Bekötve

A brüsszeli Európai Parlamentben aligha jutna valaki eszébe, hogy vizsgálatot kezdeményezzen a francia médiaviszonyokról.

Pósa Tibor
2022. 03. 30. 10:42
MACRON, Emmanuel
Brüsszel, 2022. március 25. Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam-, illetve kormányfõinek brüsszeli csúcstalálkozójának zárónapján, 2022. március 25-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A brüsszeli Európai Parlamentben aligha jutna valaki eszébe, hogy vizsgálatot kezdeményezzen a francia médiaviszonyokról. Hiszen ez egy „normális” ország, a demokratikus liberalizmus egyik fellegvára, nehogy már valaki is hiányosságokat és kivetnivalót találjon a sajtószabadságban. 

Ám mostanában Párizsból aggasztó jelekről számolnak be a nyugati világ jeles őrkutyái, mint az amerikai The New York Times és a brit Financial Times. A francia sajtótulajdonosok közt megjelentek a nagytőkések, mintha eddig nem léteztek volna, akik szabályos médiabirodalmakat hoznak létre. 

Eddig ez különösebben nem izgatott senkit, ugyanis a médiaguruk szinte kivétel nélkül baloldali szellemiséget ápoltak. Ám most elég erőteljes belépővel megjelent Vincent Bolloré, a Vivendi elnöke, aki sajtótermékeivel határozottan kiállt a jobboldal, sőt annak is a szélén elhelyezkedő Éric Zemmour volt újságíró elnökválasztási esélyeinek felkarolásában. 

A breton Bolloré, aki szállítási és logisztikai területen szerezte vagyonát, és emellett erőszakos üzletpolitikájáról híres, sohasem takargatta jobboldali kötődését. Nicolas Sarkozyt 2007-ben támogatta elnöki ambícióiban. Lett is nagy botrány, amikor a megválasztott elnök egy hétre „bérbe vette” jachtját, hogy így pihenje ki a kampány fáradalmait és ünnepelje meg győzelmét.

Jelenleg Bolloré tulajdonában van a CNews televíziós hírcsatorna, az Europe 1 rádióadó, a Journal de Dimanche, a vasárnapi napilap, a híres Paris Match hetilap és még tucatnyi magazin. Két éve a Lagardere-médiacsoport fő részvényese. Tervei közt szerepel a TF1, a legnézettebb francia tévécsatorna megszerzése is, de legalább valamiféle együttműködés kiharcolása a tulajdonos Bouygues családdal, amely a tévéhirdetések pia­cán hetven százalékot birtokol. Ha Bolloré valahova belép, az egyet jelent azzal, nemcsak hogy megválik az eddigi vezetőségtől, de hamarosan a szerkesztőség stílust is vált.

Így történt ez most is, Zemmour támogatásakor, felsorakozott mögé a francia média Bolloré-része. Olyan témákat tettek a kampány fő helyére, mint a migráció, az iszlám, a bűnözés és a terrorizmus. Nem lehet elvitatni, hogy az esszéista Zemmour és az őt támogató Bolloré miatt a franciák zöme ráébredt, hogy ezek a fontos problémák. Talán öt év múlva be is érnek.

A másik oldal, Emmanuel Macron és csapata még az előbbinél is nagyobb szponzort tud maga mögött. Bernard Arnault, a luxustermékeket forgalmazó LVMH konglomerátum vezetője, aki harcban áll a világ leggazdagabb vállalkozója címért, olyan lapokat birtokol, mint a Les Échos, a Le Parisien, és a vején, Xavier Nielen keresztül a Le Monde médiacsoport.

 Ők sem rejtik véka alá rokonszenvüket, amely a jelenlegi elnökhöz húz. Arnault-ról az hírlik, hogy csak nagyon ritkán veszít. Ha megnézzük, hogy ki nyeri meg a két hét múlva esedékes elnökválasztás első fordulóját, akkor a jelek szerint jó lóra tettek. A felmérések alapján az első körben – szinte kampány nélkül – Macron toronymagasan diadalmaskodni fog, harminc százalék körüli eredménnyel. 

Tizen-egynéhány százalék lemaradással a három jobboldali jelölt – Le Pen, Zemmour és Pécresse – közül kerül ki az, aki rá két hétre megmérkőzik Macronnal. De legyen bárki is, semmi esélye sincs. 

Az orosz–ukrán háború mindent tarol, és ebben Macron, mint hal a vízben, úgy lubickol.A francia szenátus a múlt hónapban azt vizsgálta meg, hogy egy 1986-os elavult médiatörvény megújításakor mire kellene ügyelniük. Valahogy útját kell állni a sajtóban eluralkodó milliárdosok összecsapásának. 

Az egyértelmű, hogy a nagyvállalkozók így próbálnak meg politikai befolyást szerezni a választások eldöntésére. Az amerikai és ázsiai médiaviszonyokhoz képest a francia helyzet nem is oly tragikus – nyugtathatták egymást a szenátorok. De független média, olyan állat nincsen. Mindenki be van kötve valahova.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozójának zárónapján, 2022. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.