Kaliforniában született, magyarul is jól tud, apja George F. Hemingway (Szabó György), a Budapest Honvéd egykori tulajdonosa. Családjuk az elmúlt évtizedekben több száz vendéglátóhelyet üzemeltetett Magyarországon. A ma már Texasban és Floridában befektető Alex Hemingwayt, az itteni republikánusok volt vezetőjét az amerikai elnökválasztás utáni budapesti útján kérdezte a Lugas.
– A rendszerváltás idején a Bonbon Hemingway édességüzletek keltettek feltűnést Budapesten. Akkor már ön is itt élt?
–Nyaranta dolgoztam is a Váci utcai üzletben. Nem is gondolná az ember, de bitang sok munkát ad egy ilyen bolt. Készítettem a hatalmas ajándékcsomagokat. Nyolcvankét ilyen üzletünk volt Budapesten.
– Nemrég még az amerikai republikánusok itteni vezetője volt. Ma is közéjük tartozik?
– Már nem, de száz százalékban republikánus maradtam. Időm kevesebb mint felét töltöm Budapesten, ahol a három gyermekem él.
– Hol szavazott akkor, és milyen volt ott a hangulat?
– Kaliforniában. A barátaim közül a demokrata szimpatizánsok nagyon határozott véleménnyel vannak Donald Trumpról, és tartottak a visszatérésétől. A republikánus barátaim szerint viszont a demokraták megháborodtak, instabillá váltak és a pártjuk legprogresszívebb szélének kiszolgálói lettek. Márpedig az amerikaiak többségének ez nem tetszik. Ezek a barátaim éppenséggel úgy vélik, a következő elnök hozza vissza a józanságot az Egyesült Államokba. Én is egyetértek velük. Trump egyébként nemcsak az elnökválasztást nyerte meg – mégpedig az elektori szavazatok mellett a leadott voksokat tekintve is –, hanem a republikánusok behúzták a kongresszus mindkét házát, valamint számos törvényhozást az egyes államokban. Kamala Harris Joe Biden 2020-as eredményéhez képest is mindenütt alulteljesített. Ma már semmi kétség nincs sem az eredménnyel, sem azzal kapcsolatban, hogy mit akar Trump megvalósítani. Nagyon jó mindenkinek, hogy a választás ezúttal véget is ért november 5-e éjszakáján.
– Foglalkoztatja a kinti környezetét az ukrajnai háború?
– Nem.
– ?
– Senki, akit ismerek, nem érti, mit keresünk Ukrajnában, és miért költöttünk erre 180 milliárd dollárt. Kész őrület. Remélem, Trump elhozza a békét, és abban szerepet kap Magyarország is. Más kérdés, hogy együttérzünk az ukránokkal. Szörnyűség történt velük. De Irak vagy Afganisztán után azért kérdések merülnek fel. Például: mi is a célunk az egésszel?
– Talán móresre tanítani az oroszokat?
– Nem hiszem, hogy akadna egyetlen amerikai is, aki adna erre a célra 180 milliárd dollár közpénzt.
– Azért, mert inkább Kínára kellene összpontosítaniuk?
– Két évet éltem Kínában, a nyelvüket is tanultam, ott is vannak vállalkozásaink. Fantasztikus ország elképesztő történelemmel. De higgye el, megvannak a maguk problémái. Nem is kevés. Nekünk is inkább a saját házunk táján kellene söprögetnünk. Az erős Amerika mindenkinek jó, a gyenge meg senkinek sem.
– Örültek a választási eredménynek az amerikai magyar barátai is?
– Az összes amerikai magyar barátom konzervatív; nemcsak Kaliforniában, hanem akárhol. Egyetlen demokrata szimpatizánsról sincs tudomásom közöttük.
– Magát magyar amerikainak tartja?
– Egyszerűen amerikainak. Nem hiszek a kötőjeles megnevezésekben. A magyar mellett egyébként spanyol gyökereim is vannak, de ugyanúgy nem tartom magam spanyolnak sem. Amikor az 1980-as években felnőttem, senki nem is művelte ezt Kaliforniában. Aztán „keletkeztek” az afroamerikaiak, majd sorra a többiek. Ez afféle demokrata párti dolog, amely arra szolgál, hogy valaki valamilyen kérdésben azt éreztesse, másnál több joga van hozzászólni. Mintha ez bármilyen hitelességgel szolgálna.
Az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb következménye a republikánusok mostani hatalomra jutásának a szólásszabadság visszatérése lehet. Az ideálok persze nem valósulnak meg tökéletesen a gyakorlatban. De legalább odáig jussunk el, hogy meg tudjuk egymással a dolgokat vitatni, ne pedig belefojtsa a szót egyik a másikba. Mert ez lebénítja az embereket.
