Hibahatár fehér köpenyben

A Twitteren egyre több olyan diskurzus indul, mennyire szabad hagyni, hogy tinédzser gyerekünk lengén öltözzön, amikor az UV-sugárzás mellett a Covid hatásaira is figyelemmel kell lenni. Pszichológusok szerint a vírus segíthet a fiataloknak felelős döntést hozni.

Pandémiás tinédzsertobzó dá s egy minszki kifutón. Utóhatás? Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

Bizonyára mindenki megélte tizenévesen, mikor anyja rászólt, hogy abban a göncben ki nem lép az utcára. Pedig kedvenc tornapólója, balettruhája, bulizós miniszoknyája vagy ormótlan, leeső nadrágja volt az áldozat, amilyet az osztálytársak és barátok között mindenki más is hordott. Ilyenkor kezdődhetett a vérre menő csata, amelynek az ajtócsapkodástól kezdve a táskába rejtett buliruhán át a kompromisszumig számos kimenetele lehetett.

– A tinédzserek számára az öltözködés egyszerre jelenti az önkifejezést és a csoporthoz tartozás megjelenítését. Például ha közös zenei ízléssel bír egy fiatal a társaival, akkor mindannyian rockernek öltöznek – magyarázza Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus. – Erre a paradoxonra pszichológusok régóta figyelmeztetnek, hogy míg az öltözködés lépés az önálló élet felé, ugyanakkor nagyban határozza meg a kisközösségi norma is. Ez utóbbi pedig gyakran ellenkezik a társadalom által előírtakkal, azonban ez az az életkor, amikor a fiatalokat ez kevéssé érdekli.

A koronavírus kapcsán sokan aggódtak, hogy a kültéren hordott ruha veszélyes vírushordozó lehet. Valóban megtapadhat a vírus a puhább szöveteken is, bár a kemény felületeken jobban megél, így inkább a táskát vagy cipőt érdemes gyakrabban tisztítani. (Ott fordulhat elő nagyobb probléma, ahol például a családtagok egyszerre járkálnak mezítláb és a kültéren is hordott cipővel a lakásban.) Az elővigyázatosság miatt érdemes többször mosni a ruhákat, és hazaérkezéskor otthoni holmiba bújni. A nyár beköszöntével lekerültek a rétegek, és így a bőr szinte bármely része kapcsolatba kerülhet a vírust terjesztő cseppekkel. A Twitteren ezért szülők kezdtek el beszélgetni, mit tehetnek, hogy tizenéves gyereküket jobban védjék az esetleges megbetegedésektől. Van, aki szerint nem mondható meg a gyereknek, hogy mit vegyen fel, mivel a túlzott szigor az útkeresés időszakában személyiségtorzuláshoz vezethet. Mások úgy vélik, a gyerekek is megértik, hogy a koronavírus különleges helyzetet teremt, ahol speciális intézkedések szükségesek. Nem kell jobb példa a maszkviselésnél, ami a Z generáció számára kifejezett divateszközzé lépett elő, és erre a piac is reagált.

A koppenhágai Helmstedt például gyümölcsmintás maszkokat árul, amelyek almái és körtéi visszaköszönnek a dizájnercég kabátjain és ruháin. A párizsi Marine Serre újrahasznosítható anyagokból varr maszkot, a visszafogott színek pedig tökéletes kiegészítői a védjegyévé vált holdmintának. Gucci Billie Eilishnak tervezett egyedi maszkot a januári Grammyre, amellyel divatot teremtett. A Disney mozikaraktereket rajzol maszkjaira, a legsikeresebb a Baby Yoda maszk. A nagy amerikai divatcégek, mint az Alice & Olivia, a Madewell vagy a Banana Republic pedig brandelt maszkokat készít sokszor fillérekért árulva vagy egyenesen ajándékba adva bizonyos ruhákhoz.

