Gondolták volna, hogy Aba Sámuel, a harmadik magyar király sírját és csontvázát egy szocreál művelődési ház parkolójában kell keresni? Ráadásul a helyi tanácselnök egy Kádár-kocka lakóházat is épített palotájára, templomára?
A múltpusztító kommunista időszakban semmibe vették a romokat, sok követ és csontot egyszerűen a sittre vágtak, ám most végre feltárják Aba Sámuel királyi központját,
ami a palotáját és egy királyi alapítású bencés monostort rejt a föld alatt.
– Az Abák Attila hun király leszármazottai a magyar hagyományok szerint, mégpedig Csaba ágán. Hogyha valamely Aba nemzetségbe tartozó férfinak meg tudjuk határozni a DNS-ét, és ez megegyezik az Árpádokéval – akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat –, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősük, így újra kell írni a történelemkönyveket. Ezáltal indirekten lehetne bizonyítani vagy ki lehetne zárni azt, hogy az Árpádok Attila leszármazottai
– mondta kérdésünkre Kásler Miklós miniszter, akit az abasári feltárás jelentőségéről kérdeztünk.
Fotó: MKI/Bárdossy László
A miniszter azt is elárulta, hogy hun leszármazottak csontvázát keresték, ezért fontosak az Abák.
– Szorgalmaztam, hogy a Magyarságkutató Intézet kezdje el az egykori magyar királyi székhely feltárását, mert az ottani csontokból származó eredmények nagyon jól kiegészíthetik, újabb adatokat szolgáltathatnak az eredetvitához. Kiderült, hogy Szent István korában volt egy másik, a gyulafehérvárihoz hasonló, nagy méretű templom Abasáron. Ezek szerint a harmadik magyar királynak jelentős keresztény udvara volt, mindez Aba Sámuel és Orseolo Péter harcát is új perspektívába helyezheti – mondta Kásler Miklós.
Mivel Szent István halála után nem akárkit választottak volna magyar királlyá, különösen érthetetlen, hogy a magyarság történelmének ilyen fontos helyszínét eddig – pár félbehagyott próbálkozás után – nem kutatták. A Magyarságkutató Intézet régészei szerint a mostani munkálatok sok eredménnyel kecsegtetnek.
Ide temetkeztek Aba Sámuel egyenesági leszármazottai
– Először alaposan fel kell tárni a korai templomot elfedő középkori rétegeket, és meg kell vizsgálnunk, hol és hogyan tudunk mélyebbre ásni – az értékes romok megóvását figyelembe véve – annak reményében, hogy megtaláljuk a királysírt – mondta Makoldi Miklós ásatásvezető régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Az igazgató elmondta, hogy a korábban megtalált XI. századi rotunda és egy talán kápolnának értelmezhető épület mellett az idei évben sikerült megtalálniuk a bencések által épített XIV–XV. századi nagy méretű gótikus csarnoktemplom szentélyét, amely előkelő Aba-nembeli nemesek sírjait rejti.
– Az igazi szenzáció viszont az, hogy a gótikus templom szentélye alatt előkerült egy félköríves szentélyzáródású korai templom maradványa is, amely minden bizonnyal azonosítható azzal a bencések által az 1040-es években épített templommal, ahol harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel maradványait végső nyugalomra helyezték. Később pedig ide, az ősi királysír mellé temetkeztek az utódok is, nevezetesen a kisnánai vár birtokosai: az Aba nembéli Nánai Kompolt család tagjai – mondta Makoldi Miklós.
A régészek közvetlenül az oltár mellett egy nagyon díszes, késő gótikus, XV. századi sírfedlapot is találtak az Aba nemzetség címerével, amin
sólymos címerpajzs, királyi koronás sisak és a rajta ülő kiterjesztett szárnyú sólyom vagy turul alakja látható.
A fedlapon gótikus minuszkulákkal a következő felirat olvasható: az Úr megtestesülésének ezernégyszáz… évében (talán 1450), itt nyugszik János és felesége …(talán Margit) fiai, Mihály és János.
A kutatók szerint ez alapján is valószínűsíthető, hogy a területet a XV. században birtokló Aba nembeli Kompolt család tagjai nyugszanak a sírban, akik Aba Sámuel egyenes ági leszármazottai.
Aba Sámuel király pedig a késő gótikus templom alatti korai templomban nyugodhat.
Archeogenetikai vizsgálatra viszik a csontokat
– Az egész abasári feltárás jó példája egy sikeres magyar kulturális-tudományos összefogásnak, amivel mindenki csak gazdagabb lesz. Főleg a magyar társadalom.
A munkát gyors ütemben végezzük, mert nem titkolt célunk, hogy a magyar közönség mellett a jövő évi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ideérkező külföldi résztvevői is láthassák a keresztény Magyarország ezeréves múltjának ezt az ékkövét is. Bízom benne, hogy ez az ősi királyi központ hamarosan újra kiemelkedő központjává válik a térségnek, az országnak.
Örülök, hogy a Magyarságkutató Intézet bebizonyította: így is lehet. Sokszor, sokféleképpen nekikezdtek feltárni ezt a szent emlékhelyet, királyi központot, de a feladatok mégis megvártak minket – mondta kérdésünkre Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
A főigazgató elmondta, hogy régészeik az első tizenegy napban olyan eredményeket értek el, amikre számítani sem mertek, ráadásul most mutatkoznak meg az interdiszciplináris intézet előnyei is.
– Régészeink folyamatosan tárják fel a területet, Fehér Bence professzor, a Klasszika-filológia Kutatóközpont igazgatója a helyszínen elemezte és fejtette meg a gótikus minuszkulákkal írt sírfeliratot. Az Eszmetörténeti Kutatóközpont részéről Németh Zsolt, az ország egyik legnagyobb Árpád-kori szakértője vizsgálja a templomokat,
Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója és munkatársai a csontleletek archeogenetikai vizsgálatát végzik majd el – ők megállapíthatják az Aba nemzetségre jellemző génállományt, ami bizonyosan visszavezethető Szent István, sőt a honfoglalás korára is, és talán irányt adhat arra, hogy honfoglalás kori egyik legnagyobb hatalmú nemzetségünk honnan származhat.
Együttműködő partnerünk, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ pedig a csontok antropológiai vizsgálatát végzi el. Történészeink pedig értelmezik az új eredményeket. Végül a Dobó István Vármúzeumhoz kerülnek a leletek, ahol méltó kiállításon láthatja a nagyközönség, amíg Abasáron nem épül megfelelő kiállítóhely – foglalta össze a kutatást Horváth-
Lugossy Gábor.
