A szaloncukor elődjét, a fondantcukorkát (sűrű, felfőzéssel formált, puha cukor) a franciák kezdték el készíteni a XIV. században, tőlük vették át a receptet német cukrászok, akik ezt a XIX. század elején honosították meg Magyarországon. Eleinte kézzel készítették a fondantcukorkákat, amelyeket szép csomagolópapírba burkoltak. Az elnevezés vélhetően onnan ered, hogy a reformkorban a jómódú családok a karácsonyfát a szalonban állították fel, itt fogadták a vendégeket, ide készítették elő a nekik szánt apró finomságokat, többek között a szaloncukrokat is. Kezdetben tehát nem a karácsonyfa díszeként szolgáltak, hanem kis tálkákban kínálták. A nagy magyar mesemondó, Jókai Mór szalonczukkedlinek nevezte a csemegét, amely gyorsan elterjedt az úri családok körében, majd átszivárgott a társadalom minden rétegébe. Akik nem engedhették meg maguknak, hogy a cukrászdákból rendeljenek, azok otthon kézműveskedtek. A kézi készítést a XX. században váltotta fel a tömegtermelés, Gerbeaud Emil és Stühmer Frigyes hozta el Magyarországra az édesipari gépesítést. A két világháború között már hetvenféle teméket lehetett kapni, harmincféle csomagolásban. Az 1950-es években azonban csak néhány ízben, csokibevonat nélkül lehetett megvásárolni a rózsaszín, sárga, barna konzum szaloncukrot, a zselés változat az 1970-es években terjedt el.
Manapság hatalmas a választék, szaloncukor-fogyasztásban nagyhatalom vagyunk
Évente körülbelül háromezer-ötszáz tonnát vásárolunk a karácsonyi időszakban, háztartásonként átlagosan egy kilogrammot. Összesen hétmilliárd forintot költünk el szaloncukorra
– mondja Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára, aki szerint egyre inkább a minőségi, prémium verziókat keresik a vásárlók. Bár az áremelkedések miatt ez a folyamat megtorpant, de nem fordult meg.
Egyre gyakoribb, hogy sokan a drágább változatokból vásárolnak inkább kisebb mennyiséget, és a jó ár-érték arányú termékeket keresik.
Idén 196 szaloncukor közül választották ki az Év szaloncukra verseny győzteseit. A kóstolásokra több mint nyolcezer szemet osztottak ki zsűrizésre, hogy a megtalálják a 17 győztest. A szakmai szempontok és a formai elvárások is fontosak voltak a döntéskor.
A 2023-as címet a balatongyöröki Promenád kávéház fügés-diós szaloncukra nyerte el, a második a maklári Stühmer körtezselés-muskotályos terméke lett, míg a harmadik a Keszthelyi Sütibolt meggyes marcipán szaloncukra.
A Stühmer más kategóriákban is tarolt, édesítőszeres pisztácia szaloncukra nyerte az idei évben újra meghirdetett, hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékeket versenyeztető Év cukormentes szaloncukra versenyt, szicíliai pisztáciás változata a szakmai kategória győztese, a legjobb mogyorós szaloncukor pedig a piemonti mogyorós verziója lett. A marcipános változatok közül a Szamos feketeribizli-krémmel töltött marcipános ínyencsége nyert, és szintén a Szamos lett az első a zselések versenyében a málnazselés ízével. A legjobb mandulás kategóriában a kiskunlacházi Demeter Chocolate mandula-kókusza győzött. A gyerekek kedvence a Sulyán cukrászda robbanócukros, rágógumi ízű, fehércsokoládé-trüffel szaloncukor kék spirulinával lett, míg az év új ízét a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda belga trappista sörös verziója érdemelte ki.
Kovács Ádám, az Év szaloncukra egyik projektgazdája szerint a versenyeredmények minden évben trendet teremtenek, így jövő karácsonyra bizonyára sokan készítenek majd például fügés-diós ízű változatot.
– Míg 2020-ban két gyártótól került ki sós karamellás szaloncukor, addig 2021-ben tizenegyen jelentkeztek ezzel az ízzel – magyarázza. A verseny célja, hogy azokat a gyártókat is megismerhesse a közönség, amelyek nincsenek ott a nagy áruházláncok polcain.
Élelmiszeripari mérnökként végzett Kelényi-Kovács Dóra fejlesztési vezető, aki már az egyetemi évei alatt a Szamos Marcipánnál dolgozott. A pilisvörösvári üzemben megtudjuk, hogy évtizedek óta itt készülnek a prémium szaloncukrok, a marcipánfigurák, a csomagolt desszertek, a táblás csokoládék és a bonbonok. A kedvelt marcipános édességek hosszú folyamat során nyerik el a végső formájukat. A mandulából és a cukorból előállított massza formázóhengerek közé kerül, a szaloncukorforma a szalagon haladva először talp-, majd teljes csokoládémártást kap, végül hűtőalagútba kerül. A töltött marcipán (meggy, narancs, szilva, feketeribizli és csokoládé) esetében a formázó által kialakított mélyedésbe tölti az ízt a gép. Az ízek szerint válogatott, kész terméket nagy teljesítményű, speciális gép csomagolja különféle színű fóliába és cakkozott papírba.
