Kitagadott szülők

A politikai, társadalmi kérdések mentén előforduló családi elidegenedés az elmúlt években az angolszász világban új szintre lépett. Ha a nagyszülői generáció nem a modern gondolkodásmódot követi, a húszas-harmincas-negyvenes szülők eltiltják tőlük az unokákat. Meddig forgácsolhatók még a családi kapcsolatok?

US-GENDER-LGBTQ-PRIDE Fotó: FREDERIC J. BROWN Forrás: Europress/AFP

– A generációs véleménykülönbségek nem most jelentek meg – mondja el Fábián Tamás pszichológus. – A hatvanas-hetvenes évek fiataljai a hippimozgalom miatt ismerték meg a feszültségeket. Magyarországon a rendszerváltás előtt ütköztek a régi és az új politikai eszmék. A kilencvenes években is ugyanez történt a politikai értékválasztás kapcsán, és valóban családok szakadhattak szét. Ezzel együtt Magyarországon nem jellemző, hogy ideológiai eltérések miatt ne láthassa a nagyszülő az unokát. Először is itthon sokkal kisebbek a távolságok, mint Amerikában, ahol megszokott, hogy a generációk egymástól több száz vagy ezer kilométerre élnek, így kapcsolattartásuk is lazább. Magyarországon szorosabb kapcsolat jellemző, így a teljes eltiltáshoz nagyobb konfliktust kellene felvállalni. Az előfordul, hogy például gyereknevelési kérdésekben eltér a generációk véleménye, például, hogy mit lehet megengedni a gyereknek, de ilyenkor sem az eltiltás szokott a megoldás lenni, hanem az, hogy napközben találkozik a nagyszülőkkel az unoka, de nem alszik ott.

Bálint Emília pszichológus családterapeuta sem találkozott praxisában az amerikai és a brit helyzethez hasonló esetekkel. Véleménye szerint az angolszász történetek esetében érdemes lenne megvizsgálni, hogy a különféle divatos társadalmi kérdésekben felmerülő véleménykülönbség előtt milyen volt a generációk kapcsolata, mert lehet, hogy a genderkérdés vagy migráció csak felület, amelyre rávetíthető egy korábbi fel nem oldott konfliktus vagy sértettség.

– A mostani szülői generáció sokkal öntudatosabb, míg a nagyszülői generáció hagyománytisztelőbb, de a véleménykülönbségnél fontosabbnak kellene lennie a nagyszülő-unoka kapcsolatnak – teszi hozzá a szakember.

Az öntudatot bizonyítja, hogy számos, a szülők döntését támogató Facebook-csoport jött már létre, ahol a húszas-harmincas-negyvenes szülők egymásnak tapsolva igazolják a kitagadást.

A legfőbb okok, hogy a #blacklivesmatter-, a #metoo- és a gendertémában a millenniumi szülők nem úgy nevelik saját gyerekeiket, mint ahogy őket a boomer vagy X generáció. További egyet nem értésre adhatnak okot a vírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek, illetve az oltás kérdése.

Tény, hogy a XXI. században és különösen a pandémia nyomán előtérbe került a mentális egészség, így egyre több szó esik a mérgező vagy bántalmazó családi és baráti kapcsolatokról. Ez párosul a szabadság és az önálló döntés lehetőségével, amelyek miatt a jelenlegi szülői generáció felhatalmazva érzi magát, hogy saját, illetve véleménye szerint gyerekei mentális egészsége érdekében megszakítsa a kapcsolatot. Pszichológusok szerint azonban valójában arról van szó, hogy rohanó világunkban egyszerűbb kilépni a kellemetlen helyzetből, semmint kezelni azt. A döntés már csak azért is furcsa, mert a woke ideo­lógia lényege, hogy mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van. Ennek értelmében az lenne logikus, hogy a millenniumi szülők arra nevelik a Z és az alfa-generációt, hogy a nagyszülők egy másik korban szocializálódtak, így nem kell velük egyetérteni, de el kell őket tudni fogadni. Fábián Tamás szerint valódi az ellentmondás a nagyszülőkön számonkért progresszív gondolkodás és a szülők cselekedetei között, de a hétköznapi életben ezeken a logikai ellentéteken könnyen túllépnek.

A probléma, hogy ezáltal a Z és az alfa-generációt a millenniumiak egyrészt megfosztják a választás lehetőségétől, hogy maguk dönthessék el, milyen értékeket tartanak magukénak, másrészt – ha addig szoros volt a kapcsolat – legalább olyan komoly érzelmi megterhelést okoznak nekik, mint a nagyszülőknek.

Az elidegenedés visszafordítására jelenleg nem tudnak hatékony módszert javasolni a szakemberek. Amerikai és brit pszichológusok szerint a nagyszülők továbbra is próbáljanak meg üzeneteket és ajándékokat küldeni, ne bántódjanak meg, ha nem kapnak választ, inkább reménykedjenek, hogy gyerekük egyszer meggondolja magát. Fábián Tamás szerint általában mindkét oldalon hiányzik a megfelelő érzelmi intelligencia a helyzet kezeléséhez, ezért a kapcsolat újraépítésében az első lépés valójában a helyzet szőnyeg alá söprése szokott lenni. Bizonyos idő után mindkét fél úgy tesz, mintha nem is lett volna mosolyszünet. A kérdés, hogy a nagyszülők ki tudják-e várni ezt az időt, vagy az érzelmi megterhelés a fizikális gyengüléssel karöltve végképp megteszi a hatását.

Borítókép: A Pride-mozgalom színeire festett strandfigyelő torony a kaliforniai Long Beachen. Eltérő nézőpontok (Fotó: Europress/AFP)