Idén augusztusban a világpolitikában kulcsszerepet játszott az amerikai politika reagálása az orosz–ukrán konfliktusra, a kínai–tajvani válsághoz való viszonya és – új elemként – a nigeri helyzet megítélése. Az USA egy évvel a választások előtt már a felkészülés időszakának vége felé tart. A Demokrata Pártnak el kell döntenie, hogy vállalja-e a harcot egy nyolcvanéves, szenilis elnökkel, vagy szakítva a hagyományokkal, új jelöltet állít a regnáló elnökkel szemben. Folytatódott a leszámolás Trumppal, és mivel a következő bírósági tárgyalást jövő tavaszra tűzték ki, óhatatlanul is érezhető, hogy a Demokrata Párt a választások előtt néhány hónappal lehetetlen helyzetbe kívánja hozni a legesélyesebb republikánus jelöltet.
Kína az USA új ellensége
A kissingeri hagyományoknak megfelelően korábban Amerika Kínát és Oroszországot szembe akarta állítani egymással, most Biden elnök a másik két globális játékost egy szövetségbe kényszerítette. Az elmúlt napokban kijelentette, hogy az USA fő ellensége Kína, illetve hogy a jövőben a támogatást Ukrajna helyett és/vagy mellett Tajvannak kell juttatni.
Washingtonban aláírták az USA, Japán és Dél-Korea közötti háromoldalú megállapodást, amely célja egy Kína-ellenes koalíció. A felek közvetlen együttműködésben állapodtak meg a vezérkarok és a hírszerzések szintjén.
A Távol-Keleten egyre több ország sorakozik fel az USA mögé Kínával szemben.
Így Japán és Dél-Korea mellett Ausztrália, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek és Vietnám is. A feszültség folyamatosan növekszik a térségben. Mindezek hatásait az ukrán frontvonalakra hamarosan meglátjuk.
Ott a katonai helyzet alig változott: mindkét irányban minimális elmozdulások vannak. A diplomáciai élet viszont felélénkült. A csehek 14 jelentkezőből nyolc fő számára engedélyezték, hogy részt vehessen a háborúban az ukrán erők oldalán. Megállapodtak az Egyesült Államokkal új helikopterek beszerzéséről és a régiek Ukrajnának való átadásáról. Románia – amely aktív szerepet tölt be a konfliktusban, főleg a gabonakereskedelemben – 51 orosz diplomatát utasított ki, amelyre azonnali hasonló orosz válasz érkezett. Bukarest az eddigi kétmillió helyett négymillió tonna ukrán gabona exportját kívánja lebonyolítani. Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő, tehát a BRICS-államok egyikének a feje kijelentette:
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem akar békét.
Ezt támasztja alá, hogy az ukrán elnök közölte, ha lesz is olyan nemzetközi találkozó, ahol Putyin is jelen lesz, ő nem hajlandó egy asztalhoz leülni és tárgyalni az orosz elnökkel. Ugyanakkor kijelentette, hogy ha Oroszország támadja az ukrán hajókat, akkor Ukrajna ugyanezt fogja tenni az orosz hajókkal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!