A hazaszeretet jutalma

Százhetvenöt éve, 1846. július 3-án született Pulszky Ágost jogász, országgyűlési képviselő, politikus, szociológus.

175 éve, 1846. július 3-án született Pulszky Ágost magyar jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista Forrás: Ellinger Ede - Vasárnapi Ujság, 1894, 29. szám, Közkincs- commons.wikimedia.org

175 éve, 1846. július 3-án született Pulszky Ágost magyar jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista
Fotó: Ellinger Ede – Vasárnapi Ujság, 1894, 29. szám, Közkincs- commons.wikimedia.org

Svájcz föntartásához nagyobb mértékben járul a környező államok kölcsönös féltékenykedése, ez kifejezést nyer nemzetközileg kimondott neutralitásában épen úgy, a mint ezt analóg körülmények a szintén két nemzetiségű Belgiumra vonatkozólag előidézték. De a nemzetiség helyzete ez államokban nem szolgálhat irányadóul más államokra, a melyeknek saját erejükből kell magukat fentartaniok, és a melyekben a nemzeti állam nem a különféle nemzetiségek közreműködéséből, hanem abból származott, hogy azok egyike az állami alakulásban és vezetésben túlnyomó és irányadó szerepet vitt.

(Pulszky Ágost: A nemzetiségről, 1901. DTT – Magyar Jogi Portál 2019 – Országgyűlési Könyvtár)

Pulszky Ágost – nemesi család sarjaként – 1846. július 3-án született Bécsben, Pulszky Ferenc és Walter Teréz nagyobbik fiaként. Apja Kossuth Lajos közeli barátja, a szabadságharc idején minisztériumi államtitkár, az Országos Honvédelmi Bizottság tagja, a Szemere-kormány meghatalmazott londoni követe, majd a szabadságharc után az emigráció vezéralakja, a kiegyezést követően pedig a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Gyermekkorát atyjával, külföldi száműzetésben töltötte. Gimnáziumi tanulmányait Londonban és Turinban (ma: Torino) végezte. Az emigrációs éveknek is köszönhetően a több nyelvet kiválóan beszélő fiatal Pulszky, apja akaratának megfelelően a pesti egyetemre jött jogot tanulni.

[…] Az 1871-es országgyűlési választásokon (25 évesen) képviselővé választották, mandátumát több cikluson keresztül megőrizte. Itt kell megemlíteni politikai (politikaelméleti) felfogását tükröző parlamenti beszédeit.

A politikának tudományos politikaként való felfogása és művelése jellemezte parlamenti közszerepléseit. Élete e szakaszában történeti, politikaelméleti, társadalmi, oktatási, társadalomfilozófiai tárgyú írásai láttak napvilágot (Az egyetemi kérdések Magyarországon, A nemzetiségről, Társadalmi czéljogok), emellett élénk érdeklődést mutatott a demokrácia, a kormányzat, a parlamentarizmus és a munkáskérdés problémái iránt.

Pulszky Ágostot jog- és államtudományi kutatásai, jogfilozófiai és jogbölcseleti tanulmányai kora elismert tudósai közé emelték. Nevéhez fűződik a szociológiai szemléletű társadalomtudományi gondolkodás magyarországi meghonosítása. Támogatásával jött létre 1900-ban a Huszadik Század című folyóirat. 1901-ben az akkor alakult Társadalomtudományi Társaság első elnökévé választották. Többek szerint „valódi polihistor” volt, akit számos társadalomtudományi ág érez magáénak. Jogi, politikai, szociológiai művekből álló könyvtára, az ún. Pulszky-gyűjtemény 1939-ben – Nagy Miklós könyvtárigazgatói működése alatt – került az Országgyűlési Könyvtárba.

(Digitalizált Törvényhozási Tudástár)

Százhetvenöt éve, 1846. július 3-án született Pulszky Ágost jogász, országgyűlési képviselő, politikus, szociológus.