Rejtett képek, titkos üzenetek híres festmények alatt

A legizgalmasabb krimikkel vetekszik, amikor a mai technikai eszközöket bevetve híres festők alkotásait fogják vallatóra, vajon nem rejtőzik-e a rétegek alatt egy másik üzenet. Idegenek nyúltak illetéktelenül a remekművekhez, netán a korszak ünnepelt festőzsenije így spórolt a vászonnal, esetleg önarcképét bújtatta el meghökkentve a szenzációra éhes utókort? Bőven van okunk meglepődni.

Meglepő felfedezést tettek a Skót Nemzeti Galéria munkatársai, miután röntgennel elemezték Vincent van Gogh egyik festményét: kiderült, hogy az 1885-ben befejezett Parasztasszony feje hátoldalán a holland expresszionista művész eddig ismeretlen önarcképe rejtőzik. Az alkotást a vászon hátuljára erősített ragasztó- és kartonréteg takarta, amelyeket feltehetőleg a múlt század elején vihettek fel, hogy megóvják a festményt egy közelgő kiállítás előtt.

Van Gogh a Parasztasszony fejét egy sorozat részeként festette meg, amely a dél-hollandiai Nuenen gazdálkodó közösségét örökítette meg.

A művész az 1880-as években a településen is élt egy rövid ideig, a képen látható nő neve Gordina de Groot. Van Gogh élete végén nagyjából húsz önarcképet készített, leginkább azért, mert így nem kellett fizetnie a modelleknek.

Mindeközben egy izraeli múzeumban három, eddig ismeretlen vázlatot fedeztek fel Amedeo Modigliani műve alatt: ezek a befejezetlen alkotások akkor kerültek napvilágra, amikor a Haifai Egyetem Hecht Múzeumában szintén röntgenfelvétellel vizsgálták az Akt kalappal című alkotást egy közelgő philadelphiai kiállítás miatt. Az olasz modernista művész viharos életet élt, kortársait megosztotta. Van Gogh és Modigliani képeiért ma már a legnagyobb galériák és gyűjtők versengenek, ám életükben nem ismerték el őket: az anyagi és mentális problémákkal küzdő Van Gogh harminchét éves korában öngyilkos lett, a gyertyát két végén égető Modigliani pedig 35 éves korában nincstelenül halt meg.

Dan Brown bestseller regénye, A Da Vinci-kód egy dologban igazat állított: a festmények alatt bizony titkos képek rejtőznek szerte a világon. Sajnos viszont kevésbé szólnak izgalmas globális összeesküvésekről és régen elveszett bibliai titkokról: sokkal inkább piszkozatok, elvetett vázlatok ezek, vagy a vásznak újrafelhasználására utalnak, de azért akad néhány rejtett üzenet is híres művek alatt. A röntgen- vagy infravörös-technológia által előcsalogatott, megbúvó festmények többet mutatnak meg egy művészi alkotás folyamatáról, esetleg olyan dolgokra utalnak, amelyeket szándékosan rejtettek el, hogy helyet adjanak valami másnak – még ha az illuminátusok titkai vagy a művész titkos önarcképe nem rejtőzik is Leonardo festményei mögött.

A reneszánsz polihisztor munkafolyamatáról például sokat elárul, hogy amikor pártfogója, Ludovico Sforza herceg szeretőjét, Cecilia Galleranit festette meg (Hölgy hermelinnel), a portré első verziójában még nem szerepelt hermelin, csak a nő összefont karokkal, a másodikban pedig kisebb volt az állat.

A történészek elmélete szerint Da Vinci azért javította a képet és turbózta fel az állatot, hogy hízelegjen patrónusának: a hermelin akkoriban ugyanis a mérhetetlen gazdagság és luxus jelképe volt. Rembrandt sokszor újrafestette vásznait azokban az időkben, amikor akadoztak az eladásai: az Egy katonai jelmezes öregember című alkotása igen részletgazdag, ám a kutatók 1968-ban felfedezték rajta egy rózsaszín arcbőrű, zöld kabátos fiatal férfi arcképét.

