A honvedelem.hu szakportálon ismertetett másik eset 1965. decemberi. Akkor leszállás közben túlszaladt az amerikai USS Ticonderoga nevű repülőgép-hordozóról és a Csendes-óceánba zuhant egy repülőgép, hasa alatt egy hidrogénbombával. Az eszköz nem robbant fel, de a mentőcsapatok sem a gépet, sem a robbanószerkezetet nem találták meg az ötezer méter mély vízben. (Később kiderült, hogy az eset nem ötszáz tengeri mérföldre történt a parttól – ahogy azt 1965-ben állították –, hanem jóval közelebb, Rjúkjú japán sziget közelében.)
Három évvel később az amerikai légierő grönlandi Thule légi támaszpontjára a New York-i bázisról visszatérő B–52-es nehézbombázó pilótafülkéjében tűz ütött ki. A hatfős legénység katapultált, az ellenőrizetlenné vált gép 12 kilométerre a bázistól a tengerbe csapódott.
A négy hidrogénbomba egyikéből radioaktív plutónium került a levegőbe. A lezuhant bombák közül hármat megtaláltak, a negyedik azóta sincs meg. Valószínűleg valahol a Baffin-öböl mélyén pihen.
Az előbbi amerikai példák azt sugallhatják, hogy kizárólag ők vesztettek el bombákat. Tévedés, az oroszok is elkövettek hasonló hibát. 1986 októberében például a Bermuda-háromszög térségében elsüllyedt a szovjetek egyik atom-tengeralattjárója. Valószínűleg robbanás okozta a csapásmérő eszköz végzetét, bár a hivatalos moszkvai tájékoztatás szerint a hajó amerikai tengeralattjáróval ütközött és süllyedt el. A legénységet az amerikaiak – négy tengerész kivételével – kimentették, a hajótest azonban csaknem hatezer méter mélyre süllyedt. Feltételezések szerint a balesetben 34 atomrobbanófej süllyedt az óceán mélyére.
A történet az amerikai filmesek figyelmét is felkeltette, 1997-ben mutatták be az Ellenséges vizeken című mozit, amelynek főszerepeit Rutger Hauer, Martin Sheen és Max von Sydow játszották.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!