Könyvben ismerteti az al-Kaida a 9/11-es támadások részleteit

A több mint húsz évvel ezelőtt amerikai földön végrehajtott, közel háromezer ember életét kioltó merénylet megtervezéséről részletekbe menően számolt be az al-Kaida a 21. évforduló napján megjelent könyvében. A dokumentumból kiderül, a terrortámadásokra éveken át készültek, ám a 9/11-es támadások ennyi év után is kísértenek. Politikusok és az elhunyt áldozatok családtagjai évről évre leróják tiszteletüket a merényletek helyszínein. Vannak, akik sosem tudták feldolgozni, hozzátartozójuk nincs többé.

2022. 09. 17. 12:00
Army Base Zerak Sustains Heavy Rocket and Mortar Attack
95939517 Fotó: Spencer Platt Forrás: Getty Images
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már az 1990-es évek közepe óta tervezett merényletet végrehajtani az al-Kaida az Egyesült Államok területén. Céljuk az volt, hogy Washingtont egy évekig tartó, felőrlő háborúba kényszerítsék

– derült ki a terrorszervezet szócsövének számító asz-Szahab weboldalon megjelent, mintegy 250 oldalas könyvből. A dokumentumot a 2001. szeptember 11-i támadások 21. évfordulóján publikálták.

A könyv szerint az al-Kaida már 1996 óta készült a merényletek végrehajtására. Először egy egyiptomi pilóta vetette fel, hogy gyúlékony anyagokkal megrakott utasszállító repülőgépeket irányítsanak fontos és szimbolikus amerikai épületekbe. Két évvel később, 1998 decemberében már ki is választották a terrorszervezet azon tagjait, akiket katonai kiképzésre küldtek, majd a világ különböző részein pilótaiskolákba íratták be őket.

Az eredeti tervek szerint amerikai vagy európai állampolgárok vezették volna a repülőgépeket, mondván ők könnyebben bejuthatnak a képzésekre, azonban csak kevés jelentkező akadt közöttük az öngyilkos merényletre. A terrorszervezet ezt követően terjesztette ki a toborzást Jemenre és az Arab-öböl térségére.

A nemrégiben megjelent könyv szerzőjeként az egyiptomi származású Abu Mohamed al-Maszrit tüntették fel, akit 2020 augusztusában Irán fővárosában, Teheránban lányával együtt megöltek. Al-Maszri a szervezet kulcsfontosságú vezetője volt, sokan úgy tartották, hogy az augusztus végén amerikai dróncsapással kivégzett Ajmán az-Zaváhíri utódjaként vezetheti az al-Kaidát. Al-Maszri személye már az 1990-es évek végén a köztudatba került, ugyanis azzal vádolták meg, hogy segített előkészíteni az 1998. augusztus 7-én az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen végrehajtott terrortámadásokat. A szervezet tagjai szinte egyidejűleg robbantották fel a bombákat a két létesítmény előtt: a merényletben több mint kétszázan vesztették életüket, köztük 12 amerikai állampolgár. A terroristát 2003 óta tartották fogva Iránban, de 2015 óta szabadon élt Teherán egyik előkelő negyedében.

Rózsák és apró zászlók az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletek 21. évfordulóján, 2022. szeptember 11-én az áldozatok New York-i emlékművén. Fotó: MTI/AP/Julia Nikhinson 

A Twitter közösségi oldalon több fotó is megjelent a könyvről, amelyekből kiderült: al-Maszri az utolsó simításokat 2019 nyarán hajtotta végre, az asz-Szahab pedig 2020 szeptemberétől kezdve hónapokig dolgozott a dokumentum véglegesítésén.

Az al-Kaida akkori vezetője, a szaúdi származású Oszama bin Laden meglehetősen nehezményezte, hogy amerikai katonák, azaz hitetlenek tartózkodnak iszlám földön, és az 1990-es évek második felében felszólította az Egyesült Államok csapatait, azonnal hagyják el Szaúd-Arábiát. Az amerikai erők az 1990 és 1991 között zajló öbölháború alatt vonultak be az arab országba, miután Irak elfoglalta és kormányzóságává kiáltotta ki a szomszédos Kuvaitot. A háború végével azonban Washington állandó katonai jelenlétet alakított ki az olajkirályságban, ahol az iszlám vallás két legszentebb városa, Mekka és Medina található.

