A vonal elválaszt, de közben össze is köthet

Különleges tárlat fogadja a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum előcsarnokába érkező látogatót, hiszen a szobrászművészként ismert Nagy Attilának ezúttal újabb alkotói arcát ismerheti meg, amikor A vonal bűvöletében című grafikai kiállítását veszi birtokba. Mert birtokbavételről van szó itt a szó valós értelmében. A művészeti alkotás befogadása ugyanis sajátos interakció, amelynek három szereplője van: az alkotó, az alkotás és a néző. A recepcióban pedig a legfontosabb karakter az utóbbi. Általa válik a műalkotás élővé, s az alkotói intenció és az elkészült mű médiummá, ami bepillantást enged a művész világába és az általa földolgozott problémák és kérdéskörök univerzumába – és hiszem, hogy a befogadó saját belső világába is.

2024. 04. 19. 5:10
Forrás: Nagy Attila
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Nagy Attila kiállított grafikája
lugas
Fotó: Nagy Attila

Nagy Attila grafikai munkássága is igazolja, hogy a kemény követ alapanyagként használó szobrász komoly fizikai erőt igénylő anyagmegmunkálási technikája és sajátos alkotói eszközhasználata a nagy mozdulatokat éppúgy igényli, mint a finommotorikus manuális készségeket. Az utóbbiaknak Nagy Attila alkotói metodikájában való magabiztos meglétét, sőt virtuóz használatát támasztják alá lenyűgözően a művész most bemutatott alkotásai. Nemcsak művészi kvalitásukat tekintve figyelemre méltók ezek a látszólag egyszerű művek, de témaválasztásuk dimenziójából is. Az eszmetörténet által „nagy történeteknek” nevezett szüzséket értelmezi újra, szedi szét és – a szó klasszikus értelemben véve – alkotja újra.

A kígyó csábításának engedő Éva (kissé eltúlzott nőiességének kontúrjaival), a cet mellett akaratát és méretét tekintve is eltörpülő Jónás próféta, a sámánizmus praktikáit evokáló Esőcsináló vagy éppen a mámor isteneként elkönyvelt Dionüszosz alakja egyaránt fölbukkan ezeken a grafikákon. Mitikus és mitológikus, szakrális és profán témák elegyéből áll az a mégis egységes alkotói univerzum, amely – mint a kiállítás címe és Nagy Attila föntebb idézett gondolatai is utalnak rá – a vonal bűvöletében született.

A vonalhasználat a képi ábrázolásban elsősorban a lehatárolás és az elválasztás eszköze. Gondoljunk csak arra, hogy a kisgyermekek két-három éves korukban hatalmas körök rajzolásával fejezik ki magukat, mert akkoriban kezdenek tisztában lenni azzal, hogy külön személyiségek, nem édesanyjukkal alkotnak egységet, nem „egyvalamik” velük, hanem önálló egzisztenciák, akiknek maguknak kell megkeresniük és megteremteniük a helyüket a világban. Ugyanakkor a vonal a világgal való összeköttetést is biztosítja, érintkezési felület az egyén és a közösség, az ember és a környezete között. Nagy Attila tárlata segít megismerni a saját határainkat és a bennünket körülvevő világ határait, s megérteni nekünk azt, hogy ezek szükségszerűen mindig változékonyak és illékonyak.

(Nagy Attila A vonal bűvöletében című tárlata 2024. május 14-ig tekinthető meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban.)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.