Művészet a webkettőben

A művészet felismerte az alkalmazásokban, vlogokban és az egyéb platformokban rejlő lehetőségeket.

A művészet új utakra lépett, utat tört magának a digitalizációban, és felismerte az alkalmazásokban, vlogokban, blogokban és az egyéb platformokban rejlő lehetőségeket. Erről írt könyvet Dér Cs. Dezső és Márkus Renáta Új utak a kulturális marketingben címmel, a 2011-es Új utak a művészeti menedzsmentben kötetük folytatásaként. A kiadványt nemrégiben jelentette meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, amelynek honlapjáról ingyen letölthető.

A szerzők célja az volt, hogy a kulturális közeg szereplőinek is bemutassák a digitális világban rejlő lehetőségeket, a marketing és a kommunikáció aktuális irányait, hogy ezzel is megkönnyítsék eligazodásukat az online térben.

Mivel az elméleti részeket számos esettanulmánnyal is alátámasztják, vélhetően nem dolgoztak hiába. Aki most kezd ismerkedni az intézményműködtetés alapelveivel vagy önnön karrierje egyengetésével, annak kimondottan hasznára válik a kiadvány. Aki már évek óta ezen a területen mozog, és megszerezte az ehhez szükséges tapasztalatot, tudást, az most továbbléphet, és megtanulhatja, hogy a modern hirdetési trendek aduászai az influenszerek, azaz a véleményvezérek lettek.

A kulturális intézmények közül a színházak kerülnek elsőként górcső alá. A szerzők azt vizsgálják, milyen a kultúra és a piackutatás kapcsolata a teátrumokban, hogyan mérik fel a közönség igényeit, véleményét, milyen következtetéseket vonnak le a válaszokból. De ami a legfontosabb: változtatnak-e a kutatási eredmények az intézmények működésén. Ha igen, hogyan, ha nem, miért nem.

A közönségkutatás mellett a PR-kutatás módszereire is kitérnek, sőt össze is hasonlítják a kettőt.

A kilenc fejezetre és számos alfejezetre tagolt könyvből megtudjuk, míg a piac- és marketingkutatás elsősorban az eladáson akar javítani, a PR-nak a hírnév- és bizalomépítés a feladata.

Miután mindez tisztázódik, a szakma mélyebb rétegeibe is betekinthet az olvasó. Itt számos olyan idegen kifejezéssel, fogalommal találkozhat, amelyekhez a megfejtési kulcsot a folytatásban kapja meg. Megértheti, milyen szintekből áll az alkotó és a közönség kapcsolata, mi a reklám célja, hogyan épül fel a problémafa és a célfa. A szerzők javaslatokat tesznek arra, miként kell kommunikálniuk a kulturális intézményeknek, alkotóknak a web 2.0 korszakban ahhoz, hogy ne oldódjanak fel névtelenül a kibertérben, de kifejtik azt is, mi a webkettő, és mire valók a sütik.

Külön fejezetben foglalkoznak a Z generá­cióval, a digitális bennszülöttekkel és bevándorlókkal, illetve a véleményvezérekkel, akikről azt írják, sokkal jobban befolyásolják a közönséget, mint egy reklámtábla az utcán. A múzeumi honlapok közül a diósgyőri várét elemzik ki a szerzők, mutatják meg ennek Google-­értékelését, az intézmény Facebook- és Instagram-posztjainak rugalmasságát, YouTube-csatornájának hasznosságát, miközben arra is rávilágítanak, hogyan kell profi módon jelen lenni a közösségi portálokon.

Interjúalanyként Ádám Orsolya PR-szakember, Balogh Máté András ügyvezető, Fabricius Gábor filmrendező, innovációs igazgató, Fülöp Noémi fotográfus, Kraj Henrik artista, igazgató, Nagy Katalin színésznő, Petrekovits Márton marketingmenedzser, Rekeczki Roland tervezőgrafikus, Vas-Zoltán Iván rendező és Zámbó Anna PR-szakember segítette az elemzők munkáját. A kötetet bőséges fogalomtár és ajánlott irodalom zárja.

(Dér Cs. Dezső–Márkus Renáta: Új utak a kulturális marketingben. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Budapest, 2020, 110 oldal. Ingyen letölthető az MMA MMKI honlapjáról)