Hamarosan üzenetet fogunk eljuttatni az amerikaiakhoz, amelyet remélünk, hogy figyelmesen elolvasnak, mert Isten segítségével olyan nyelven írjuk meg, amelyet megértenek

– közölte a The New York Times amerikai napilap az Egyiptomi Iszlám Dzsihád terrorszervezet 1998. augusztus elején az Egyesült Államoknak címzett üzenetét.

 

A csoport fő célkitűzései közé tartozott, hogy iszlám forradalmat hajtson végre, majd amerikai és izraeli érdekeltségek ellen intézzen támadást. Ennek nyomán idővel megtalálták a közös hangot Bin Ladennel, és beleolvadtak az al-Kaidába.

 

Közel háromévnyi felkészülés után 2001. szep­tember 11-én a terrorszervezet végrehajtotta a világ legsúlyosabb terrortámadását, amelyben az al-Kaida 19 tagjával együtt 2996 ember vesztette életét, a sérültek számát 25 ezerre becsülték. Aznap négy utasszállító repülőgépet térítettek el a terroristák, kettőt közülük a New Yorkban található Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba vezettek, egy pedig a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületébe csapódott.

A negyedik gépet szintén egy washingtoni létesítménybe irányították volna – feltehetőleg a Kongresszus épületébe vagy a Fehér Házba –, azonban az utasok időben közbeléptek, és a jármű a pennsylvaniai Shanksville városánál zuhant le, nem messze az amerikai fővárostól.

A 21 évvel ezelőtt végrehajtott terrortámadások a mai napig könnyet csalnak az emberek szemébe szerte a világon. A merényletek helyszíneire évről évre visszajárnak az áldozatok családtagjai és barátai, hogy leróják tiszteletüket elhunyt szeretteik előtt.

Édesapám, Brian Joseph Murphy. Szeretlek, mindennap hiányzol. Hálás vagyok azért az öt évért, amit együtt töltöttünk. Tudom, hogy a legjobb barátok lennénk, ha még mindig köztünk lennél

– emlékezett meg édesapjáról egy felnőtt férfi a múlt héten tartott megemlékezésen. Egy másik hozzátartozó pedig úgy fogalmazott, „a világ elfelejtheti, de mi, az áldozatok családtagjai, soha nem felejtjük el”.

A New Yorkban, a 9/11-es támadások elhunytjainak emlékére emelt múzeumot évente turisták milliói keresik fel. Érdekesség, hogy minden áldozat fényképe nevével együtt felkerült egy falra, a gyűjtemény azonban két fotó híján nem teljes. Idén tavasszal azonban előrelépés történt az ügyben, ugyanis a 49 évesen elhunyt Albert Ogletree fotója felkerült a többi áldozat közé. Ogletree a Világkereskedelmi Központ egyik kávézójában dolgozott, fényképét a múzeum egyik munkatársa kutatta fel. Antonio Dorsey Pratt fényképe azonban továbbra is hiányzik.

Az al-Kaida merényletsorozatát követően, 2001 októberében vonultak be az amerikai erők Afganisztánba, hogy hadműveletet indítsanak a Bin Ladennek menedéket adó tálibok ellen.

A terrorvezérre végül a pakisztáni Abbotábád városában csaptak le az Egyesült Államok csapatai 2011. május 2-án, 54 éves korában. Washington leghosszabb, húsz évig tartó háborújának a 2021. augusztus végi kivonulás és a tálib uralom visszatérése vetett véget. A kivonulást megelőzően azonban számos tiltakozásra sor került az Egyesült Államokban annak érdekében, hogy a Fehér Ház véget vessen a temérdek pénzt és emberi életeket követelő közel-keleti misszióinak.

Borítókép: Amerikai katona karján a New York-i ikertornyokat ábrázoló tetoválással. Sem megbocsátani, sem felejteni (Fotó: Getty Images)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.