Lakás, vegyesbolt, karaoke a túlnépesedett Manila északi temetőjében

A temetőket is biztonságosabbnak és nyugodtabbnak látják, mint Manila más, veszélyes nyomornegyedeit.

2022. 11. 13. 10:00
Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sírokon alvó emberek, polcként használt kőkeresztek, vegyesboltnak berendezett kripták, frissen mosott ruhák kiteregetve a temető közepén, sírkövek közelében elhelyezett televíziók és a sírfeliratok alatt kis medencében fürdő gyermekek – szürreális fotók jelentek meg a Fülöp-szigeteki főváros, Manila egyik legrégebbi és egyben az ország legnagyobb temetőjéről. 

Az idő előrehaladtával az 1904 óta működő északi temetőben szinte már gyakrabban ünneplik a családok a gyermekek születését, mint ahány temetésre sor kerül itt.

A létesítménybe az utóbbi években egyre több hajléktalan család költözött be, és folyamatosan növekszik azok száma is, akik az országot sújtó gazdasági válság miatt szorultak ki otthonukból. Becslések szerint hatezren is élhetnek a temetőben, ahová mintegy egymillió embert temettek el, köztük államfőket, filmsztárokat és az irodalom meghatározó személyeit.

Fotó: Europress/AFP

A családok kriptákban és mauzóleumokban rendezkedtek be: sokan illegálisan, engedély nélkül élnek ott, mások azonban a tulajdonosok hozzájárulásával alakították ki új lakóhelyüket – ők általában a sírok tisztításával és rendben tartásával fizetnek lakhatásukért. 

Több mint ötven éve élek itt, és ötven éve próbálok elmenni. A kormány azt akarja, hogy menjünk, és mi is mennénk, de ahhoz kell egy hely, ahova költözhetünk 

– nyilatkozta a már hetvenes éveiben járó Elvira Miranda, aki 1966-ban költözött be a temetőbe férjével, akivel már itt is alapítottak családot. Elmondta, az ott élők többségének nincs állandó bevétele, alkalmi munkákból próbálják megkeresni a kenyérrevalót: – Virágot adunk el az elhunytak családtagjainak, fejfákat készítünk vagy koporsókat rakunk össze, tisztán tartjuk a temetőt – sorolta, milyen munkalehetőségeik vannak.

Fotó:  Getty Images

Mások exhumálással is foglalkoznak, ugyanis a manilai temetőkben öt évre lehet sírhelyeket bérelni, ha pedig a család nem tud tovább fizetni, az emberi maradványokat kiássák és elégetik. 

Itt nem kísértenek szellemek. De amikor kiások egy holttestet, mindig bocsánatot kérek, azt mondom, elnézést a zavarásért 

– mesélte Ricardo Medina, aki 1967 óta él a temetőben, 2016 óta a lelőtt fia sírja mellett. Hozzátette: bár a kormány szeretné, ha elhagynák a temetőt, szerinte olyan munkát végeznek, amelyet senki más nem fog megcsinálni.

A családokat az országot sújtó túlnépesedés vezette a főváros északi temetőjébe, amely az elmúlt mintegy hetven évben igazi nyomornegyeddé nőtte ki magát: vannak kis üzletek, ahol némi élelmiszert, cigarettát, alkoholos italokat és olyan alapvető árucikkeket lehet vásárolni, mint például szappant. 

Fotó: Europress/AFP

Emellett szórakozásra is van lehetőség, még karaokegépeket is telepítettek a temetőbe, amelyek meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek. A kilátástalanság miatt sokan már maradnának, az itt élők az 1990-es évek óta harcolnak azért a manilai önkormányzatnál, hogy gyermekeiknek építsenek iskolát, és gondoskodjanak az alapvető infrastruktúrák kiépítéséről. 

A gyermekeket ugyanis többnyire a családok oktatják kisebb létszámú csoportokban, az áramellátás a mai napig nem folyamatos, és a vizet is közkutakról hordják az emberek vizesballonokkal megrakott kézikocsikkal.

Fotó: Europress/AFP

Noha a helyiek teljes bizonytalanságban élik életüket, mégis biztonságosabbnak és nyugodtabbnak látják, mint Manila más, veszélyes nyomornegyedeit. „A halottak nem árthatnak neked” – mondta egy környékbeli társasházban élő férfi, aki szerint a temető valóban nagyobb biztonságot nyújt, mint a környező utcák. 

Ahogy azonban az a nyomornegyedek esetében lenni szokott, a kábítószer-problémák és a rendőrségi razziák az északi temetőt sem kerülték el az utóbbi években. 

Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnök programjában nagy hangsúlyt fektetett a kábítószer elleni háborúra: a temetőre is sokszor lecsaptak a rendőrök, a razziák gyakran torkolltak erőszakba. 

„A nyomornegyedekben sok munkanélküli él, akik bűnözés útján akarnak pénzhez jutni, hogy eltartsák családjukat.
A temetők egyfajta búvóhelyek számukra” – magyarázta Erwin­ Margarejo, a manilai rendőrség munkatársa.

Fotó: Europress/AFP


Az ENSZ adatai szerint a Fülöp-szigeteken több mint 113 millióan élnek, ezzel a délkelet-ázsiai ország a 13. legnagyobb népességgel rendelkező állam a világon. Népsűrűsége rendkívül magas: a Világbank adatai arra mutattak rá, egy négyzetkilométernyi területre 372 lakos jut, ezzel az aránnyal világszinten a harmincadik helyet foglalja el az ország a listán. 

A Fülöp-szigeteki lakosság közel fele a városokban él, Manila nemcsak az ország, hanem a világ egyik legsűrűbben lakott városa is. A fővárosba – amely az ország második legnagyobb települése – özönlenek az emberek a környező településekről a jobb megélhetés reményében.

A Fülöp-szigeteki statisztikai hivatal szerint Manilában és agglomerációjában 14,4 millióan élnek, de egyes becslések szerint a 21,3 milliót is elérheti a teljes lakosság létszáma.
Összehasonlításképp érdemes azonban megjegyezni, hogy Manila 1902-ben az Egyesült Államok gyarmati központja lett, ezekben az években mindössze nyolcszázezer lakosra tervezték a várost.

Borítókép: Temető Manilában (Fotó: Reuters)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.