Évente hétmilliárd forintot költünk szaloncukorra

Karácsony közeledtével egyre több szaloncukor lepi el az üzleteket, amelyek nem sokkal újév után eltűnnek a kínálatból. Egyes gyártók már nyáron elkezdik a szaloncukorgyártást, minden évben új ízeket fejlesztenek. A vásárlók kedvence idén a sós karamellás, a forralt boros, a marcipános és az örök zselés. Az elmúlt években egyre többen keresik a prémium termékeket.

Pilisvörösvár A Szamos Marcipán Kft gyártó üzeme. Kelényi-Kovács Dóra fejlesztési vezető Fotó: Teknős Miklós

A szaloncukor elődjét, a fondantcukorkát (sűrű, felfőzéssel formált, puha cukor) a franciák kezdték el készíteni a XIV. században, tőlük vették át a receptet német cukrászok, akik ezt a XIX. század elején honosították meg Magyarországon. Eleinte kézzel készítették a fondantcukorkákat, amelyeket szép csomagolópapírba burkoltak. Az elnevezés vélhetően onnan ered, hogy a reformkorban a jómódú családok a karácsonyfát a szalonban állították fel, itt fogadták a vendégeket, ide készítették elő a nekik szánt apró finomságokat, többek között a szaloncukrokat is. Kezdetben tehát nem a karácsonyfa díszeként szolgáltak, hanem kis tálkákban kínálták. A nagy magyar mesemondó, Jókai Mór szalonczukkedlinek nevezte a csemegét, amely gyorsan elterjedt az úri családok körében, majd átszivárgott a társadalom minden rétegébe. Akik nem engedhették meg maguknak, hogy a cukrászdákból rendeljenek, azok otthon kézműveskedtek. A kézi készítést a XX. században váltotta fel a tömegtermelés, Gerbeaud Emil és Stühmer Frigyes hozta el Magyarországra az édesipari gépesítést. A két világháború között már hetvenféle teméket lehetett kapni, harmincféle csomagolásban. Az 1950-es években azonban csak néhány ízben, csokibevonat nélkül lehetett megvásárolni a rózsaszín, sárga, barna konzum szaloncukrot, a zselés változat az 1970-es években terjedt el.

Becsomagolt bejglik, a háttérben szaloncukor a Szamos Marcipán üzemében. Fotó: Teknős Miklós

 

Manapság hatalmas a választék, szaloncukor-fogyasztásban nagyhatalom vagyunk

Évente körülbelül háromezer-ötszáz tonnát vásárolunk a karácsonyi időszakban, háztartásonként átlagosan egy kilogrammot. Összesen hétmilliárd forintot költünk el szaloncukorra

– mondja Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára, aki szerint egyre inkább a minőségi, prémium verziókat keresik a vásárlók. Bár az áremelkedések miatt ez a folyamat megtorpant, de nem fordult meg.

Egyre gyakoribb, hogy sokan a drágább változatokból vásárolnak inkább kisebb mennyiséget, és a jó ár-érték arányú termékeket keresik.

Idén 196 szaloncukor közül választották ki az Év szaloncukra verseny győzteseit. A kóstolásokra több mint nyolcezer szemet osztottak ki zsűrizésre, hogy a megtalálják a 17 győztest. A szakmai szempontok és a formai elvárások is fontosak voltak a döntéskor. 

A 2023-as címet a balatongyöröki Promenád kávéház fügés-diós szaloncukra nyerte el, a második a maklári ­Stühmer körtezselés-muskotályos terméke lett, míg a harmadik a Keszthelyi Sütibolt meggyes marcipán szaloncukra.