A művészettörténészek régóta tudják, hogy Edvard Munch 1893-as, A sikoly című expresszionista festményének bal felső sarkában található egy alig látható ceruzás felirat. Norvégul a következő: „kan kun være malet af en gal mand” – ami magyarul annyit tesz: „csak egy őrült festhette”. Kezdetben úgy gondolták, hogy egy néző tette hozzá, aki ezáltal megrongálta a festményt, 2020-ban azonban a Norvég Nemzeti Művészeti, Építészeti és Formatervezési Múzeum kurátorai a műalkotás restaurációját követően bejelentették, hogy maga Munch írta a sort, miután a kézírást összehasonlították Munch más írásaival. Különben is: egy vandál valószínűleg sokkal nagyobb betűkkel fejezte volna ki a véleményét! Az előzmény pedig az lehetett, hogy amikor a festményt Norvégiában először bemutatták, a kritikusok némileg megkérdőjelezték Munch mentális állapotát, ő pedig válaszul hozzáfűzte a ceruzás üzenetet.

Pablo Picasso Az öreg gitáros című festménye nem egy, hanem két képet tartalmaz: a felső festmény idős férfit ábrázol, aki furcsa szögben gitározik, a másik arc pedig még röntgenelemzés nélkül is halványan észrevehető, ahogy balra néz a férfi nyakán.

A további vizsgálatok ráadásul egy harmadik képet is feltártak egy idős nőről, valamint egy állatfejet, amely talán egy korábbi festmény bizonyítéka lehet.

Picasso is többször festett rá korábbi munkáira, de a régit általában beépítette az új kompozícióba.

A kubista zseni híres kék korszaka alatt készült Kék szoba például egy nőt ábrázol, aki a művész műtermében fürdik: erről már 1954-ben sejtették, hogy az ecsetvonások következetlensége miatt valami más is történhet a festményen, de csak a kilencvenes években tudhattuk meg, mi az. Amikor a képet az oldalára fordították, és röntgenfelvételen keresztül vizsgálták, világossá vált, hogy a Kék szoba egy második festmény egy férfi portréja tetején. Picasso elődeihez hasonlóan valószínűleg spórolásból hasznosította újra a vásznat, hiszen híres kék korszaka alatt őt sem vetette fel a pénz.

Edgar Degas Női portréjának rétegei szabad szemmel is láthatóak, mivel a francia impresszionista olyan vékony festékrétegeket használt, hogy az eredeti mű kezdett kirajzolódni. Amikor aztán 2016-ban megröntgenezték a festményt, a portré olyan részletességgel volt látható, hogy a kutatók színesben újra tudták alkotni, bizonyítva, hogy nem puszta vázlatról van szó. Máskor ismert műtárgy került meg ilyen módon: Frédéric Bazille Fiatal nő a zongoránál című festményét például a Ruth és Boaz című műve alatt találták meg, noha korábban azt hitték, hogy örökre elveszett. A röntgen ráadásul nem az egyetlen rendelkezésre álló eszköz. Infravörös technológia segítségével például többek között Caravaggio Bacchus-festményén találtak egy izgalmas adalékot: 2009-ben a kutatók a festék legfelső rétegei alá bekukkantva felfedték a festő gondosan elrejtett apró önarcképét. Olyan, akár egy eltúlzott aláírás, amely egyedülállóan az övének bélyegzi a művet.

Már jóval A Da Vinci-kód előtt, Umberto Eco A Foucault-inga című regényének motívumain is visszaköszöntek a festményekbe rejtett titkos üzenetek, itt pedig muszáj megemlítenünk Csontváry-Kosztka Tivadar 1902-es Öreg halászát. Már első ránézésre is feltűnik, hogy az idős férfi arcának két fele jócskán eltér egymástól, ha pedig a kép közepére helyezünk egy tükröt, egészen elképesztő dolgot láthatunk: a halász bal arcfelének tükrözésével öregembert kapunk, de ha a jobb felét tükrözzük, magával az ördöggel nézhetünk farkasszemet. Még a háttér is megváltozik, a halász nyugodt vízen lebegő csónakban ül, ám az ördög háta mögött tűzhányók és gomolyfelhők tűnnek fel: Csontváry zsenialitása példátlan.

A fejlett technológia ma már lehetővé teszi, hogy a kutatók ne csupán felfedjék a rejtett képet, hanem színesben is reprodukálják azt: Van Gogh esetében pedig mindez akár óriási szenzációkat is tartogathat még, hiszen becslések szerint korai festményeinek körülbelül egyharmada rejtett képeket tartalmaz – ezáltal akár eddig ismeretlen festményeit is felfedezheti a világ.

Borítókép: Vincent Van Gogh (Forrás: YouTube/képernyőfotó)