Alain Delon: Kitüntetés után karaktergyilkosság

— Nincs többé tisztelet, nincs adott szó. Csak a pénz számít. Egész nap csak a bűnözésről hallunk. Tudom, hogy sajnálkozás nélkül hagyom majd itt a világot – nyilatkozta Alain Delon, a legendás francia filmszínész a pályafutása 60. évfordulóján, tavaly a Paris Match-nak. Akkor már tudni lehetett, hogy hamarosan karaktergyilkosság áldozata lesz, mert hogyan is lehet ilyet mondani a jelenkori francia, sőt euró­pai viszonyokról. Egy karaktergyilkosságra a legjobb helyszín pedig mi más is lehetne francia honban, mint a cannes-i filmfesztivál.

A leendő díjazott mellett Brigitte Bardot, aki nem szeretné, ha elvennék országa kultúráját Fotó: DALMAS Forrás: Fotó: MTI/EPA/Dalmas

A „roppant befolyásos” amerikai Women and Hollywood nevű szervezet angol nyelvű petíciót indított, hogy a kevesebb mint húszezer aláíróra hivatkozva fellépjen a szerintük „rasszista, homofób és nőgyűlölő” világsztár elismerése ellen, akinek idén életműdíjat ítélt meg a cannes-i fesztivál.

Azt már felhánytorgatni sem érdemes, hogy a több száz milliós rajongótáborhoz képest hányan írták alá ezt a petíciót, az viszont tény, hogy Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója sajtótájékoztatón védte meg Alain Delont tegnap.

Közlése szerint külön kell választani a francia világsztár munkásságát a véleményétől: „Nem a Nobel-díjjal jutalmazzuk Delont, hanem tiszteletbeli Arany Pálmával az életművéért. A fesztivál elítél bizonyos megszólalásokat, de nem a véleménynyilvánítás szabadságát. Szét kell választani a dolgokat” – jelentette ki Thierry Frémaux, aki politikai rendőrségnek nevezte a Delon ellen fellépőket, és elítélte az eljárást a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva.

A tervek szerint a 83 éves francia filmszínészt vasárnap tüntetik majd ki ünnepélyesen. Az Alain Delon elleni fő érvek közé tartozik, hogy egy 2013-as tévéinterjúban azt mondta: a homoszexuális pároknak nem lenne szabad engedélyezni gyerekek örökbefogadását, a „nőket pedig macsó módon kell kezelni, beleértve a pofonokat is”.

A leendő díjazott mellett Brigitte Bardot, aki nem szeretné, ha elvennék országa kultúráját
Fotó: Fotó: MTI/EPA/Dalmas

De valószínűleg nemcsak ez a problémájuk a balliberális köröknek a világsztárral, hanem az is, hogy a színész bevándorlásellenes nézeteket vall, szimpatizál a francia Nemzeti Fronttal és hagyományos értékrend szerint képzeli el a családok életét. Nincs ezzel egyedül a művészkörökben, nemrég például Brigitte Bardot is hasonlóan nyilatkozott a francia sajtóban.

A művészeti igazgató más okból is védekezésre kényszerült. A hivatalos versenyprogram 21 alkotása között ugyanis csak négy olyan szerepel, amelyet nő rendezett, pedig a cannes-i fesztivál egy chartában tavaly elkötelezte magát a nők és férfiak közötti egyenlőség mellett.

„Az egyenlőség iránti elköteleződést nem szabad összekeverni a válogatás kérdésével. Nem lenne méltó a fesztivál részéről csak azért beválogatni egy filmet, mert azt nő rendezte” – hangsúlyozta Thierry Frémaux, felvázolva egy szürreális rémképet.

A 72. cannes-i filmfesztivál Jim Jarmusch The Dead Don’t Die (A halottak nem halnak meg) című zombifilmjének díszbemutatójával tegnap este kezdődött a francia Riviérán, és május 25-éig tart.

A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu mexikói filmrendező. A teljesen szürreális kezdés csúcspontja az volt, amikor a szervezők közleményben emelték ki, miszerint a fesztivál 109 állandó munkatársa közül 66 nő, ami 61 százalékot jelent.

Vagyis aggasztó tendencia, hogy a cannes-i filmfesztiválon is kezdenek háttérbe szorulni a férfiak, az állandó munkatársaknak ugyanis már csak a 39 százaléka férfi. Jövőre ez is megér majd egy petíciót.

Bacsó Péter A tanú című, felújított filmjét is bemutatják

Negyedik alkalommal hívtak meg a filmalap által restaurált magyar klasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programjába.

Bacsó Péter 1969-ben forgatott, A tanú című filmjével a magyar rendszerváltás után harminc évvel egy olyan magyar film gazdagítja a cannes-i műsort, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált.

Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be.

A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója.

A kivágott jelenetek negatívjait a Mafilm fóti telepén selejtezésre ítélt filmtekercsek között találták meg a szakemberek, és hiánytalanul be tudták illeszteni a filmbe.

Mindennek köszönhetően most kiváló minőségben lesz látható az eredeti, cenzúrázatlan változat.