Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Szomorú esemény árnyékában zajlott a párizsi divathét: elhunyt a japán divat világhírű úttörője, Kenzo Takada.
A koronavírus miatt egyik divathét sem a megszokott módon zajlott az idén. Többnyire hibrid formában, online vagy alacsonyabb vendégszámmal folytak a bemutatók, a kísérőesemények pedig minimálisra csökkentek. A párizsi kifutókat a 81 éves Kenzo Takada halála rázta meg leginkább, éppen egy nappal azután, hogy a Kenzo bemutatta 2021-es tavaszi-nyári kollekcióját. A tervező a koronavírus szövődményeiben halt meg.
Oszakától nem messze, Himedzsiben született 1939-ben. Hat testvérével együtt a családi hotelben töltötték a gyerekkorukat, de Takada jobban érdeklődött a divat, mint a vendéglátás iránt, miután rendszeresen olvasta nővérei divatmagazinjait. Mivel szülei nem támogatták divatkarrierjét, először irodalmat tanult a Kobe Egyetemen, majd a Bunka Divatfőiskolán folytatta tanulmányait, ahol egyike lett az első férfi diákoknak.
Egy neves japán divatmagazin, a Soen díját 1960-ban elnyerve egy helyi áruház lányruháit kezdte el tervezni. Az 1964-es tokiói olimpia kapcsán az áruházat lebontották, és Takada tíz hónapnyi fizetést kapott kompenzációként. A pénzen Párizsba utazott, ahol eredetileg hat hónapot akart maradni, amiből végül 56 év lett. Először napi kilenc frankért bérelt lakást a tradicionálisan kevert etnikumú Place de Clichy környékén. Szkeccseket készített több tervezőnek, 1970-re sikerült annyi pénzt gyűjtenie, hogy megnyithatta első üzletét a Galerie Vivienne-ben, amelyet saját kezével újított fel. Henri Rousseau után szabadon virágmintákat festett a falra, és Jungle Japnek nevezte az üzletet. Saját bevallása szerint nem akarta ugyanazt csinálni, mint a franciák, ezért kimonóanyagokat és keleti motívumokat használt inspirációként. Már ekkor megmutatkozott későbbi védjegye, a bátor szín- és mintahasználat, amely minden disszonancia ellenére is képes volt egységes egészet alkotni.
Kaotikus, túlméretezett ruhái felszabadították a női testet, és új formába öntötték. Takada darabjai az önmegvalósításon túl rendkívül kényelmesek is voltak, mivel sokszor cipzár nélkül készültek. Az első divatbemutatói megrengették a francia divatvilágot, mivel a modellek nem felvonultak a ruhákban, hanem sokkal inkább táncoltak bennük, ami nem illett a divat arisztokratikus felfogásához. Az Elle és az amerikai Vogue azonban épp ezért fedezte fel a japán tervezőt.
Brandjét 1972-ben átkeresztelte, így alakult meg a Kenzo divatház. Később a The New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy tisztában volt a Jungle Jap vitatható jelentésével, mégis úgy gondolta, hátha megváltoztathatja a jelentést. (Szó szerint japán dzsungelt jelent a kifejezés, de a jap betűszóként a zsidó amerikai vagy zsidó ausztrál, gazdag, önző, túl sokat költekező fiatalokra utal.) Négy évvel később nyitotta meg párizsi nagyáruházát, mely 1983-tól férfidivatházként is működött, 1988-tól parfümöt is készített. A nemzetközi divatkonglomerátum, az LVHM nyolcvanmillió dollárért vette meg a brandet 1993-ban, ahol Takada még hat évet dolgozott. Nyugdíjazása után operajelmezeket készített, és élvezte, hogy nem kell minden szezonban újat alkotnia, hanem egy-egy mű különlegességét ragadhatja meg a jelmezekben. 2004-ben ő tervezte a japán olimpiai csapat ruháit is.
Nem szerette, ha „japán tervezőként” utaltak rá, mivel egész életében a kultúrák közti határvonalak lebontásán dolgozott. Elsősorban divattervezőnek tartotta magát, kitaposta az utat az őt követő japán generációnak, például Yohji Yamamotónak és Rei Kawakubónak. A „boldog ruhákként” jellemzett darabok először mutatták meg a divatvilágnak, hogy lehet ötvözni távoli kultúrákat, a színekkel és az össze nem illő mintákkal hogyan lehet közelebb hozni generációkat, mindezt úgy, hogy mindvégig tiszteletben tartja a francia ruhakészítés hagyományait. Szakértők egyértelműen korszakalkotónak tartják Takada munkásságát, amely optimizmust és életigenlést hozott, mikor Párizs esszenciáját a japán hagyományokkal ötvözte.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem József Jolán – kétségtelenül meglévő – saját tehetsége, képességrendszere, személyisége vezette a sikerre, hanem az egyedi élethelyzete, miszerint József Attila testvére volt.
Sorsa egy olyan művészsors, amely a XX. század nagy kataklizmái között is meg tudta őrizni emberi arcát, hiszen nem tett engedményt semmilyen irányzatnak, tetszetős festészeti divatnak, politikai ideológiának, de a műkereskedelemnek sem.
Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.
Hibát hibára halmoz az amerikai repülőgépgyár, de lehet számára visszaút.
Dunaújvárosban a Rockmaraton igazi családias fesztivál képét nyújtotta.
Amiről pedig beszélünk, az a rántott borjúmáj szarvasgombás burgonyapürével.
Franciaország újra börtönt akar építeni dél-amerikai külbirtokán.
Brüsszel pénzt akar és a mezőgazdaságból szeretné megszerezni azt.
„Emberiségünk forog kockán” – figyelmeztetett XIV. Leó pápa egy videóüzenetben, amelyben tűzszünetet sürgetett és a gyűlölet megszűnésére szólított fel.
Politikai villámkarrier, jó nyugati kapcsolatok és gyanús családi ügy – bemutatjuk Julija Szviridenkót, akit Zelenszkij javaslatára akár ezen a héten kormányfővé választhatnak Ukrajnában.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
