A test és a harmónia változó fogalma

A vidéki városokra is kiterjeszti művészetszervező tevékenységét a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK), amelynek célja, hogy a KépTestLét projekt részeként meghirdetett Test/Harmónia felhívással széles körben bemutassa a veszprémi és a városhoz kötődő művészeket. Partnere, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója, Hegyeshalmi László elmondta: hazai és nemzetközi kiállításaikkal, konferenciáikkal, kiadványaikkal katalizátorai a veszprémi kortárs vizuális művészetnek, a kortárs kultúrának.

Hegyeshalmi László Fotó: GEGE

– Milyen szerepet tölt be a test és a harmónia kapcsolata a képzőművészetben?

– A test minden ábrázoló műfajban megjelenik a hagyományos képzőművészeti és iparművészeti műfajoktól a fotón, videón, filmen, videójátékokon, számítógéppel generált grafikán át a performanszig. A klasszikus művészetben számtalan ismert példát sorolhatnánk, ráadásul a kortárs művészet szinte minden műfajában megjelenik az emberi test ábrázolása. Kiemelkedik a már említett performativitás, a performanszok, ahol magával az emberi testtel „ábrázolnak”, jelenítenek meg. Közben a harmónia változó fogalma mindenütt megjelenik, megtapasztalása inkább egyéni érzékenység kérdése.

– A kiírók célja, hogy az alkotóművészet területén tevékenykedő jelentős vidéki művészközösségeknek megjelenési lehetőségeket biztosítson, támogassa a művészek lokális megszólítását és közösséggé formálását. Miként jellemezhető a veszprémi művészközösség?

– A Veszprémben élő művészek aktív kapcsolatot ápolnak egymással, és a művészközösségekhez nem tartozó alkotók is rendszeresen találkoznak. A veszprémi művészközösség legjelentősebb szervezete a Veszprémi Művész Céh, amely az elmúlt évben ünnepelte alapításának harmincéves jubileumát, de jelentős veszprémi művészközösség a Nyitott Műterem elnevezésű csoport is.

Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója Fotó: Gáspár Gábor

– Hisz a lokalitás jelentőségében a művészetek területén?

– A lokalitás fontos a város művészeti életében, ugyanis az itt élő művészek alkotó jelenléte gazdagítja a város vizuális kultúráját, művészeti életét. A kortársak művei kapcsolják össze a klasszikus hagyományt a jelenkor vizualitásával. Az említett Veszprémi Művész Céh működése jó példa a lokalitás fontosságára, de a veszprémi és Veszprém megyei művészcsoportok bemutatkozásának rendszeres helyszíne a Művészetek Háza Veszprém kortárs művészeti központ is, ahol triennálérendszerben, azaz háromévente mutatjuk be a városban és a megyében élő alkotók műveit a Veszprémi tavaszi tárlat című kiállításokon. Tavaly ráadásul ezek mellett bemutatkozott a Magyarpolányi Nemzetközi Szobrász Művésztelep és az Ajkai Grafikai Műhely is.

– Hogy látja, miként viszonyulnak egymáshoz Magyarország különböző művészközösségei? Ismerik egymás munkáját, érdeklődnek egymás tevékenysége iránt?

– Tapasztalatom szerint igen. 2019-ben például Balatonalmádiban rendezték meg az Újdunántúli Tárlatot, ahol többnyire különböző művészközösségek tagjai állították ki műveiket.

– Mit gondol arról, hogy a kortárs művészet nagyvárosi centrumú?

– A kortárs magyar művészet mindenképpen az, hazánkban Budapesten működnek a jelentős kortárs művészettel foglalkozó intézmények. A nagy hatást, befolyást gyakorló jelentős kereskedelmi galériák szinte kivétel nélkül mind a fővárosban találhatók. Közben a vidéki városokban is meghatározó kortárs köz- és magángyűjtemények jöttek létre, és változó aktivitással foglalkoznak a valóban kortárs művészettel. Ilyen műhelyek dolgoznak a teljesség igénye nélkül Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Szentendrén, Pécsen, Győrben, Egerben, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pakson, a szombathelyi Irokéz Gyűjteményben és nálunk, a Művészetek Háza Veszprémben.