Este nyolc, a nap már rég eltűnt a legelődomb impozáns villái mögött. A szitáló eső sűrű hullámai tükröződnek a közvilágítás fényében, ilyenkor leginkább csak az alvófalu hazatérő lakóit szállító autók bukdácsolnak a fekvőrendőrökön. A fociválogatott edzőközpontjáról nevezetes Telki új településközpontja most csendes. Az iskola előtti műfüves focipályán se rúgja senki a labdát, a reflektorok lekapcsolva, pedig jó időben itt éjfélig zajlanak a korosztályos csörték. De most az eső miatt egyedül a Csehülünk Kisvendéglőben van mozgás. Az iskola előtti park közepén fogalomként számontartott pavilon áll. Fából ácsolt, kisebb terem nagyságú fedett alkalmatosság, körben padokkal, a társadalmi élet központja. Itt szokott bandázni az ifjúság. Ha valahol valami izgalmas történik, az többnyire itt kezdődik. Be is van kamerázva, amióta egyszer úgy nyolcvan kiskorú fiatal gyűlt össze, és nem lett jó vége. Bekövetkezett a kamaszok szüleinek rémálma. A rendőröknek a polgárőrökkel közösen intézkedniük kellett. És a kiskorúak mellől nem elég, hogy alkohol, még némi tudatmódosító szer is előkerült. Néhány zöldfülűt a bokor alól kellett kihúzni és átadni aggódó anyukájának.
Telki egyike azon agglomerációs településeknek, amelyek a rendszerváltás után kedvelt célpontjai lettek a fővárosból kimenekülő jobb módú családoknak. Nem is igazi falu, inkább előváros vagy kertváros a helyes meghatározás. Napjainkban kiemelkedően jó a közbiztonság. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a falu határát mindössze két helyen metszi út, vagyis aki átlépi a faluhatárt, nem tud észrevétlen maradni, autója rendszámát kamera rögzíti. A bűnözők kerülik is Telkit, de ez nem mindig volt így.
A pavilonban találkozunk a polgárőrök maroknyi csoportjával. Helyi férfiak minden korosztályból, de mint mondják, 29 fős csoportjuknak hölgytagjai is vannak. Legifjabb a jelenlevők közül Szabó Áron, tizennyolc éves. Előírásszerű, vadonatúj sötétkék polgárőr-formaruhát visel. Saját pénzén vette, mint mondja, eddig százezer forintot költött rá. A többiek polgárőr mivoltáról leginkább csak feliratos sapkájuk és sárga mellényük árulkodik, valamint igazolványuk, amely nélkül nem végezhetnék munkájukat.
A Telki Polgárőrség elnöke biológus egyetemi oktató, Földvári-Nagy László. Szabadkozik a formaruhák hiányosságai miatt, de mint mondja, itt mindenki javíthatatlan civil és lokálpatrióta, aki saját szabadidejéből, saját költségére járőrözik, és segít őrködni a falu békéje felett. Nem nagyon érdekli őket a külsőség. Elismeri, pályázhatnának felszerelésre, de mivel kis falu szerény polgárőrségéről van szó, az elnyerhető összeg nincs arányban azzal a végeláthatatlan bürokratikus vesszőfutással, amely egy-egy pályázattal jár. Korábban próbálkoztak ezzel, de még két évvel később is csak újabb és újabb dokumentumokat kértek számon rajtuk, ez elvette a kedvüket. Inkább szórólapos gyűjtésbe kezdtek, a falu népét ösztönözve adakozásra, a tapasztalat szerint sikerrel.
– Családommal 2004-ben költöztünk ide Budapestről – mondja az elnök. – Sosem voltam nyüzsgő típus, de éppen akkor egy betörési hullám közepébe csöppentünk. Messziről jött bűnözők valahogy rákaptak Telkire. Hozzánk is besurrantak a tolvajok, és csak a véletlenen múlott, hogy tetten értem őket, elmenekültek.
Ez a banda többnyire szürkületkor támadott, és az előszobákból kabátokat, táskákat loptak. Ekkor csatlakoztam a helyi polgárőrközösséghez. Egy alkalommal próbáltam elállni autómmal a menekülő tolvajok útját, de lopott kocsijukkal félrelökték az enyémet, Páty felé menekültek.