Pandémiás tinédzsertobzó dá s egy minszki kifutón. Utóhatás?
Fotó: Reuters

A New York-i Fashion Institute of Technology divattörténészei szerint a járvány alapvető változásokat hoz az öltözködésben. Egyfelől felerősödnek a csináld magad! jellegű mozgalmak, amelyek a vintage térhódításával kezdtek divatossá válni, másrészt a nyitással egyfajta Dior-szerű New Look is megjelenik, ahol a kiöltözés kap jelentős szerepet. Ez utóbbi társadalmi konszenzus alapján történhet, tehát hiába megy valaki egy esküvőre farmerban, az nem fog divatot teremteni, ellenkezőleg, kinézi a társaság. A vírus miatt ez a fajta társadalmi kötőerő erősebbé vált, hiszen hozzászoktunk számos olyan előíráshoz, mint a maszkviselés vagy a kézfertőtlenítés, így a tinédzserek is kevésbé vonhatják ki magukat a következmények alól.

Ráadásul a legújabb kutatások szerint az öltözködés a mentális állapotunkra is hatással van. A karantén nagyon sok helyen ráirányította a figyelmet a mentális egészség fontosságára, mivel Bojti Andrea szerint a tizenévesek rosszul viselték a bezártságot. A mentális egészség pozitív tartományban tartására pedig az egyik legkönnyebb eszköz a Northwestern Egyetem kutatása szerint az öltözködés. Megállapításuk szerint a felvett ruha hatással van mind a kényelmünkre, mind pedig a kognitív képességeinkre. Az egyetem egyik kísérletében tesztet kellett a résztvevőknek kitölteniük, az egyik csoport saját ruhájában, a másik csoport pedig fehér köpenyben. A fehér köpenyesek fele annyi hibát vétettek, mint az utcai ruhások.

A másik kísérletben mindkét csoport ugyanolyan fehér köpenyt viselt, de az egyik úgy tudta, az festőköpeny, míg a másik csoport orvosi köpenynek hitte a darabot. Az orvosi köpenyesek sokkal jobb eredménnyel végeztek, mivel jobban figyeltek a részletekre. Hasonló eredményre jutottak kenyai tudósok is, amikor kisiskolások iskolai eredményeit vizsgálták egyenruhában vagy anélkül. Az egyenruhások messze jobban teljesítettek. Máshol azt mutatták ki, hogy az üzleti öltözködés segíti azon hormonok termelődését, amelyek a dominanciáért felelősek, a szabadidőruhában pedig könnyebben kreatív az ember.

A kutatási eredmények nyomán a Twitteren mozgalom indult, hogy bátorítsák a szülőket, merjenek szólni gyerekeik védelmében, amikor öltözködésük kerül szóba. Pszichológusok tanácsa szerint azonban nem érdemes a tiltást fegyverként használni, mivel az visszaüthet, inkább a folyamatos beszélgetés hozhat eredményt. Hiszen a tinédzserkor már lehetővé teszi, hogy értelmesen közelítsen a gyerek a problémához, így megértheti, miért nem szabad napokig ugyanazt a pólót hordania. Azt is fontos figyelembe venni, pontosan milyen idős a tinédzser. 12–14 évesen ugyanis a kíváncsiság és a kezdeti kockázatvállalás jellemzi az öltözködést, megpróbálják felfedezni határaikat. 14–15 évesen kifejezetten feszegetik azokat, majd 16–18 éves korban megtalálják stílusukat, és felvehetnek olyan darabokat is, amelyek 13 évesen még tiltólistára kerültek éppen a koruk miatt.

Ziauddin Juszufzai, a legfiatalabb Nobel-békedíjas, Malala Juszufzai édesapja nyilatkozta, hogy „egy jó szülő azt szeretné, hogy gyereke minél hamarabb függetlenné váljon”. Szakértők szerint az öltözködést és az egyéni, de a társadalmi kötöttségeket is figyelembe vevő stílust tekintve ez a minél hamarabb a 16–18 éves kor. Nem minden tinédzser egyforma persze, van, amelyik jobban lázad, jobban ki akar tűnni, akár annak árán is, hogy csak nehezen javítható beavatkozást hajt végre, például fültágítót vagy feltűnő tetoválást csináltat, és van, aki hamarabb elfogadja a normákat. Pszichológusok szerint azonban éppen a koronavírus-járvány okozta helyzet segíthet, hogy a mai tinédzserek hamarabb hozzanak felelős döntéseket.