volt, amikor a Magyar Nemzet belpolitikai rovatának munkatársa lett. A laphoz való hűsége évtizedeken át kitartott: dolgozott tördelőszerkesztőként és rovatvezetőként is. 1990-től 1999-ig olvasószerkesztőként, majd 2000 szeptemberétől a hétvégi Magazin melléklet szerkesztőjeként vált a lap formálójává. Később, 2016-tól 2019-ig a Lugas magazin szerkesztőjeként folytatta munkáját.
Véletlenül lettem író
– nyilatkozta egyszer, a váltást barátai kitartó biztatásának tulajdonítva. Valójában azonban a precíz újságírói munka és a szárnyaló fantázia nála kéz a kézben járt. Olvasók generációi rajongtak a Magyar Nemzetben évekig megjelenő heti tárcáiért, melyeket Magyar zsebtükör és Szilvakék paradicsom címmel publikált.
Szépírói karrierje 1990-ben indult A kék autó című bűnügyi regénnyel, de az igazi áttörést hajdúsági gyökereiből táplálkozó, mágikus realizmussal átszőtt regénytrilógiájának (Zöldvendéglő, Törökméz, Romfürdő) köszönhette. Művei nemcsak önálló kötetekben, hanem számos hazai és külföldi antológiában, valamint nívós irodalmi folyóiratban is helyet kaptak.
A legnagyobb kritikai és közönségsikert a 2012-ben megjelent Kossuthkifli hozta meg számára. A „hazafias kalandregényként” emlegetett mű az 1848–49-es szabadságharc idején játszódik, és a nyelvi leleményesség mesterpéldája. A könyvből Rudolf Péter rendezésében nagy sikerű televíziós sorozat is készült.
Elhunyt Fehér Béla
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!