Kódolók és kódtörők

Lengyelország, a Szovjetunió és Németország közé ékelt állam a túlélésre játszott.

Öt évvel ezelőtt vetítették a mozik a Kódjátszma című, egy Oscar-díjjal elismert filmet. A zseniális matematikus, Alan Turing életéről szóló, közel kétórás alkotás azt a férfit mutatja be, aki megfejtette a náci hadsereg rejtjelezésétm és ezzel milliók életét menthette meg. Hazája azonban nemcsak hálát mutatott iránta, hanem a törvényt is az orra alá dörgölte. Mivel a homoszexualitás akkoriban Angliában bűnnek számított, a meleg férfit vád alá helyezték, majd elítélték. Választhatott a börtön és a libidócsökkentő hormonkezelés között: az egy éven át tartó beavatkozás mellett döntött. Turing 1954-ben öngyilkos lett.

Tagadhatatlan, hogy Alan Turingnak óriási szerepe volt az Enigma-kódok feltörésében, de ő egyedül nem volt erre képes. Amikor meghallottam, hogy itthon megjelent Alan Turing unokaöccsének, Dermot Turingnak a könyve az Enigma feltörésének igaz történetéről, az ugrott be, hogy a kötet a nagybácsi érdemeit fényezi tovább. Hát nagyon nem. Ebben a munkában Alan Turing epizódszereplő, sokadik elem egy olyan láncban, amelynek kezdő szemét az első világháború utolsó hónapjaiban kalapálták ki.

Az Enigma nevű kódológépet 1918-ban Arthur­ Scherbius német mérnök szabadalmaztatta, a masina 1926-ban kereskedelmi forgalomba került. Az Enigma olyan írógéphez hasonló elektromos eszköz volt, amely véletlenszerű kódokat produkált forgó tárcsák segítségével. A németek feltörhetetlennek hitték, ezen keresztül küldtek titkosnak szánt üzeneteket, amelyek módfelett érdekelték a lengyeleket. A szabadságát éppen visszanyerő Lengyelországnak elemi érdeke volt, hogy minden titkosított német üzenetet dekódoljon. A Szovjetunió és Németország közé ékelt állam a túlélésre játszott.

A német hadsereg kifejlesztette az Enigma katonai változatát, 1926-tól a haditengerészet, 1933-tól pedig a légierő is alkalmazta. A gép kereskedelmi forgalomban kapható változatát próbálták megfejteni a lengyelek, de 1928-tól dekódolási kísérleteik kudarcba fulladtak, mivel a németek változtattak rejtjelezésükön. Három elismert matematikus, Marian Rejewski, Jerzy Różycki és Henryk Zygalski segítségével 1932-ben mégis feltörték. A könyv hosszasan, de nem unalmasan részletezi a sikerhez vezető lépéseket. Bemutatja Hans-Thilo Schmidt szerepét, aki a német hírszerzés Enigma-parancsnokságán dolgozott, az 1930-as évektől információkat adott el a francia titkosszolgálatnak, ők pedig továbbadták azokat a lengyel hírszerzésnek.

A németek 1938-ban továbbfejlesztették a készüléket, amelybe még két további tárcsát építettek be az addigi három mellé. Ezzel jelentősen megugrott a kombinációk száma, és ezt a lengyel kódtörők már nem tudták megfejteni, ezért 1939-ben a franciákhoz és az angolokhoz fordultak segítségért. Itt jött a képbe Alan Turing és a többi angol, de ez már jól ismert történet. A katonai Enigma-kódok megfejtésével nagyon sok életet mentettek meg. Winston Churchill brit miniszterelnök szerint a kódtörők nélkül Anglia elvesztette volna az atlanti csatát. Sokat emlegetett feltevés: a kódtörőknek hála két évvel rövidebb ideig tartott a második világháború.

A könyv ezt a küzdelmet dolgozza fel sok történettel, adattal. Beavat a lengyel történelembe, a korábbi évszázadokban megannyiszor átszabott területű állam fejlődésébe, önállóságának elvesztésébe, majd visszanyerésébe, ami nagyon nem tetszett a két szomszédnak, Németországnak és a Szovjet­unió­nak. Szól a második világháború alatt kettészakadt Franciaországról, kémjátszmákról, hónapokon át tartó hajóútról. Emberi sorsok peregnek le előttünk, koncentrációs táborban kivégzett kódfeltörőkről, fürdőszobában lefotózott titkos anyagokról, árulásról és önfeláldozásról olvashatunk. A szerző bődületes mennyiségű forrásmunkát használt, rengeteg érdekességet próbált átadni, ami helyenként azzal járt, hogy elveszett a részletekben. Ezért nem könnyű, mégis lebilincselő olvasmányt kaptunk hazaszeretetről, kötelességtudatról, kitartásról, zseniális megérzésekről. Három nemzet együttműködéséről, amely döcögve indult, de végül átütő eredményt hozott.

(Dermot Turing: X, Y, Z – az Enigma feltörésének igaz története. Typotex Kiadó, Budapest, 2020, 302 oldal. Ára: 4900 forint)