Szájkosár a kereszten

Salikám, kicsi fiam! Éltél 18 évet, örökké szeretlek – olvasható az egyik síremléken. A felirat az Alsónémedi határában fekvő kéthektáros kisállattemetőben található. Az emlékhely eladó. Aki megveszi, tovább kell vinnie a harminc éve működő vállalkozást.

– Pontosan nem tudom, mert sohasem számoltam meg, de legalább háromezer állat pihen a kéthektáros temetőben – mondja Varga Balázs, aki tíz éve egyedül viszi a családi vállalkozást. Beszélgetésünk közben a két befogadott kóbor kutya – az elmúlt években több gazdátlan eb került ide – végigszaglász, majd lustán leheveredik a kavicsra. Az ő majdani nyughelyük a család kutyáinak kialakított parcella lesz.

Fotók: Havran Zoltán

Embereket először nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt temettek el tudatosan, a házi kedvencek, elsősorban a kutya elhantolása szintén a régmúlt időkig nyúlik vissza. Az első ilyen jellegű emlék a Közel-Keletről került elő, korát nyolcezer évesre becsülik. Az amerikai kontinens legrégebbi kutyasírja nyolcezer éves. Van, ahol csak kutyákat temettek el, de arra is van példa, hogy embert az ebével együtt hantoltak el, tudjuk meg Miklósi Ádámtól, az ELTE Etológia Tanszékének vezetőjétől.

Az akadémikus szerint az ember és társállatai évezredek óta szoros kapcsolatban élnek, logikus, normálisnak tekinthető gyakorlat, hogy például a kutyák ugyanazt a végtisztességet kapják, mint az emberek. A modern társadalmakban sokkal több kutya él az emberrel, mint korábban, és ez az együttélés szoros kapcsolatot jelent. Éppen ezért sokkal komolyabb a gazda oldaláról a gyász.

Kisebb termetű, 15 kilogrammos kutya esetén a temetés körülbelül 30 ezer forintba kerül, nagyobb testűek után 40 ezret kell fizetni. Ebben benne van a tíz évre szóló bérleti díj, amely hosszabbítható újabb évtizedre 15 ezer forintért. Az érdeklődés folyamatos, jönnek az elpusztult állataiknak méltó helyet kereső gazdák, mert a panelben nem hantolható el a kedvenc, és a kertes házakra is szigorú előírások vonatkoznak.

Saját kertben legfeljebb ötvenkilós hobbiállat temethető el, minimum 60-70 centiméter mély gödörben. Szintén előírás, hogy a talajvíz legalább 1,5 méter mélyen legyen, és a sír minimum 1,5 méterre feküdjön a szomszéd kerítésétől. A temetőbe hozott állatot csak akkor földelik el, ha papírral igazolják, hogy az nem volt fertőzött. Hamvasztani nem tudnak, de ha valaki urnás temetést kér, 23 ezer forintot fizet. A hamvasztás önmagában jó üzlet. Egy kisebb állat, például egy hörcsög hamvasztása körülbelül 20 ezer forintba kerül.

– A szertartáson kívül minden úgy zajlik itt, mint egy rendes humán temetésnél. Szertartás azért nincs, mert mégis melyik felekezet előírásai alapján csinálnánk? – mondja Varga, aki szerint, ha a gyászoló gazda mégis valami ilyesmit akar, maga gondoskodik róla. Ők annyit vállalnak, hogy kiássák a sírt, belehelyezik a koporsóba tett állatot, majd kialakítják a sírhantot. Ha sírköves kell, ajánlanak, ha a megrendelő sajátot hoz, azt is beengedik. Azt mondja, a különleges kialakítású sírkő ára akár a 200 ezer forintot is elérheti. A kőszórás, a mécsesek, a mű- és igazi márvány emlék, a fémből öntött állat, a fénykép mind a gazdik befektetése.

Milyenek a gazdák? Sokan éveken át kitartanak, de a zöm lassan megfeledkezik korábban imádott ölebéről, macskájáról. Eleinte hetente, aztán havonta, később kizárólag halottak napján térnek be, majd akkor sem. Hétköznapokon csendes a temető, halottak napján volt, hogy tucatnyi autó parkolt egy időben a bejárat előtt.

– Az ember és társállatai közötti kapcsolatnak mély, evolúciós gyökerei vannak, nem új keletű és nem is meglepő az állattartó emberek ragaszkodása és gyásza kedvencük iránt – tájékoztat Kardos Edina klinikai szakpszichológus, aki szerint számos pozitív hatással vannak ránk az állatok.

