Emlékeznek még az olvasók, milyen nagy esemény volt annak idején a Millenáris Park megnyitása? A Buda szívét évtizedekig elfoglaló egykori ipartelepből, a Ganz Villamossági Művekből a kétezres évek legelején született meg a közpark és az új múzeumi, közösségi intézmények együttese.
A bezöldülő parkban a régi indusztriális elemeket is megőrző, ám a kor legmodernebb trendjeit tükröző épületek között mintha csak a jövőben jártunk volna. Nem véletlen, hogy a park 2002-ben Europa Nostra Díjat kapott a műemléki védettségű gyárcsarnokok újjászületéséért. Az idő azonban itt is feltartóztathatatlanul rongálni kezdett mindent. A Millenáris Park modern városi köztérből konstans rendezvényhelyszínné alakult, elkoptak, elavultak az attrakciók.
Húsz év sem telt el, és nagyszabású ráncfelvarrásra szorul a Millenáris Park. Mégsem kell aggódni: az eddigi fejleményeket látva a park jobb lesz, mint valaha volt. Két nagy fejlesztés határozza meg a változásokat: egyrészt a Teátrum épületéből jelentős átalakítással megszületett a Nemzeti Táncszínház, másrészt a maradék gyártelep és az egykori minisztériumi irodaház elbontásával egészen a Margit körútig bővül a park. Ez nem mellékesen a budai hegyek felől légcsatornát nyit a legrosszabb levegőjű főutak közé tartozó Margit körútra.
A napokban átadott Nemzeti Táncszínház kortárs építészeti telitalálat. A maga műfajában, léptékében és megoldásaiban egyszerűen minden a helyén van benne. A legjobb mai magyar építészek közé tartozó Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, karmelita kolostor), valamint Orlovits Balázs és Lente András tervei szerint született táncszínház első alkalommal teremt kifejezetten a hazai táncosok krémjének szánt otthont.
A szigorú szögletesség és a lágy hullámformák harmonikusan egészítik ki egymást a homlokzaton és az aulában egyaránt. Mi több, igazából el sem lehet választani egymástól a kettőt. Egyszerűnek tűnő, ám alaposan átgondolt megoldásokkal játszik az épület a külső környezettel és a beltérrel, a különböző funkciók lehetőségeivel. Az aula lépcsőháza egyben nézőtér, de kitüremkedik az üvegfalon túlra is. Az aula fölött hatalmas ívelt mennyezet húzódik – mely ív egyúttal a külső homlokzat leghangsúlyosabb eleme. Ez a mélyedés rejti magában zseniális megoldással a kisebbik előadótermet.