Luxusvillák, amelyek egyszer csak eltűntek az Andrássy útról

Túlélték a II. világháborút, az Andrássy út alsó felében mégis jó pár gyönyörű épülettel lettünk szegényebbek. Vajon miért?

null

Túlélték a második világháborút, megmenekültek a harcoktól, az Andrássy út alsó felében mégis jó pár gyönyörű épülettel lettünk szegényebbek. Vajon miért? A legszebb példákon keresztül meséljük el. Az 1876. augusztus 20-án átadott Sugár út gróf Andrássy Gyula szívügye volt. A korszakban ugyanis szerte Európában ekkor zajlottak épp a nagy városrendezési munkálatok, melyek keretében széles sugárutak épültek – főként persze az előkelők kedvéért, akik szívesen is költöztek ezen környékekre – olvasható a Lakáskultúra cikkében.

A fáma szerint azonban a magyar Champs-Élysées korántsem volt ennyire népszerű a megcélozni kívánt rétegnél, így még az adócsökkentés hívószavát is be kellett lengetnie a kormánynak, hogy magánpalotákkal és pazar villákkal népesülhessen be a külső szakasz: azaz a Kodály-körönd és a Hősök tere közti 656 méter. A telkek ugyanis nem valami nagyok, ráadásul pontosan szabályozták, hogy legfeljebb mekkorák is lehetnek rajtuk az ingatlanok – amit a vevők általában igyekeztek is maximalizálni.

Bár sok házat maga a Sugárúti Építő Vállalat tervezett, nem szóltak bele jobban a tulajdonosok ügyeibe, pont ezért is lehetett ennyire változatos az összkép. Az Andrássy út alsó felét a második világháborúban kevéssé érintették a harcok, mégis, jó pár gyönyörű épülettel lettünk szegényebbek. Hogy miért, azt alább elmeséljük a legszebb példákon keresztül.

Az Andrássy út 129. alatt két csodás épület is magasodott egykor – mármint egymás után. Először a tornyos, vendéglőként működő Bellevue-ház épült ide a Hősök tere sarkára 1872-ben, amelyet aztán 1905-ben lebontottak, hogy a korszak új stílusában jöjjön valami helyette. De az úgynevezett “magyaros szecessziós” Babocsay-villa (az első képen) sem melegedhetett itt meg túl sokáig a cirkalmas díszítményeivel, a tulajdonos, Babocsay Hermann végül is megunta a folyamatos kritikákat, és az új korízlés, a Bauhaus szellemiségében építtette át Kozma Lajossal az otthonát. Később a jugoszláv nagykövetség birtokába került az ingatlan, ennek értelmében ma ugye Szerbia budapesti képviseleteként funkcionál.

Túlélték a második világháborút, megmenekültek a harcoktól, az Andrássy út alsó felében mégis jó pár gyönyörű épülettel lettünk szegényebbek.
Fotó: FORTEPAN/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA

Az 122. szám alatt valamikor Engel Gyula háza állt, amit 1908-ban bontottak le, hogy egy másik, klasszikus stílusú, ámbár kisebb villát építsenek a helyére. Ez még ma is ott áll, a Rödl&Partner tanácsadó iroda hazai képviselete működik benne jelenleg.

A 110-es szám valamikor a Rausch-villa címe volt, az eredetileg kivitelezett épület helyén ma is egy régies, elegáns villa trónol, amely egy jó pár éve még a távol-keleti kincseket bemutató Zelnik István Aranymúzeumnak is otthont adott, és amelynek földszinti terasza alapján még felfedezhetjük a képen szereplő házat is.

Ha szeretné látni a legszebb villát és továbbolvasná a cikket, kattintson ide!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.