Könyvben ismerteti az al-Kaida a 9/11-es támadások részleteit

A több mint húsz évvel ezelőtt amerikai földön végrehajtott, közel háromezer ember életét kioltó merénylet megtervezéséről részletekbe menően számolt be az al-Kaida a 21. évforduló napján megjelent könyvében. A dokumentumból kiderül, a terrortámadásokra éveken át készültek, ám a 9/11-es támadások ennyi év után is kísértenek. Politikusok és az elhunyt áldozatok családtagjai évről évre leróják tiszteletüket a merényletek helyszínein. Vannak, akik sosem tudták feldolgozni, hozzátartozójuk nincs többé.

A person looks out at the National 9/11 Pentagon Memorial prior to a remembrance ceremony to mark the 21st anniversary of the 9/11 attacks, at the Pentagon in Washington, DC, on September 11, 2022. (Photo by ROBERTO SCHMIDT / AFP) Fotó: AFP

Már az 1990-es évek közepe óta tervezett merényletet végrehajtani az al-Kaida az Egyesült Államok területén. Céljuk az volt, hogy Washingtont egy évekig tartó, felőrlő háborúba kényszerítsék – derült ki a terrorszervezet szócsövének számító asz-Szahab weboldalon megjelent, mintegy 250 oldalas könyvből. A dokumentumot a 2001. szeptember 11-i támadások 21. évfordulóján publikálták.

A könyv szerint az al-Kaida már 1996 óta készült a merényletek végrehajtására. Először egy egyiptomi pilóta vetette fel, hogy gyúlékony anyagokkal megrakott utasszállító repülőgépeket irányítsanak fontos és szimbolikus amerikai épületekbe. Két évvel később, 1998 decemberében már ki is választották a terrorszervezet azon tagjait, akiket katonai kiképzésre küldtek, majd a világ különböző részein pilótaiskolákba íratták be őket. Az eredeti tervek szerint amerikai vagy európai állampolgárok vezették volna a repülőgépeket, mondván ők könnyebben bejuthatnak a képzésekre, azonban csak kevés jelentkező akadt közöttük az öngyilkos merényletre. A terrorszervezet ezt követően terjesztette ki a toborzást Jemenre és az Arab-öböl térségére.

A nemrégiben megjelent könyv szerzőjeként az egyiptomi származású Abu Mohamed al-Maszrit tüntették fel, akit 2020 augusztusában Irán fővárosában, Teheránban lányával együtt megöltek. Al-Maszri a szervezet kulcsfontosságú vezetője volt, sokan úgy tartották, hogy az augusztus végén amerikai dróncsapással kivégzett Ajmán az-Zaváhíri utódjaként vezetheti az al-Kaidát. Al-Maszri személye már az 1990-es évek végén a köztudatba került, ugyanis azzal vádolták meg, hogy segített előkészíteni az 1998. augusztus 7-én az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen végrehajtott terrortámadásokat. A szervezet tagjai szinte egyidejűleg robbantották fel a bombákat a két létesítmény előtt: a merényletben több mint kétszázan vesztették életüket, köztük 12 amerikai állampolgár. A terroristát 2003 óta tartották fogva Iránban, de 2015 óta szabadon élt Teherán egyik előkelő negyedében.

A Twitter közösségi oldalon több fotó is megjelent a könyvről, amelyekből kiderült: al-Maszri az utolsó simításokat 2019 nyarán hajtotta végre, az asz-Szahab pedig 2020 szeptemberétől kezdve hónapokig dolgozott a dokumentum véglegesítésén.

Az al-Kaida akkori vezetője, a szaúdi származású Oszama bin Laden meglehetősen nehezményezte, hogy amerikai katonák, azaz hitetlenek tartózkodnak iszlám földön, és az 1990-es évek második felében felszólította az Egyesült Államok csapatait, azonnal hagyják el Szaúd-Arábiát. Az amerikai erők az 1990 és 1991 között zajló öbölháború alatt vonultak be az arab országba, miután Irak elfoglalta és kormányzóságává kiáltotta ki a szomszédos Kuvaitot. A háború végével azonban Washington állandó katonai jelenlétet alakított ki az olajkirályságban, ahol az iszlám vallás két legszentebb városa, Mekka és Medina található.

