BNV-barack

A hazai boltokban az alma kétszer annyiba került augusztus közepén, mint a banán, ami teljesen érthető, hiszen az előbbi gyümölcsöt messziről kell importálni, az utóbbi ­ellenben hatalmas hazai ültetvényeken terem – ebben a mondatban az árarány igaz, a többinek az ellenkezője. A gyümölcs­termesztés bizonytalan helyzete magyarázza ezt a különös állapotot.

20200717 Gerendás Dinnyeszüret Pribánszki Pál gazdánál Fotó: Imre György IGY Békés Megyei Hírlap Fotó: Imre György

Szob és környéke, a Dunakanyar a barackok mellett a málnatermesztéséről híres. Azaz csak volt. A hazai málnatermesztés szomorú lejtmenetben van. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Termelők Egyesületétől kapott adatok szerint az 1980-as években közel hétezer hektáron huszonöt-harmincezer tonna málna termett, ami az ezredfordulóra mintegy ezerötszáz hektárra és tíz-tizenötezer tonnára zuhant. Mára a málna gyakorlatilag eltűnt, a termőterület nem éri el a kétszáz hektárt, a termésmennyiség ezer tonna alatt van. A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. A málna eltűnésének egyik oka, hogy a hazai klíma az elmúlt tizenöt-húsz évben szárazabbra és melegebbre fordult, márpedig a málna nem bírja ezt, ilyen hő- és ultraibolya-terhelés mellett nem garantálható a gazdaságos termelést biztosító hozam, illetve minőség. A málna éves művelése három-négy ezer munkaóra hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakára esik. Arra a néhány hétre nagyszámú, megbízható munkaerőt találni nagyon nehéz, szinte lehetetlen vállalkozás. Harmadik csapás az erősebb versenytársak megjelenése. Szerbia és Lengyelország meghatározó málnatermesztővé vált. Gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak (lengyelek) és olcsóbb munkaerejüknek (szerbek) köszönhetik. Ez tehát az oka, az idén miért került háromezer forintba a málna kilója. De mi magyarázza, hogy augusztus elején a hazai boltokban egy kiló banán 420 forint, míg egy kiló alma helyenként 840 forint volt?

A magyar almatermesztés mintegy harminc éve erőteljes lejtmenetben van. Az 1980-as években közel hatvanezer hektáron termeltünk 1,0-1,2 millió tonna almát, a termőterület az ezredfordulóra 41 ezer hektárra csökkent, és azóta is folyamatosan zsugorodik, jelenleg alig haladja meg a 24 ezer hektárt. A termésmennyiség a 2000-es évek elejére hatszázezer tonnára esett vissza, és azóta ugyan stagnál, de évente nagyon nagy kilengéseket mutat. Az alma­termés 2019-ben gyenge volt. EU-szinten 10,7 millió tonna jött össze (az átlag 11,8 millió tonna), Magyarországon négyszázezer tonna (az átlag hatszázezer tonna). Tavaly ősszel kevesebb alma került a hűtőtárolókba, emiatt idén május–júniusra majdnem teljesen elfogytak a készletek. – A szerény kínálatot jelentős áremelkedéssel „kezelte le a piac”, vagyis a kisebb mennyiséget csak magas árakkal tudta beosztani májustól augusztusig (az új szezon kezdetéig). Ha maradtak volna a „közepes árak”, akkor június végén elfogyott volna az alma – magyarázta a helyzetet Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Ez egyszerűen a kereslet-kínálat törvényszerűsége, amiből szerény a kínálat, annak magas az ára, és fordítva.

Hazaadás. Idén nyáron könnyű volt a belföldi értékesítés, a külföldi piacokon azonban alacsonyak az árak
Fotó: Békés Megyei Hírlap–Imre György

Későbbi dinnyeszezon

Mindez ötvöződött azzal, hogy az idei termés is nagyon alacsonynak ígérkezik a tavaszi fagykárok miatt. Magyarországon 300-350 ezer tonnás almatermés várható (ami rosszabb, mint a tavalyi egyébként is gyenge termés), EU-s szinten pedig nagyjából a tavalyival azonos lesz a termés. Így az idei szedésű, nyári almák esetében is tartotta a piac a júniusban induló magas árakat. Várhatóan az előttünk álló szezonban is drágább lesz az alma az átlagosnál, de a jelenlegi nagyon magas árak az új alma szüretével mérséklődnek. A jelenlegi árakból nem kell azt a következtetést levonni, hogy az ár a következő években ilyen magas marad. Elképzelhető, hogy jövőre az időjárás kegyesebb lesz, nagyon nagy termés lesz, és jövő ősszel sokkal olcsóbb lesz az alma. Akkor arról beszélhetünk, hogy mi az oka a jelentős árzuhanásnak…

A dinnye ára nem zuhant, ellenkezőleg, valamivel drágább, mint tavaly, a minősége sem a legjobb. Az árakat a szeszélyes időjárás, a májusi fagy, az esők, az idénymunkások bére és egyéb költségek alakították. Tavaly 200 ezer tonnás volt a termés, idén kevesebb – becslések szerint 160 ezer tonna – dinnyét szüretelnek. Idén egy-két hetes csúszással indult a szezon, de azt mondják, hogy lesz elég dinnye egészen szep­tember közepéig. Ezen a nyáron könnyű volt a hazai értékesítés, a külföldi piacokon azonban nagyon alacsonyak az árak.