A Stühmer más kategóriákban is tarolt, édesítőszeres pisztácia szaloncukra nyerte az idei évben újra meghirdetett, hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékeket versenyeztető Év cukormentes szaloncukra versenyt, szicíliai pisztáciás változata a szakmai kategória győztese, a legjobb mogyorós szaloncukor pedig a piemonti mogyorós verziója lett. A marcipános változatok közül a Szamos feketeribizli-krémmel töltött marcipános ínyencsége nyert, és szintén a Szamos lett az első a zselések versenyében a málnazselés ízével. A legjobb mandulás kategóriában a kiskunlacházi Demeter Chocolate mandula-kókusza győzött. A gyerekek kedvence a Sulyán cukrászda robbanócukros, rágógumi ízű, fehércsokoládé-trüffel szaloncukor kék spirulinával lett, míg az év új ízét a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda belga trappista sörös verziója érdemelte ki.

Kovács Ádám, az Év szaloncukra egyik projektgazdája szerint a versenyeredmények minden évben trendet teremtenek, így jövő karácsonyra bizonyára sokan készítenek majd például fügés-diós ízű változatot.

 – Míg 2020-ban két gyártótól került ki sós karamellás szaloncukor, addig 2021-ben tizenegyen jelentkeztek ezzel az ízzel – magyarázza. A verseny célja, hogy azokat a gyártókat is megismerhesse a közönség, amelyek nincsenek ott a nagy áruházláncok polcain.

Élelmiszeripari mérnökként végzett Kelényi-Kovács Dóra fejlesztési vezető, aki már az egyetemi évei alatt a Szamos Marcipánnál dolgozott. A pilisvörösvári üzemben megtudjuk, hogy évtizedek óta itt készülnek a prémium szaloncukrok, a marcipánfigurák, a csomagolt desszertek, a táblás csokoládék és a bonbonok. A kedvelt marcipános édességek hosszú folyamat során nyerik el a végső formájukat. A mandulából és a cukorból előállított massza formázóhengerek közé kerül, a szaloncukorforma a szalagon haladva először talp-, majd teljes csokoládémártást kap, végül hűtőalagútba kerül. A töltött marcipán (meggy, narancs, szilva, feketeribizli és csokoládé) esetében a formázó által kialakított mélyedésbe tölti az ízt a gép. Az ízek szerint válogatott, kész terméket nagy teljesítményű, speciális gép csomagolja különféle színű fóliába és cakkozott papírba.

Tizenkilenc ízben érhetők el a szaloncukraink, amelyekből egy szezonban kétszáz tonnát gyártunk. Minden évben jelennek meg új ízeink, idén például a sós karamell, a mézeskalács, a mogyorókrém és a dobostorta

– mondja Kelényi-Kovács Dóra, miközben a gyártósorra mutat. A legnépszerűbbek a marcipános, a zselés és a süteményes szaloncukraik. Az új ízekről már 2024 elején elkezdenek ötletelni. Folyamatosan figyelik a piaci trendeket mind az ízek, mind a csomagolások terén.

Demeter Klaudia, a Demeter Chocolate értékesítési és marketingvezetője egyetért, hogy a sós karamell nagyon sikeres (ez az Év szaloncukra volt 2020-ban). Termékeik huszonegyféle ízben érhetők el, és minden évben megjelenik a kínálatukban két-három új. Fontosak a törzsvásárlói visszajelzések a termékfejlesztésnél. A cég is már év elején elkezd gondolkozni a népszerű ízeken. 

Idén a forralt boros, a kávés-karamellás, a piemonti mogyorós, a Cserszegi fűszeres pálinkás szaloncukor nagyon keresett. 

Az újdonságok mellett a klasszikus ízek, például a zserbós is kedvelt, amit a dédnagymama receptje alapján készítenek. Mindezek a prémium szaloncukrok iránt növekvő kereslet miatt fontosak.

