Nógrádi György: Niger új faktor a világpolitikában

Nincs láthatáron a béke az orosz–ukrán háborúban.

A handout picture provided by the Saudi Press Agency (SPA) on August 6, 2023 shows Saudi Arabia's National Security advisor and Minister of State Musaad bin Mohammed al-Aiban (C) speaking during a National Security advisors' meeting in Jeddah. (Photo by SPA / AFP) / === RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HO / SPA" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS === Fotó: AFP

Ukrajna nyilvánosságra hozta, hogy éves katonai kiadása kétezer, míg teljes bevétele 1300 milliárd hrivnya, az országban 88 fontos vállalat van 25 orosz oligarcha kezében. Egyértelmű, hogy nyugati támogatás nélkül az ország működésképtelen. A döntés, hogy Kijev 2024-től nem engedi át a területén az orosz gázt, nyilvánvalóan amerikai érdekeket szolgál a segítség miatt.

Egyre több az ukrán menekült

A Szaúd-Arábiában lefolytatott dzsiddai konferencia során a részt vevő államok szakértői nem tudtak megállapodni az ukrán tízpontos béketerv támogatásáról, Oroszország felelősségének kérdésében és a jóvátétel ügyében. Eddig 58 állam támogatja az ukrán béketervet. Az országok még két konferenciát kívánnak szervezni. Erre azért is szükség van, mivel egyre több az ukrán menekült, a legtöbben Németországban, Lengyelországban és Csehországban telepedtek le. Az orosz–ukrán fél között csak a hadifoglyok cseréjében történt sikeres megállapodás.

A moszkvai biztonságpolitikai fórumon egyértelművé vált, hol vannak az új törésvonalak. Ahogy pár nappal korábban, a szentpétervári Afrika–Oroszország-csúcson, úgy Moszkvában is kirajzolódtak az új szövetségesi tendenciák, amelyek közül kiemelkedik Kína, Irán, Belarusz és Észak-Korea. Érdekes eleme volt a tanácskozásnak, hogy az oroszok felkérték a résztvevőket, hogy ne kössenek üzletet a Wagner-csoporttal.

Csoportkép a dzsiddai konferenciáról. Fotó: AFP

Közben folytatódik az ukrán katonák nyugati kiképzése. Az Európai Unió bejelentette, hogy egymillió tüzérségi lőszert gyárt le és ad át Ukrajnának. Oroszország nyugati elemzők véleménye szerint 2024-re százmilliárd dollárra fogja emelni katonai kiadásait. A csecsenek saját bevallásuk szerint 29 ezer fővel vesznek részt a harcokban. 316 ezer NATO-katona tartózkodik jelenleg az orosz határok közelében. Az ukránok közben – számos korrupciós botrány bejelentése után – most azzal lepték meg a világot, hogy a különleges Alfa kommandó parancsnokhelyettesét, egy vezérőrnagyot tartóztattak le államcsíny tervezete miatt.

Fogy Ukrajna támogatottsága

Ám az ukránok katonai sikertelenségei miatt jelentősen megváltozott a nyugati közhangulat. Az amerikai és a szlovák lakosság többsége már nem támogatja Ukrajna további segítését, és a németek többsége sem helyesli, hogy Kijev modern Taurus rakétákat kapjon Berlintől. Ezeket a fegyvereket az ukránok követelik Németországtól, míg a német kancellár óvatos. A Liberális Párt elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszter Kijevben a robotrepülőgépek szállítása mellett állt ki.

A Rheinmetal, a világ egyik vezető hadiipari vállalata bejelentette, hogy gyárat telepít Ukrajnába, és pilóta nélküli repülőgépekkel látja el az országot. Ezek az eszközök 12 órán keresztül képesek a levegőben tartózkodni. A bejelentés kedvező Ukrajnának, amely 257 ezer fős orosz veszteségről beszél, míg az oroszok az ukrán technikai veszteségeket (459 repülőgép és 246 helikopter) emelik ki.

Nem minden ország követi ugyanakkor az amerikai forgatókönyvet. 

Egyiptom például nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának. India a sorra kerülő G20-as csúcstalálkozóra nem hívja meg Ukrajnát, mivel véleménye szerint a csúcs nem az orosz–ukrán háborúról fog szólni. Az ország legnagyobb fegyverszállítója Oroszország.

A Száhel-övezet a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a nemzetközi terror és a migráció központja lett. Niger esetében a kulcs annak megválaszolása lesz, meddig mehet el egy afrikai volt francia gyarmat a korábbi anyaországával szemben. Egy országban, ahol a férfiak 44, a nők 22 százaléka tud írni, nehezen magyarázható meg széles rétegeknek, hogy a francia politika ragaszkodik eddigi előjogaihoz. A volt gyarmatok francia bankokban tartják nemzeti valutáik zömét. A térség Párizs számára létfontosságú nyersanyagait pedig (az uránnal az élen) jóval a világpiaci ár alatt szerezhetik meg a franciák. Az egyensúlyi helyzettel áll szemben a demokratikusan megválasztott, francia érdekeket feltétel nélkül kiszolgáló nigeri államfő elleni puccs. Ha a térség államai nyugati támogatással benyomulnak Nigerbe, a Nyugat közölni fogja, hogy fogalma sem volt semmiről. Az, hogy hány menekült indul meg mindennek következtében Európa felé, más kérdés lesz.

Borítókép: A dzsiddai konferencia (Fotó: AFP)