Idén a fagyok miatt esett vissza drasztikusan a gyümölcstermés, máskor a szárazság, esetleg az esőzés tett keresztbe. Mindig ilyen kiszolgáltatott volt ez az ágazat, vagy az utóbbi évek a korábbiaknál sokkal nehezebbek? Apáti Ferenc szerint tizenöt évvel ezelőtt csak hírből ismertük a tavaszi fagyokat, míg az utóbbi tíz évben talán két évben (2014, 2018) nem voltak fagyok. E két évben olyan nagy termés volt, hogy le lehetett vinni az árat, illetve az áru egy részét nem tudták értékesíteni a piacok bedugulása után. Ebben az évben tizenöt-húsz fagyos éjszakát kaptunk, erre emberemlékezet óta nem volt példa.

Belevágni vagy abbahagyni?

– Harmadik éve visszatérő jelenség, hogy május–júniusban extrém esőzések vannak, ami tönkreteszi a szamóca-, a meggy- és cseresznyetermés jó részét. Más időszakokban meg hónapokon keresztül nem hull egyetlen csepp eső. Az idei február–májusi időszak extrém aszályos volt, míg júniusban négy-öt havi csapadék hullott sok helyen. Egyre hevesebbek a zivatarok, és egyre intenzívebbek a jégverések. Vagyis az utóbbi években valóban sújtanak az időjárási szélsőségek – adott agrometeorológiai összegzést a debreceni szakember.

A Debreceni Egyetem tanszékvezető docenseként dolgozó Apáti Ferenc szerint rövid távon nincs tendenciózus változás, csak hektikus hullámzás. Hosszú távon azonban számolni kell azzal, hogy a gyümölcsök ára inkább felfelé ível. Ha jelentős időjárási károk lesznek, akkor azért, mert jelentősen csökken a kínálat, ha pedig az időjárási károk ellen védő technológiákat vetünk be (jégháló, fagyvédelem stb.), akkor meg azért, mert ezek brutálisan drága beruházások. Ráadásul az utóbbi években jelentősen drágult a munkaerő ára, márpedig a gyümölcstermelés élőmunka-igényes tevékenység. Emellett sok tőkét és professzionális szaktudást igényel, ráadásul hosszú távú befektetés, mert egy ültetvényt tíz–harminc évre telepítenek, így csak azok lépnek be, akiknek ehhez forrásuk és szaktudásuk van. – Az utóbbi évek nagyon jelentős időjárási káreseményei és a jó termésű évek piaci zavarai okán jelenleg sokkal több olyan termelővel beszélek, aki fel akar hagyni a gyümölcstermeléssel, mint olyannal, aki fejlesztene vagy újoncként belevágna, de azért szerencsére utóbbiakból is akad annyi vállalkozó kedvű, akikre a hazai gyümölcstermelés jövője alapozható – tájékoztat Apáti Ferenc.

Ilyen belevágós újonc a váci Mester házaspár. Enikő lekvárjainak, szörpjeinek híre messze túlfutott a családon, egyre többen kértek termékeiből. Férjével, Gáborral 2012-ben hozták létre szörpöket, szirupokat, lekvárokat készítő vállalkozásukat, a Mester Kamrát. Munkájukat gyorsan elismerte a szakma, 2017-ben OMÉK nagydíjas lett a feketeribizlis szirupjuk. Tavaly egy szlovákiai termelői versenyre tíz költeménnyel neveztek, mind a tíz érmes lett. Az őstermelő, kistermelő házaspár évente több száz kiló gyümölcsöt dolgoz fel, amelyek részben saját, részben bérelt területeken teremnek. – Rengeteg buktató nehezíti a munkánkat. Idén harmadannyi málnánk termett, mint tavaly – pedig a málnás termékeink a legnépszerűbbek –, miközben a költségeink növekedtek. Megbízható napszámost 1500 forintos órabérért sem találunk. Aki mégis jön, betöltötte a hetvenet – vázolja a helyzetet Mester Gábor. Más őstermelők hasonló helyzetről számoltak be. Gyümölcsös joghurtokat készítő ismerősük arról panaszkodott, hogy a magozógép kezelésére nem talált embert, pedig az egyetemi diploma nélkül is simán működtethető.

Apáti Ferenc szerint versenyképes gyümölcstermesztés egyre inkább profi, intenzív vagy szuperintenzív ültetvényeken lehetséges, amelyek ráadásul a jégesők és tavaszi fagyok ellen is védettek. Emiatt egyre szűkül azon termelők köre, akik az ehhez szükséges hatalmas tőkét elő tudják teremteni. Így nem is az a kérdés, hogy a kicsik maradnak vagy a nagyok, hanem azok fognak maradni, akiknek van elegendő tőkéjük és szaktudásuk.

Noha a fejlődés a nagyobb üzemméretek irányába mutat, Apáti Ferenc szerint kicsiben is lehet jól csinálni, és nagyban is lehet rosszul.