Bár a 2008-as válság a hazai édesipart is megviselte, az utóbbi tíz év során a szektor jelentős fejlődésen ment keresztül. Ebben az időszakban 725 új cukrászdát jegyeztek be, és 2021-re már 4016 ilyen típusú vendéglátóipari egység várta az édesszájúakat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből kiderül: a ma hazánkban működő ágazat csak lassan tudott eljutni a jelenlegi színvonalra és csak feltételesen nevezhetjük az alapokat magyarnak.

Fotó: MTI/Cseke Csilla
A magyar kézműves cukrászipar kialakulása a XIX. század első felétől indult dinamikus fejlődésnek. A leginkább Svájcból bevándorló cukrászok egyaránt készítettek csokoládét, drazsékat, lisztes cukrásztermékeket, kezdetben együtt, majd a gépesítés és a technológiai fejlődés hatására külön.
Kezdetben nem táblás vagy figurális formában, hanem italként készítették a cukrászok a csokoládét, később kezdték el mint desszertet készíteni és értékesíteni. 1884-ben Gerbeaud Emil először kezdett csokoládés bonbon készítésébe és kereskedelmébe Magyarországon, később pedig már a legtöbb cukrász is gyártott hasonló árut.
A XIX. század során Magyarországon a cukorka, a csokoládé és a tartós lisztes áru szükséglet nagy részét az osztrák és a cseh nagyipar elégítette ki.
A hazai ellátásban emellett az akkori hazai cukrászüzemek vettek részt kézműipari tevékenységükkel. Készítettek cukorkát, csokoládés árut, cukrozott gyümölcsöt, ostyát, cukordíszeket és figurákat.
A cukorkakészítés a XIX. század utolsó harmadában kezdett itthon kialakulni, köszönhetően Stühmer Frigyesnek és Weisz Józsefnek, akik elsőkként telepítettek Budapesten és Sopronban cukorkaüzemet.
Stühmer, Gerbeaud és Stollwerk
A csokoládékészítésben szintén az elsők között volt Stühmer, aki 1868-ban alapította meg ezzel foglalkozó gyárát. Az 1900-as évek első évtizedében sorra alakultak a további csokoládégyártással foglalkozó üzemek, a Stühmer és Gerbeaud mellett megjelent a Schmidl, a Stollwerk és a Fiumei Csokoládégyárak is.
Az édesipari tartós lisztes áruk kezdtek el a legkésőbb, az 1800-as évek végén megjelenni és folyamatosan termelni. 1880-ban Győrben kezdett el elsőként működni az országban keksz- és kétszersültgyár, amelyet Back Hermann malomtulajdonos alapított. 1903-ban Budapesten hozta létre üzemét Freund Ödön, aki teasütemény és kétszersült gyártással foglalkozott.