Egy élet Amerikáért

Három amerikai elnöknek volt a nemzetbiztonsági főtanácsadója, mégsem ismerik Brent Scowcroft nevét.

Brent Scowcroft három amerikai elnöknek volt a nemzetbiztonsági főtanácsadója Fotó: REUTERS/Jim Young

Egész életét a realizmus, a hűség és a szorgalmas munka jellemzi. Az 1973-as arab–izraeli háborúban ő teremti meg az amerikai légi hidat. Az 1975-ös helsinki folyamatot Kissingerrel szemben támogatta. Ő volt a nemzetbiztonsági főtanácsadó a vietnami háború utolsó éveiben, és el tudja érni, hogy a háború utolsó hónapjában 136 ezer vietnami még el tudjon menekülni. Kissinger mint külügyminiszter megígérte, hogy Vietnam a háború után öt év alatt ötmilliárd dollár amerikai segélyt fog kapni, de a valóságban ebből semmi sem teljesült. A háború utolsó napjaiban olyan nagy volt a káosz, hogy nem semmisítették meg a CIA beszervezési aktáit. Ennek következményeként mintegy 65 ezer embert végeztek ki az északiak. Da Nangból az északi ostrom után az összezsúfolódott kétmillió menekültből mindössze ötvenezer fő tudta elhagyni a várost.

Nemzetbiztonsági főtanácsadóként ő az egyetlen, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelően lemondott rendfokozatáról. Éjjel-nappal dolgozott, és meggyőződése volt, hogy a mindenkori elnöknek küldendő jelentés nem lehet több három oldalnál.

Brent Scowcroft három amerikai elnöknek volt a nemzetbiztonsági főtanácsadója
Fotó: REUTERS/Jim Young

Soha nem voltak korrupciós ügyei, és az esetek jelentős részében mindhárom elnök hallgatott rá. 1975-ben vezetése alatt az USA megmentette Nagy-Britanniát, amikor a font inflációja elérte a 25 százalékot. Ő vezette a legnehezebb fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat is a Szovjetunióval, és álláspontját mindenki elfogadta.

Nem bízott a német egységben, és ugyanúgy, mint sokan mások, sokkal jobbnak látta a valóságnál az NDK helyzetét. A kezdeti időszakban a britek, a franciák és a szovjetek a német egység ellen, míg az USA mellette foglalt állást. Bush egész időszakát végigkísérte a bizonytalanság, főleg a szovjet helyzet megítélésében. Hónapokon át nem tudták eldönteni, hogy mennyire lehet megbízni Gorbacsovban, és mit kezdjenek a szocialista világrendszerből kiszakadt közép- és kelet-európai államokkal. Lengyelország tízmilliárd dollárt kért az USA-tól, az USA odaadta ennek egy százalékát. Magyarország a rendszerváltáskor 25 millió dollárt kapott. Gorbacsov tíz-tizenöt milliárd dollárt kért, és 1,5 milliót kapott.

Bush volt az első amerikai elnök, aki előbb utazott a Távol-Keletre, így Kínába, és csak utána Euró­pába. Jól jellemezte a helyzetet, hogy 13 éven át, egészen 2002-ig nem volt amerikai nagykövetség Afganisztánban.

Már Nixon óta egyértelmű volt, hogy Kína és az Egyesült Államok stratégiai szövetséget kötött az akkori Szovjetunióval szemben. 1989-ben a Tie­nanmen téri események után Scowcroft ment Pekingbe, és a kínai vezetés hajlandó volt enyhíteni az elnyomáson.

Az iraki háború miatt Kuvaitból a lakosság több mint fele elmenekült. Az USA győzelmet aratott, de nem használta ki a lehetőségeket, többek között nem semmisítette meg az iraki elit egy­ségeket. Az 1992-es amerikai választási kampányban Clinton egyik jelszava így hangzott: „Szaddám Huszeinnek még van munkája, és neked?”

A főtanácsadó, ahogy Bush elnök is, Gorbacsovot partnernek tekintette, míg Jelcint felkészületlensége, italozása és durvaságai miatt egyszerűen megvetették. A hidegháború utáni időszakra az USA ugyanúgy nem volt felkészülve, ahogy a többi nagyhatalom sem.

Az USA Kína-politikájának az alapja végig a közös szovjetellenesség volt, és tisztában voltak azzal, hogy Peking fejlődése a rendelkezésre álló olajtól függ.

Az új világrend kifejezést Gorbacsov és Scow­croft szinte egyidejűleg használták, ami azt jelentette, hogy megnyerték a hidegháborút, de nem a békét.

Idősebb Bush elnöksége után létrehozta a 2012-ig működő Nemzetközi Politikai Fórumot, majd a Scowcroft Groupot. Egyre több tudományos társaságnak lett a vezetője, és ő volt az első, aki nyíltan fellépett ifjabb Bush iraki háborújával szemben. A sajtón keresztül figyelmeztette az elnököt, hogy nem fog kapni nemzetközi támogatást, elidegeníti a szövetségeseit, és a háborúval erősíti a terrorizmust. Bush elnök második ciklusában újra felkérték tanácsadónak.

Mind Clinton, mind Obama igényt tartott a tanácsaira. Scowcroft nem támogatta a republikánus elnökjelölt Romney-t, mert alkalmatlannak tartotta.

Három könyv jelent meg magyarul rövid időn belül Scowcrofttól. Az egyikben Bush elnökkel, a másikban Brzezinskivel beszélget. A harmadik az életéről szól. Aki nem szerepel ezekben a könyvekben, az egyszerűen nem is létezik.