Az elmúlt években a laktózérzékenység, a gluténérzékenység, a cukorbetegség, az inzulinrezisztenica miatt egyre többféle vásárlói igényt kell kiszolgálnia az édesiparnak is, így szinte minden gyártó kínálatában megtalálhatók a cukormentes szaloncukrok. Kovács Andrea, a Majomkenyér.hu alapító-tulajdonosa szerint a glutén-, tej-, cukor-, vegán és hozzáadott cukortól mentes termékek népszerűsége azért emelkedik, mert egyre többen kénytelenek valamely élelmiszert átmenetileg vagy hosszú távon kihagyni az étrendjükből, másrészt egyre több a tudatos vásárló, aki egészséges vagy éppen a környezetet támogató terméket keres. Idén ötféle ízben (sós karamellás, mogyoróvajas, fehércsokis kekszes, csokis kekszes és marcipános) gyártanak szaloncukrokat.

A mentes termékek alapanyagai a közhidelemmel ellentétben nem olyanok, amelyekből „hiányzik” valami, hanem éppen ellenkezőleg, ezek értékes beltartalmú összetevők. Többek között ilyen a földimogyoró, a gluténmentes zabpehely, a datolya, az étcsokoládé vagy a mandula

– magyarázza.

Islereket is gyártanak a Szamos üzemében. Fotó: Teknős Miklós

Szakértők szerint összességében az látható, hogy a 2007–2010-es válság után az olcsó, lédig termékek fogytak leginkább, majd fokozatosan nőtt a kereslet a színes, díszcsomagolású szaloncukrok iránt is. A Covidig egyre jobban nyílt az árolló, a 2010-es években jelentek meg az új magyar márkák, amelyek a prémium kategóriában is megállták a helyüket (a Stühmer a legismertebb ilyen brand). A 2020-as évek – többek között a Covid miatt elterjedt otthoni, egészségesebb étkezés miatt – pedig már a mentes, vegán, paleo, „kézműves” szaloncukrokról szólnak. Utóbbi esetén érdekes, hogy a krémmel töltött, „retro” típus is keresett, ennek leggyakoribb képviselői a zselés termékek, és múlhatatlan a sikerük.

Érdekes, hogy bár kutatások szerint a magyarok kevesebb csokoládét fogyasztanak nyugat-európai társaiknál (Németországban és Svájcban például 10-11 kilogramm az éves fogyasztás, míg Magyarországon mindössze három kiló), az ünnepek közeledtével megsokszorozódik az édesipari forgalom.

Ezt az elmúlt időszak energiaválsága nyomán kialakult infláció sem gátolta, hiá­ba emelkednek számottevően az árak a kakaó és a cukor drágulása miatt. A piac stabil, annak ellenére is, hogy az idén öt-hatezer forintot kell fizetni kilónként az átlagos termékekért, a prémium szaloncukrokért ennek háromszorosát is.

Egy 2018-as, a University College London vezette kutatás azt találta, hogy akik rendszeresen fogyasztanak étcsokoládét, jelentősen csökkentik a depressziós tünetek kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik egyáltalán nem esznek csokoládét. A több mint 13 ezer részt vevő csokoládéfogyasztó csoportjában több mint felére csökkent a klinikailag jelentős depressziós tünetek kockázata. Ez az ünnepek idején különösen fontos, mivel ilyenkor akár az egyedüllét, akár a megsokszorozott családi, baráti találkozások megnövekedett stresszhelyzetet vagy éppen depressziót idézhetnek elő. A csokoládé számos okból segíthet megelőzni vagy csökkenteni a tüneteket. Pszichoaktív összetevőket tartalmaz, amelyek eufórikus hatást váltanak ki. A teobromin serkentő hatással lehet az idegrendszerre. Neuro­kémiai anyagok is megtalálhatók a csokoládéban, amelyek szerepet játszanak a hangulat szabályozásában, valamint antioxidánsok, amelyek segítenek leküzdeni a gyulladásokat (ezek szintén szerepet játszhatnak a depresszióban). Sokak számára pedig egyszerű örömérzetről van szó a jó íz okán. A gyártók ezért is figyelik már januártól a vásárlói igényeket.

Borítókép: A Szamos Marcipán pilisvörösvári üzemében marcipánfigurák is készülnek (Fotó: Teknős Miklós)