Áder János magyar és Alekszandar Vucsics szerb államelnök jelenlétében avatják fel a Hunyadi-szobrot Nándorfehérváron a zimonyi Duna-parton, az 1456-os diadal emléknapján.
A szoborállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával a Teleki László Alapítvány bonyolította le. Hunyadi János szobrának felavatásával a magyarok és szerbek együtt tisztelegnek az 1456-os nándorfehérvári győzelem hősei előtt. Az eseményen jelen lesz a szobrot készítő Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész is, akit nándorfehérvári útja előtt értünk el telefonon.
– Öt és fél éves álom válik valóra a szobor felavatásával. A Professzorok Batthyány Körének elnöke kért fel, hogy el tudnám-e vállalni a szobor megtervezését, amikor a Délvidéken jártunk és megkoszorúztuk a nándorfehérvári diadal emlékkövét – mondta Madarassy István. Szobra pedig több okból is különleges: Hunyadi két méternél magasabb alakja egy ötméteres harangtorony formájú szerkezetben áll, fölötte egy harang és egy kereszt van, amely a déli harangszót, így a kormányzó nagy győzelmét jelképezi. A talapzaton két tábla magyarul és szerbül idézi meg az akkori hadi eseményeket.
A szobrász elmondta, hogy elsősorban a Callixtus pápa által elrendelt déli harangszó jut eszébe Hunyadi Jánosról, ám a személye és a harangozás már nem kapcsolódik annyira össze a köztudatban, ezért ezt tartotta az egyik legfontosabb motívumnak. Ráadásul Hunyadi János arcát végre szobron is láthatjuk, ami azért érdekes, mert a legtöbb szobrán eddig talpig vasban és az arcát eltakaró sisakkal ábrázolták.
Vörösréz vitéz: a kormányzó alakját a Thuróczy-krónika ábrázolásából formálta meg a művész
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
– A Thuróczy-krónikában lévő ábrázolást formáztam át a saját technológiámmal a saját stílusomra. Ezen egy páncélos vitézként ábrázolják Hunyadit, aki kezében pajzsot tart, kardját a vállán pihenteti, korábban mindig sisakban és vértben ábrázolták, én lobogó hajjal, bajusszal, karakteres arccal formáztam meg a szobrot – mondta Madarassy István.
A szobrász és ötvösművész több munkájában ábrázolt már magyar történelmi személyiségeket vagy szenteket – így Szent Istvánt, Szent Lászlót vagy Veszprém főterén Szent Mihály arkangyal háromméteres figuráját is ő alkotta –, szakrális témákkal bővelkedik az életműve, de bizonyos értelemben a mostani Hunyadi-szobrát is annak tekinti.
– Leginkább a felkérések miatt kaptam lehetőséget arra, hogy szakrális témájú alkotásokat készítsek, és bár Hunyadi János nem az, de a kereszténységet védő tettei miatt glóriát érdemelne – mondta a szobrász.
Madarassy István szobrai egyedülálló módon vörösrézből készülnek. A vörösréz jól alakítható, formálható, a szobrász hegesztéssel domborítja és hajlítja az anyagot. A Hunyadi-szobor is így készült, először a testét készítette el, úgy, mintha egy valós embert formált volna meg, majd a vértezetét, és azt szerette volna, ha a szobor mindazt az erőt sugározza, amit Hunyadi alakja jelképez a magyarságnak és egész Európának. A művész hitvallásában különben is úgy véli, hogy „csak akkor válik a kép a képpé, a szobor szoborrá, a szoborkép szoborképpé, ha a tűz és a láng által lelket is sikerül beléjük olvasztanom.”
A művésznek a Vatikánban is van két szobra: a Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrait II. János Pál pápának vitte ajándékul Mádl Ferenc köztársasági elnök 2000-ben. A szobrász kétszer találkozott II. János Pál pápával, egyszer Esztergomban, majd Vatikánban, amikor átadták a szobrokat. A szentatya nem árulta el, hogy mit gondol a szobrokról, de Madarassy István szerint „a kézszorításában minden benne volt”.