Az ilyen ügyek mára megritkultak. A közbiztonság az egész országban javult, mostanában jellemzően eseménytelen a járőrözés, ilyenkor jókat beszélgetünk az aktuális társsal, miközben végiggördülünk a falu összes utcáján. Saját autóinkat használjuk mágneses fényhíddal, hogy mutassuk a jelenlétünket. Kell hogy érezzék a polgártársak, hogy jelen vagyunk, a rossz szándékúak pedig lássák, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatunk. Mert azért akadnak gyanúsan ácsorgó autók, amelyek mikor meglátnak minket, hirtelen elhajtanak. Bár közfeladatot ellátó személynek számítunk, nincs intézkedési jogunk, viszont figyelni, kérdezni és szükség esetén a rendőrt hívni, az elkövetőt visszatartani módunkban áll!
A Telki Polgárőrség 29 tagja közül 16-an rendelkeznek 5. szintű polgárőr-igazolvánnyal. Tavaly 882 órát voltak szolgálatban, ami napi átlag két és fél óra szolgálat fejenként. A szolgálati idő mintegy fele rendőrrel közös szolgálat volt, ami jelzi, hogy milyen jelentős mértékben támaszkodik munkájukra a rendőrség, de rendezvénybiztosítás tekintetében az önkormányzat is.
A Kodolányi-ház megmentése
Az alapítás óta aktív polgárőr, Mészáros László Péter biztosítási alkusz emlékeiben még elevenen él a falutörténet legemlékezetesebb betörése, amikor a rablók kábító gázspray-vel álmukban lefújtak egy teljes családot, és szó szerint kirámolták az egész házat. De ez még a kétezres évek elején történt, ekkoriban alakult meg a polgárőrszervezet. A rangidős polgárőrből ömlenek a történetek.
Volt, hogy kerítésépítésnél talált világháborús aknagránátot kellett őrizniük egy éjjelen át.
Egy alkalommal pedig járőrözés közben társával észrevette, hogy tűz pislákol Kodolányi János író egykori szülőházában. Katasztrófa lehetett volna belőle, ha nincs a polgárőrség.
– A bátyám és apám is polgárőr – mesél indíttatásáról a fiatal Szabó Áron, aki orvostanhallgató szeretne lenni.
– Láttam rajtuk, mennyire élvezik, milyen örömmel lépnek szolgálatba együtt a körzeti megbízott rendőrrel. Minden alkalommal lelkesen mesélték, milyen kalandokban vettek részt, hogyan segítettek másokon. Engem ez utóbbi vonzott igazán. Rövid eddigi polgárőrségem alatt is volt már módom segíteni másokon, például gyerekbalesetnél, vagy egy másik alkalommal egy törött üvegtől megsérült lány sebét láttam el.
F. Ferenc mérnök informatikusként polgárőrködik. Mint mondja, home office rendszerben dolgozik, ezért végtelenül hiányzik neki a közösségi élet, főleg ez terelte a polgárőrök közé. Ma már hobbiként tekint a szolgálatra, és amikor a vezető beír a riasztási láncként működő chatcsoportba, hogy mennie kellene valakiknek, ő munkáját félretéve elsőként jelentkezik.
Fél éve polgárőr, de már volt jelzőőr autós koccanásnál, segített kerékpáros balesetnél, részt vett eltűnt ember keresésében. Lelkesen ecseteli, hogy azóta nagyságrenddel többet tud a falu életéről, és beköltözőként is immár kezdi valóban otthonának érezni a települést.
Kettő az egyben: polgárőr és önkéntes tűzoltó
Az Országos Polgárőr Szövetség úgy épül fel, hogy az országos központ alatt vannak a megyei szervezetek, hozzájuk kapcsolódnak a helyi egyesületek, amelyeknek előre jelenteniük kell, hogy hol, ki és mennyi időt lesz szolgálatban. A telkiek esetében az információk a budaörsi járási koordinátorhoz, Farkas Dánielhez futnak össze. Ahhoz a fiatalemberhez, aki barátai hatására tizenhét évesen lépett be a polgárőrségbe, most a Budakeszi Polgárőr Egyesület elnöke, és aki az idei nemzeti ünnepen az Év Polgárőre elismerést vehette át Rétvári Bence államtitkártól és Túrós Andrástól, az Országos Polgárőr Szövetség elnökétől. Az elismerés nem véletlen, ugyanis állítólag Pest vármegyében másokhoz viszonyítva kimagaslóan hatékonyan működik a szervezet. A harmincöt éves polgárőr vezető megyei szinten az idősebb polgárőrök közé tartozik. Mint mondja, a tagok átlagéletkora harminc év alatti, de a legaktívabbak a huszonévesek. Ő maga civilként a vendéglátóiparban dolgozik, de számos budakeszi tagtársával együtt önkéntes tűzoltó is egyben.
