A leszerelést követően vonul vissza Keszthelyre, és a „kis magyar Weimarnak” nevezett Balaton-parti települést beírja a magyar művelődéstörténetbe. Az egyik legérdekesebb fejezet az alkotó mecénás portréja. Számtalan ügy, nemes dolog fért bele ebbe a tevékenységébe is: iskolaalapítás, könyvkiadás, irodalmi mecenatúra. 1800-ban Keszthelyen már hét iskola működik a gróf jóvoltából. A kötet részletesen tárgyalja Festetics legnagyobb tettét, a Georgikon mezőgazdasági szakiskola létrejöttét, mely a maga nemé-
ben az első volt Európa-szerte. Keszthely grófjának a két legnagyobb vállalása a Magyar Minerva sorozat kiadásának támogatása és a helikoni ünnepségek bizonyultak. Cséby Géza mindkettőt részletesen tárgyalja.
A könyv szerzője a kötet végén bemutatja a kortársak és az utókor Festetics-képét, valamint a Festetics-kultusz hazai emlékhelyeit is. Mert így teljes a pályakép. Az a pályakép, amelynek nem titkolt célja, hogy a források alapján alátámassza a kötet ezen tételmondatát: „Festetics megítélését kizárólagosan a saját korának társadalmát, rendjét figyelembe véve lehet megtenni. Talán nem tűnik túlzásnak, ha azt tartjuk, hogy Festetics ugyan publicisztikai minőségben nem vetekedhetett Széchenyi Istvánnal, de mint a fejlődés, a kultúra, a művelődés fontosságának felismerője és támogatója, mindenképp elődjének számít.”
(Cséby Géza: A keszthelyi Helikon – Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben. Pannon Írók Társasága, Zalaegerszeg, 434 oldal. Ára: 5000 forint)
