Bár IV. Béla a tatárjárás után újraépíti az országot, továbbra is ellenségek veszik körül. Egyezkedik a pápával és az országba visszafogadott kunokkal, háborút visel a cseh király ellen, és apjához, II. Andráshoz hasonlóan küzd a viszályt keltő főurakkal, a hatalmukat féltő ispánokkal, illetve önfejű és feltörekvő fiával, Istvánnal is. Tatár kémek nyüzsögnek az országban, fenyeget az újabb támadás. Hiába történelmi regény Az Ég tartja a Hazát, a kémek jelenléte feltételezés és nem bizonyított tény.
Sodró lendületű a regény
A szerzőtől megszokott olvasmányos, sodró lendületű történet az ármány, a zsarnokság, a szerelem, a hűség, az árulás, a hit és a hitetlenség meséje. Visszatér több, a trilógia korábbi részeiben ismert szereplő, így Szent Erzsébet azon barátai is, akiket halála után apja a magyar udvarba hívott. A történetvezetés azonban eltér a korábbi részektől, mivel nem elsősorban a király belső vívódásairól szól, illetve a gyakran kényszerpályán mozgó lelki és fizikai küzdelmekről, hanem az ország belső és külső válság felé való sodródásáról – mindezt az elvileg folyó újjáépítés közepette. Fontos szerepet kap Margit szent élete, mélységes hite, az ország békéjéért felajánlott önsanyargató vezeklése, illetve lázadó testvérével való bensőséges kapcsolata. Bár nem a királylány a főszereplő, a történet menetében jelenléte, kisugárzása, a környezetére tett hatása folyamatosan érzékelhető. Az írónő szerint Szent Erzsébet kultusza okán kedvelték Margitot már az Árpád-korban is. A két királylány időben, térben és lelki értelemben is nagyon közel áll egymáshoz.
Szerelmi dráma nélkül nincs Zsuffa-regény. A történelmi hitelesség mellett a kitalált szereplők hozzák közel a XXI. század emberéhez az Árpád-kort. Ilona bárókisasszony története a pénzéhes mostoha és a gátlástalan orosz kalmár cselszövései nyomán bonyolódik, amellyel szemben a hősök sokáig tehetetlenek. Ilona meséje összefonódik a szentéletű királylánnyal, amelynek nyomán a belső békét és az elmélyült hitet is megmutatja az olvasónak.
Az írónő úgy véli, üzenete akkor jut el a fiatalokhoz, ha sok esetben változtatni tud eredeti elképzelésein, mivel a mai olvasóközönség nem feltétlen fogadja jól a sok fájdalmat, tragédiát, harcot és pusztítást – amely például a trilógia második kötetét jellemezte. Ezért a harmadik részben számos pozitív üzenet fogalmazódik meg, például az örök szeretet, a barátság vagy szerelem, amelyek a mai világban is igazodási pontok.
Az Ég tartja-trilógia egyik alapüzenete a hit
Ezek mellett a hit fontossága elsődleges a regény folyamán. Az utolsó jelenetben Margit békítőként próbál fellépni, és Isten törvényeire hívja fel a figyelmet. „Ha Isten törvényei szerint éltek, szívetekben jelen van az irgalom, a cselekedeteiteket a szeretet irányítja, nem csupán a hatalom megtartásáért valljátok magatokat kereszténynek, és hűek lesztek Szent István király örökségéhez, tisztelitek a Boldogságos Szűz Máriát, Isten megóv benneteket, és az Ég megtartja a Hazát” – figyelmezteti a szereplőket és az olvasókat is.
A szentek élete kiapadhatatlan tárháza az izgalmas történeteknek. Nem véletlen, hogy könyvek és filmek tucatjai foglalkoznak velük, illetve zenés környezetben is gyakran megjelennek. Oratóriumok, misztériumjátékok, operajellegű stíluskeveredések vagy éppen musicalek teszik sokak számára fogyaszthatóvá a szakrális történeteket. Zsuffa Tünde Árpád-házi családregény-folyama eredetileg Szent Erzsébet alakjára fókuszált, és ezt állította színpadra Szikora Róbert és Lezsák Sándor musicalként tavaly a Margitszigeti Színházban, illetve a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban. Az Ég tartja a Hazát zenés feldolgozásáról egyelőre nincs hír, de a kötet neoromantikája és pergő történetvezetése hasonlóan színpadra kívánkozna.
(Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Hazát, Antológia Kiadó, 2023. Ára: 5999 forint)
Borítókép: Jelenet az musicalből (Fotó: Góg Zsolt)
