Ő volt az első európai, aki Kasgarba eljutott.
Politikai megbízatásai azonban nem jártak eredménnyel. Ben Jakub emir megtagadta a tartózkodási engedélyt, tehát Berzenczeynek nem volt alkalma orosz–mongol barátsági szerződést közvetíteni, ő nem sokat törődött az akadályokkal, egyedül, expedíció nélkül nekivágott a Taklamakán-sivatagnak, északra felment Tien-San vidékére, átvergődött a nyolcezer méter magas Mussart-hágón és eljutott Dzsungária fontos gócpontjára, Kuldjába is.
Onnan keletre Manasba akart menni, a régi hunok XIII. századbeli fővárosába. A Masartag-hegységben visszafordult és megpihent Csakmakban, ahol egy porba-temetett várost fedezett fel.
Ezeken a területeken Berzenczey tizenhat esztendővel előzte meg Sven Hedint.
Visszafelé jövet délkeletre fordult és a Gobi-sivatag déli területén keresztül Indiába jutott. Az első fehér ember volt, aki észak felől Ladakba érkezett. Körösi Csoma Sándor csak eddig jutott el annakidején.
(Esti Ujság, 1940. április 27.)
*
Eredeti célját, amiért életét áldozta, a magyarság őshazáját nem érte el, akár Körösi Csoma Sándor, de ennek érdekében „kénytelen” volt „mellékesen” körülutazni a Földet. Ez viszont nem is tudatosodott benne, de kortársaiban és az utókorban sem. Pedig ő az első magyar, aki ezt megtette, sőt többet is, mert kb. 70 ezer km-t utazva járta be a világot, és ilyen nagy utat előtte magányosan senki sem kísérelt meg. Ez az ő nagy érdeme – szerintünk, ugyanis ő ezt minden bizonnyal nem tartaná érdemnek! Körösi Csoma szintén mást valósított meg, mint amit akart, de ő fel volt erre készülve. Berzenczey viszont, mivel körülményei folytán a politikában nem tudott sikereket elérni, óriási akarását ebben a nagy utazásban élte ki. Felkészültség hiányában viszont, mint laikus utazó tudományos eredményeket nem érhetett el, ehelyett véghezvitt egy majd’ emberfeletti, még ma is tiszteletre méltó nagy vállalkozást, és ez semmiképpen nem kisebbíti jelentőségét. Végül is, amiként Körösi Csoma Sándor nem jutott el a Himaláján túl, a „jugarok” országába, Berzenczey Lászlónak sem sikerült a „hung maülök” földjére lépni. Ez csak Lóczy Lajosnak sikerült Széchenyi Béla expedíciójával.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!