Idén augusztusban a világpolitikában kulcsszerepet játszott az amerikai politika reagálása az orosz–ukrán konfliktusra, a kínai–tajvani válsághoz való viszonya és – új elemként – a nigeri helyzet megítélése. Az USA egy évvel a választások előtt már a felkészülés időszakának vége felé tart. A Demokrata Pártnak el kell döntenie, hogy vállalja-e a harcot egy nyolcvanéves, szenilis elnökkel, vagy szakítva a hagyományokkal, új jelöltet állít a regnáló elnökkel szemben. Folytatódott a leszámolás Trumppal, és mivel a következő bírósági tárgyalást jövő tavaszra tűzték ki, óhatatlanul is érezhető, hogy a Demokrata Párt a választások előtt néhány hónappal lehetetlen helyzetbe kívánja hozni a legesélyesebb republikánus jelöltet.
Kína az USA új ellensége
A kissingeri hagyományoknak megfelelően korábban Amerika Kínát és Oroszországot szembe akarta állítani egymással, most Biden elnök a másik két globális játékost egy szövetségbe kényszerítette. Az elmúlt napokban kijelentette, hogy az USA fő ellensége Kína, illetve hogy a jövőben a támogatást Ukrajna helyett és/vagy mellett Tajvannak kell juttatni.
Washingtonban aláírták az USA, Japán és Dél-Korea közötti háromoldalú megállapodást, amely célja egy Kína-ellenes koalíció. A felek közvetlen együttműködésben állapodtak meg a vezérkarok és a hírszerzések szintjén.
A Távol-Keleten egyre több ország sorakozik fel az USA mögé Kínával szemben.
Így Japán és Dél-Korea mellett Ausztrália, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek és Vietnám is. A feszültség folyamatosan növekszik a térségben. Mindezek hatásait az ukrán frontvonalakra hamarosan meglátjuk.
Ott a katonai helyzet alig változott: mindkét irányban minimális elmozdulások vannak. A diplomáciai élet viszont felélénkült. A csehek 14 jelentkezőből nyolc fő számára engedélyezték, hogy részt vehessen a háborúban az ukrán erők oldalán. Megállapodtak az Egyesült Államokkal új helikopterek beszerzéséről és a régiek Ukrajnának való átadásáról. Románia – amely aktív szerepet tölt be a konfliktusban, főleg a gabonakereskedelemben – 51 orosz diplomatát utasított ki, amelyre azonnali hasonló orosz válasz érkezett. Bukarest az eddigi kétmillió helyett négymillió tonna ukrán gabona exportját kívánja lebonyolítani. Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő, tehát a BRICS-államok egyikének a feje kijelentette:
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem akar békét.
Ezt támasztja alá, hogy az ukrán elnök közölte, ha lesz is olyan nemzetközi találkozó, ahol Putyin is jelen lesz, ő nem hajlandó egy asztalhoz leülni és tárgyalni az orosz elnökkel. Ugyanakkor kijelentette, hogy ha Oroszország támadja az ukrán hajókat, akkor Ukrajna ugyanezt fogja tenni az orosz hajókkal.