–Nagyon helyesen teszi, az első alkotmánykiegészítésünk védelmében. Hadd beszéljenek az emberek akár hülyeségeket is! A sajtószabadság is ezen alapszik.
– Mi a véleménye az amerikai sajtóról? Netán a The New York Timesszal kezdi a napot?
– Inkább a The Wall Street Journallel. A helyzet az, hogy mondjuk negyven évvel ezelőtt az amerikai újságírók hatvan százaléka volt liberális, a többi pedig nem. Ezenkívül még a vezető szerkesztőségekbe is munkás származású zsurnaliszták kerültek. Általában nem is tanultak tovább a középiskola után, mert nem engedhették meg maguknak. Nem ment azért senki sem a Yale-re, hogy aztán újságot írjon. Ma viszont az amerikai újságírók 99 százaléka baloldali szimpatizáns és felsőfokú végzettségű. Már elnézést, de ha valaki kijön egy elitegyetemről, majd beül a The New York Times szerkesztőségébe, akkor mégis mit tudhat a valós életről? A normális emberek életéről? Ezek az újságírók nem elszakadtak a valóságtól, hanem soha nem is voltak a részei. Mit tudnak például arról, hogy mit jelent a mindennapokban egész tömegeknek, ha húsz százalékkal felmennek a fogyasztói árak?
Donald Trump megválasztott amerikai elnök (jobbra) és alelnökjelöltje, J. D. Vance a választás éjszakáján. Nyerő páros. Fotó: Jim Watson / AFP
– A vállalkozók talán jobban belátnak az emberek pénztárcájába. Családjuk régebben olyan láncokat és márkákat működtetett nálunk, mint a Pizza Hut vagy a KFC. Két éve pedig az Astoriánál találkoztunk az új fánkozójában. Megvan még?
– Nincsen. Kár, mert imádom az édességet… (nevet) Már csak Texasban és Floridában működnek vállalkozásaim. Magyarország nagyszerű hely, én is imádom, és drukkolok a jelenlegi kormánynak, remélve, hogy a magyar gazdaság visszatalál a növekedési pályájára. Amerikában viszont máris azzal számolok, hogy Trump elnöksége jó kilátásokat teremt, ezért üzletileg oda összpontosítok.
– Van esetleg tanácsa a számunkra mind a két országot jól ismerő üzletemberként? Hogy több amerikai befektető érkezzen?
– A Hemingway Group valaha mindösszesen 380-390 vendéglátóhelyet üzemeltetett itt, a Budapest Honvédról nem is beszélve. A legtöbb amerikai befektető, illetve a magántőkealapok ma instabilnak tartják az itteni üzleti környezetet. Az alacsony adókulcs nem minden. Egyik napról a másikra változhatnak az adókövetelmények. Lehet, hogy a kormány leül tárgyalni, majd hosszú távú megállapodást köt a feltételekről mondjuk a Mercedes gyártójával, de a kisebb halakkal nem. A magántőkealapok véleménye akkor is fontos lenne, ha történetesen nem lenne igazuk, mert a véleményüknek valóságteremtő hatása van. Tehát a percepcióra is oda kell figyelni, máskülönben a tőke nagyon könnyen más célországot választ magának. Teljesen más kérdés, hogy az amerikai sajtó rosszindulatúan, rágalmazva ír a magyar vezetésről, és hogy Washingtonban kipécézték Magyarországot. Ehhez semmi kétség nem fér, miközben azt gondolom, Orbán Viktor őszintén szereti az országát, és azért dolgozik, hogy a magyarok sora jobban menjen. Mindezek dacára a magyaroknak meg kell győzniük a befektetőket, hogy jöjjenek, vásároljanak ingatlanokat, fejlesszenek. Még a Balaton környékén is rengeteg fejlesztenivaló lenne, szó nincs arról, hogy a külföldiek miatt kiszorulnának az itteni vállalkozók. Közös erővel miért is ne lehetne Magyarország olyan fejlett, mint Ausztria?
– Biztos segítene ebben az is, ha például az Európai Bizottság odaadná a magyarok fejlesztési pénzeit...
– Látja, ebben teljesen egyetértünk. Teljesen jogtalanul és nevetséges módon tartják ezeket vissza, a baloldali körök sugalmazására. Az a pénz megilleti a magyarokat, attól függetlenül, tetszik-e Brüsszelnek a budapesti kormány vagy sem.
Borítókép: Alex Hemingway amerikai republikánus üzletember. (Fotó: Kurucz Árpád)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