Tizenkilenc ízben érhetők el a szaloncukraink, amelyekből egy szezonban kétszáz tonnát gyártunk. Minden évben jelennek meg új ízeink, idén például a sós karamell, a mézeskalács, a mogyorókrém és a dobostorta
– mondja Kelényi-Kovács Dóra, miközben a gyártósorra mutat. A legnépszerűbbek a marcipános, a zselés és a süteményes szaloncukraik. Az új ízekről már 2024 elején elkezdenek ötletelni. Folyamatosan figyelik a piaci trendeket mind az ízek, mind a csomagolások terén.
Demeter Klaudia, a Demeter Chocolate értékesítési és marketingvezetője egyetért, hogy a sós karamell nagyon sikeres (ez az Év szaloncukra volt 2020-ban). Termékeik huszonegyféle ízben érhetők el, és minden évben megjelenik a kínálatukban két-három új. Fontosak a törzsvásárlói visszajelzések a termékfejlesztésnél. A cég is már év elején elkezd gondolkozni a népszerű ízeken.
Idén a forralt boros, a kávés-karamellás, a piemonti mogyorós, a Cserszegi fűszeres pálinkás szaloncukor nagyon keresett.
Az újdonságok mellett a klasszikus ízek, például a zserbós is kedvelt, amit a dédnagymama receptje alapján készítenek. Mindezek a prémium szaloncukrok iránt növekvő kereslet miatt fontosak.
Az elmúlt években a laktózérzékenység, a gluténérzékenység, a cukorbetegség, az inzulinrezisztenica miatt egyre többféle vásárlói igényt kell kiszolgálnia az édesiparnak is, így szinte minden gyártó kínálatában megtalálhatók a cukormentes szaloncukrok. Kovács Andrea, a Majomkenyér.hu alapító-tulajdonosa szerint a glutén-, tej-, cukor-, vegán és hozzáadott cukortól mentes termékek népszerűsége azért emelkedik, mert egyre többen kénytelenek valamely élelmiszert átmenetileg vagy hosszú távon kihagyni az étrendjükből, másrészt egyre több a tudatos vásárló, aki egészséges vagy éppen a környezetet támogató terméket keres. Idén ötféle ízben (sós karamellás, mogyoróvajas, fehércsokis kekszes, csokis kekszes és marcipános) gyártanak szaloncukrokat.
A mentes termékek alapanyagai a közhidelemmel ellentétben nem olyanok, amelyekből „hiányzik” valami, hanem éppen ellenkezőleg, ezek értékes beltartalmú összetevők. Többek között ilyen a földimogyoró, a gluténmentes zabpehely, a datolya, az étcsokoládé vagy a mandula
– magyarázza.
Szakértők szerint összességében az látható, hogy a 2007–2010-es válság után az olcsó, lédig termékek fogytak leginkább, majd fokozatosan nőtt a kereslet a színes, díszcsomagolású szaloncukrok iránt is. A Covidig egyre jobban nyílt az árolló, a 2010-es években jelentek meg az új magyar márkák, amelyek a prémium kategóriában is megállták a helyüket (a Stühmer a legismertebb ilyen brand). A 2020-as évek – többek között a Covid miatt elterjedt otthoni, egészségesebb étkezés miatt – pedig már a mentes, vegán, paleo, „kézműves” szaloncukrokról szólnak. Utóbbi esetén érdekes, hogy a krémmel töltött, „retro” típus is keresett, ennek leggyakoribb képviselői a zselés termékek, és múlhatatlan a sikerük.
Érdekes, hogy bár kutatások szerint a magyarok kevesebb csokoládét fogyasztanak nyugat-európai társaiknál (Németországban és Svájcban például 10-11 kilogramm az éves fogyasztás, míg Magyarországon mindössze három kiló), az ünnepek közeledtével megsokszorozódik az édesipari forgalom.
Ezt az elmúlt időszak energiaválsága nyomán kialakult infláció sem gátolta, hiába emelkednek számottevően az árak a kakaó és a cukor drágulása miatt. A piac stabil, annak ellenére is, hogy az idén öt-hatezer forintot kell fizetni kilónként az átlagos termékekért, a prémium szaloncukrokért ennek háromszorosát is.
Egy 2018-as, a University College London vezette kutatás azt találta, hogy akik rendszeresen fogyasztanak étcsokoládét, jelentősen csökkentik a depressziós tünetek kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik egyáltalán nem esznek csokoládét. A több mint 13 ezer részt vevő csokoládéfogyasztó csoportjában több mint felére csökkent a klinikailag jelentős depressziós tünetek kockázata. Ez az ünnepek idején különösen fontos, mivel ilyenkor akár az egyedüllét, akár a megsokszorozott családi, baráti találkozások megnövekedett stresszhelyzetet vagy éppen depressziót idézhetnek elő. A csokoládé számos okból segíthet megelőzni vagy csökkenteni a tüneteket. Pszichoaktív összetevőket tartalmaz, amelyek eufórikus hatást váltanak ki. A teobromin serkentő hatással lehet az idegrendszerre. Neurokémiai anyagok is megtalálhatók a csokoládéban, amelyek szerepet játszanak a hangulat szabályozásában, valamint antioxidánsok, amelyek segítenek leküzdeni a gyulladásokat (ezek szintén szerepet játszhatnak a depresszióban). Sokak számára pedig egyszerű örömérzetről van szó a jó íz okán. A gyártók ezért is figyelik már januártól a vásárlói igényeket.