Nemrégiben három társával elsőként ért ki ahhoz az elhíresült budakeszi tűzesethez, ahol négy ház lángolt, és a tűzoltókkal együtt tizenöt embert mentettek ki, miközben felrobbanó gázpalackok szórták a szilánkokat.
Az általa összefogott huszonöt településen egy bármikor riasztható tagokból álló polgárőr belső kör is működik, így amikor például eltűnt személy felkutatásához kért azonnali támogatást a rendőrség, húsz embert tudtak percek alatt mozgósítani keresőkutyával, drónnal együtt. Mint mondja, egykori polgármester édesapja példájából kiindulva nagyon sok időt és energiát fektet az önkéntes társadalmi szerepvállalásba, de a szülői példán túl őt a szolgálatban szövődő bajtársi, baráti kapcsolatok motiválják.
A vármegye fiatalítása
A kitüntetett Farkas Dániel munkájáról a polgárőrszövetség megyei elnöke, Bilisics Péter is elismeréssel szól. Büszke rá, hogy miközben országosan feltűnő a polgárőrközösség elöregedése – hiszen az átlagéletkor 65–75 között van –, addig Pest vármegyében a zöm a 35–55 közötti korcsoportba tartozik. Ő maga tizenegy éve kapott felhatalmazást a fiatalításra, és elképzelései beváltak.
– A fiatalokat azzal tudtuk megszólítani, hogy felajánlottuk a 14–18 éveseknek, hogy nálunk teljesíthetik a középiskolások számára előírt ötvenórás közösségi szolgálatot. Természetesen azokat a fiatalokat, akik egyébként is valamilyen rendészeti, határrendészeti, katasztrófavédelmi vagy katonai pálya felé orientálódnak, nem nehéz meggyőzni, de a kaland és a hasznosság ígérete a többiek számára is vonzó. A polgárőrvizsga letétele mellett repülőgép-szerelő, vitorlás-, kismotor- és járművezető-jogosítványok megszerzésében is segítünk az ifjú polgárőröknek.
A megyei elnök szerint tanulságos, hogy nyolcvan százalékuk az ötven óra szolgálat után is polgárőr marad. Szerinte a polgárőrködés a létező legjobb formája annak, hogy ne csak beszéljünk róla, de tegyünk is szűkebb és tágabb hazánk biztonságáért. A polgárőrök ember- és helyismeretükkel, elkötelezettségükkel pótolhatatlanul hasznos társadalmi feladatot látnak el, ráadásul mindezt társadalmi munkában. Csak Pest vármegyében hétezren vannak. Bár sosem kérték, megérdemlik, hogy néha elmondjuk nekik: köszönjük!
Az állam hozzájárulása
Az állami költségvetésből a Belügyminisztériumon keresztül a polgárőrség működésére évente több mint egymilliárd forintot, a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2022-ben további 371 millió forintot adott a kormány a polgárőrségnek. A polgárőrök és a rendőrök tavaly 44 ezer esetben, 393 ezer órányi közös szolgálatot teljesítettek. Az Országos Rendőr-főkapitányságnak 1990 polgárőr-egyesülettel van hatályos együttműködési megállapodása. A közös szolgálatellátás során a városokban, a községekben, a tanyavilágban, valamint az idegenforgalmi szempontból frekventált területeken végeznek bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat, egyebek mellett részt vesznek a Balatoni és a Tisza-tavi Közbiztonsági Koordinációs Bizottság tevékenységében, továbbá a határőrizeti feladatok ellátásában. A rendőrség az Országos Polgárőr Szövetség részére többek között ingatlanokat, rádiókommunikációs eszközöket és több száz járművet biztosított az elmúlt években az utóbbi három évben folyósított közel hatszázmillió forintos anyagi támogatás mellett.
Címlapkép: A rendőrség szűkös emberi erőforrásait a polgárőrök hatékonyan egészítik ki (Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)