Tudományos kutatások igazolják, hogy a társállatokkal élők vérnyomása alacsonyabb azokénál, akik nem osztják meg az életüket állatokkal. Azt is kimutatták, hogy a kutya puszta jelenléte mérhetően csökkenti szervezetünkben a kortizol nevű stresszhormont. A szeretett állathoz való kötődés általában jól megfér más családi és baráti kapcsolataink mellett, nem helyettesíti azokat. Előfordulhat, hogy egy állattal való szoros kapcsolat átmenetileg átsegít nehéz, veszteségekkel terhelt, magányos életszakaszokon, út lehet az emberi kapcsolathoz való visszatalálásban.

Előfordul az is, hogy ez a folyamat elakad, és nem talál vissza valaki az emberi kapcsolatokhoz, társát vagy gyermekét helyettesítő szerepet kap egy állat. Amíg a kutya a család tagja, minden rendben, Kardos Edina szerint a probléma ott kezdődik, ha az állattal való kapcsolat kizárólagossá válik, ő maga a család.

A 11 évet élt Rudi síremlékének műkő az alja, márvány a teteje, minimum százezer forint.

A fejfákon különleges állatnevek. Megemlékeznek Csokiról, a nyúlról, Eperkéről, a süniről, Bogyikáról és Mamcikáról, az imádott tengerimalacokról és Hugyiról, a hős malacról. Az egyik síron a következő olvasható: „Salikám, kicsi fiam. Éltél 18 évet, örökké szeretlek.” Bevett gyakorlat, hogy a fakeresztre ráteszik az állat utolsó nyakörvét, de látni évek óta rozsdásodó szájkosarat és „vigyázz, a kutya harap!” feliratot is.

Az elmúlt három évtizedben több különleges állat maradványai kerültek ide. A 90-es évek elején a Városligeti-tóba belefullasztott lány tetemét kutyája őrizte. A rendőröket sem engedte közel a gazdájához, akik le akarták lőni a veszélyesnek tűnő ebet. Erre nem került sor, ehelyett kihívták Vargáékat, akik magukhoz vették az állatot.

A hazánkban járó Windischgrätz hercegnő kedvenc palotapincsije szintén itt nyugszik – egyszer sem látogatta meg. Az egyik korábbi német nagykövet Hannibál nevű kutyája is idekerült. A híres mentőkutyát, Mancsot szerették volna idehozni, de erről a tervről le kellett mondani. Idekerült ellenben a komlói rendőrök híres nyomkövető kutyája, a 13 éves korában elpusztult King. Olyan is volt, hogy egy idős nő és férfi rendszeresen látogatta elpusztult kedvence sírját. Egymás mellett voltak a parcellák. A gazdák megismerkedtek, majd összeházasodtak.

– Egy idős asszony hosszú-hosszú ideig járt kedvence hamvaihoz. Daganatos beteg volt, s amikor érezte, hogy nem sok van neki hátra, olyan papírt hozott, hogy vállaljunk kötelezettséget arra, hogy a hamvait a kutyusa mellé temetjük. Nem vállaltuk, mert erre nincs engedélyünk. Ide kizárólag kisállatot temethetünk. Ez az eset szíven ütött – emlékezik a temető vezetője, aki szerint nem igaz, hogy a gazdák döntően idős, egyedülálló emberek. Nagyon sok fiatal pár gondoskodik elpusztult társáról. De aki a kedvencével együtt szeretne nyugodni, az osztrák fővárosban van erre lehetőség. A Bécsi Központi Temető egyik parcellájában lehetővé teszik, hogy az elhunyt gazdikat egykori kedvenceik mellé temessék el.

– Harminc éven át gondoskodtunk az állatokról. Eljött a váltás ideje. Friss ötletek kellenek ide, mert én mindent kihoztam ebből. A telepet alapító édesapám tíz éve hunyt el, azóta én intéztem az ügyeket. Újpestről jártam ki, most még messzebb költöztem. Mást akarok csinálni, de hogy mit, az a jövő zenéje. Csak annak adom el, aki folytatja az elmúlt harminc évet. Lakópark, benzinkút nem lehet ezen a helyen. Szerződések kötnek bennünket. Ha eladom, kikötöm, hogy az elpusztuló kutyáimat, ahogy eddig, itt temetem el – összegez a tulajdonos.