– Hamarosan üzenetet fogunk eljuttatni az amerikaiakhoz, amelyet remélünk, hogy figyelmesen elolvasnak, mert Isten segítségével olyan nyelven írjuk meg, amelyet megértenek – közölte a The New York Times amerikai napilap az Egyiptomi Iszlám Dzsihád terrorszervezet 1998. augusztus elején az Egyesült Államoknak címzett üzenetét. A csoport fő célkitűzései közé tartozott, hogy iszlám forradalmat hajtson végre, majd amerikai és izraeli érdekeltségek ellen intézzen támadást. Ennek nyomán idővel megtalálták a közös hangot Bin Ladennel, és beleolvadtak az al-Kaidába.

Közel háromévnyi felkészülés után 2001. szep­tember 11-én a terrorszervezet végrehajtotta a világ legsúlyosabb terrortámadását, amelyben az al-Kaida 19 tagjával együtt 2996 ember vesztette életét, a sérültek számát 25 ezerre becsülték. Aznap négy utasszállító repülőgépet térítettek el a terroristák, kettőt közülük a New Yorkban található Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba vezettek, egy pedig a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületébe csapódott. A negyedik gépet szintén egy washingtoni létesítménybe irányították volna – feltehetőleg a Kongresszus épületébe vagy a Fehér Házba –, azonban az utasok időben közbeléptek, és a jármű a pennsylvaniai Shanksville városánál zuhant le, nem messze az amerikai fővárostól.

A 21 évvel ezelőtt végrehajtott terrortámadások a mai napig könnyet csalnak az emberek szemébe szerte a világon. A merényletek helyszíneire évről évre visszajárnak az áldozatok családtagjai és barátai, hogy leróják tiszteletüket elhunyt szeretteik előtt. – Édesapám, Brian Joseph Murphy. Szeretlek, mindennap hiányzol. Hálás vagyok azért az öt évért, amit együtt töltöttünk. Tudom, hogy a legjobb barátok lennénk, ha még mindig köztünk lennél – emlékezett meg édesapjáról egy felnőtt férfi a múlt héten tartott megemlékezésen. Egy másik hozzátartozó pedig úgy fogalmazott, „a világ elfelejtheti, de mi, az áldozatok családtagjai, soha nem felejtjük el”.

A New Yorkban, a 9/11-es támadások elhunytjainak emlékére emelt múzeumot évente turisták milliói keresik fel. Érdekesség, hogy minden áldozat fényképe nevével együtt felkerült egy falra, a gyűjtemény azonban két fotó híján nem teljes. Idén tavasszal azonban előrelépés történt az ügyben, ugyanis a 49 évesen elhunyt Albert Ogletree fotója felkerült a többi áldozat közé. Ogletree a Világkereskedelmi Központ egyik kávézójában dolgozott, fényképét a múzeum egyik munkatársa kutatta fel. Antonio Dorsey Pratt fényképe azonban továbbra is hiányzik.

Az al-Kaida merényletsorozatát követően, 2001 októberében vonultak be az amerikai erők Afganisztánba, hogy hadműveletet indítsanak a Bin Ladennek menedéket adó tálibok ellen. A terrorvezérre végül a pakisztáni Abbotábád városában csaptak le az Egyesült Államok csapatai 2011. május 2-án, 54 éves korában. Washington leghosszabb, húsz évig tartó háborújának a 2021. augusztus végi kivonulás és a tálib uralom visszatérése vetett véget. A kivonulást megelőzően azonban számos tiltakozásra sor került az Egyesült Államokban annak érdekében, hogy a Fehér Ház véget vessen a temérdek pénzt és emberi életeket követelő közel-keleti misszióinak.

Forrás: A Pentagon washingtoni épületének szeptember 11-i megtámadásakor odaveszett emberek emlékműve. A mai napig könnyet csal az emberek szemébe (Fotó: AFP/Roberto Schmidt)