Padlófűtés: milyen otthonokban működik a legjobban?

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a padlófűtésről.

null

A padlófűtés számos tévhit ellenére a legkedvezőbb megoldások közé tartozik, különösen olyan helyeken, ahol nagy a belmagasság, tágas a tér – írja a lakaskultura.hu. Jellemzője, hogy nemcsak egyenletes meleget biztosít, de alkalmazása esetén a sok helyet foglaló, kevésbé esztétikus radiátorok látványával sem kell számolni.

A rendszer tehetetlensége miatt picit lassabban működik ugyan, de egy esetleges áramszünetnél nehezebben is hűl ki, így tovább tartja a meleget a helyiségben. Az üzemeltetési költségek szempontjából is előnyösebb, mivel a padlófűtés működtetése alacsonyabb hőmérsékletű vizet igényel.

Remek párosítás kondenzációs kazánokhoz és hőszivattyús megoldásokhoz. Bizonyos helyiségekbe (gyerekszoba, fürdő) utólag is érdemes beszerelni. Ez megtehető szárazépítési rendszerek (ekkor a cementesztrich vagy gipszrost lapba helyezett csöveket fektetik le, majd burkolják be) vagy elektromos padlófűtés alkalmazásával (ilyenkor egy „elektromos szőnyeget” helyeznek a padlóra, és azt burkolják újra).

A padlófűtéshez hasonlóan működik a korszerű fal- és mennyezetfűtés is, amikor gipszkarton lapban futó csövek kerülnek a falra. E rendszer előnye, hogy nyáron akár hűteni is lehet vele.

Egyes klímaberendezésekkel már lehet fűteni, de vajon megéri?

Itthon nem megszokott klímával fűteni, és valóban nem minden készülék használható ilyen célra, de az újabb inverteres típusok között léteznek kifejezetten fűtésre optimalizált változatok.

A fűtés is lehet veszélyes?

Egyre többet olvashatunk a különböző fűtési rendszerek biztonsági kockázatairól, de vajon honnan tudhatjuk, hogy a mi készülékeink jól működnek-e?

Gépészeti ellenőrzés

A karbantartást és felülvizsgálatot még akkor is minden évben el kell végezni, ha egyébként hibamentesen üzemelnek a gázkészülékek. Ilyenkor ugyanis kiszűrhetjük a lehetséges hibaforrásokat, a szivárgásokat, a hibás bekötéseket, a rendellenes működést. Talán észre sem vesszük, de gyakran az energiafogyasztás növekedése, a kisebb hatásfok vagy a hőmérséklet csökkenése az éves karbantartás hiányára vezethető vissza. Szintén érdemes időnként átmosni a készüléket, sőt akár a teljes fűtési rendszert, mert így könnyen eltávolíthatók a szennyeződések.

Különböző adalékanyagok hozzáadásával és szűrőberendezések beszerelésével jelentősen megnövelhetjük a hatékonyságot és az élettartamot. Folyamatosan figyeljük a készülék hibajelző paneljét, amely villogó jelzőlámpákkal, komolyabb készülékek esetén hibajelző felirattal értesít minket a rendellenességről. A hibakódok alapján a szakember már könnyen megoldást talál a problémára.

+ 1 tipp

Riasztókészülék: A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, halált okozó gáz. Nyílt égésterű gázkészülékek esetén különösen fontos a szén-monoxid jelenlétét jelző készülék beszerzése, személy szerint kötelezővé tenném, hiszen egy kisebb beruházással megmenthetjük családtagjaink életét!

A szén-monoxid-riasztót a gázkészülék közvetlen közelében szereljük a falra. Riasztás esetén azonnal nyissuk ki az ablakokat, és hagyjuk el a lakást, hívjunk szakembert, szükség esetén értesítsük a tűzoltókat, mentőket!

A készülék elemmel működik, és a szavatossági idő lejárta után új darabról kell gondoskodnunk, mivel nem cserélhetjük benne az elemet. Az érzékelőn található egy tesztgomb, amivel ellenőrizhetjük a működését.

Ha egyszer szén-monoxid-érzékelés miatt megszólalt a riasztó, vegyünk újat.

Ajánlott épületgépész szakkereskedésben vásárolni, ahol a használatával kapcsolatban minden információt megkaphatunk.

Nyílászárók légzárása

Mivel a mai nyílászárók légzárása szinte tökéletes, a gázkészülékek biztonságos működése miatt szükség van légbevezetőkre, melyeket utólag is fel lehet szerelni. Ezek tulajdonképpen a nyílászárón fúrt lyukak eltakarására szolgáló szerkezetek; választhatunk zárható, nem zárható és higroszabályozású változatot. Biztosítják a folyamatos légcserét akkor is, ha a tulajdonos zárva tartja a nyílászárókat, így megelőzhetők a balesetek, az esetleges tragédiák.

Nyílt égésterű gázkészülékek esetén fokozott kockázatot jelent minden olyan légcserélő berendezés, amely a helyiségből levegőt von ki (ilyenek a WC-ventilátorok, továbbá a pára- és szagelszívók). Előfordulhat, hogy megtiltják ezeknek a használatát, vagy még több légbevezető felszerelését írják elő, esetleg fali szellőző kiépítésére köteleznek, hogy az elszívott levegő helyére megfelelő mennyiségben tudjon beáramlani a friss levegő. A lényeg, hogy a helyiségben ne keletkezzen negatív légnyomás a külsőhöz képest, mert ekkor a kéményből is visszaáramolhat a füst, és ez balesetveszélyes. Ha valaki főzés közben folyamatosan használja a páraelszívót, akkor mindenképp nyissa ki – legalább bukóra – az ablakot. A WC-, illetve fürdőszobai ventilátorok esetében mindez nem igazán jelent problémát, mert kicsi a levegőmozgatási kapacitásuk, és csak időszakosan működnek.

Kályhák, kandallók a lakásban

A kandallók és kályhák elhelyezésénél fontos szempont, hogy a füstcső legalább 2 átmérő távolságra legyen az éghető felületektől. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy a füstcső, amit a szabadba kivezetnek, helyettesítheti a kéményt, de mivel a kémény egy szigetelt füstjárat, a füstcső pedig nem az, a fenti vélekedés természetesen nem igaz.

A burkolat szigetelésének köszönhetően a kandallók oldala általában nem különösebben forró, a csempe vagy zsírkő kivételével, ezek ugyanis felveszik a kandalló hőjét, ami akár 80-120 fokos külső hőmérsékletet is jelenthet. A szabadon álló kályhák esetében sokkal forróbbak az oldalsó felületek, de ma már léteznek olyan modellek, amelyek úgynevezett hőpajzsokkal vannak leárnyékolva. Ez lehet különálló vagy a termékbe integrált. Utóbbi pozitívuma az esztétikailag egységes és szép megjelenés, ráadásul a hőpajzsok miatt létrejövő légmozgás gyorsabb és egyenletesebb fűtést biztosít.

Mivel a kandallók, kályhák napjainkban jól szigetelt, zárható ajtókkal rendelkeznek, a pattogó fa csak az ajtó kinyitásakor jelenthet veszélyt. A balesetek elkerülése érdekében fontos – sőt kötelező –, hogy a kályha vagy kandalló előtt minimum 30 cm mélységben nem éghető felületet helyezzünk el, ez lehet acél-, üveg- vagy kőlap.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.