Széthordott kolostor

Huszonöt évvel ezelőtt vízkereszt ünnepén a római Szent Péter-székesegyházban a hagyományoknak megfelelően maga a pápa, II. János Pál szentelte­ fel a missziós püspököket. Közöttük volt Majnek Antal ferences szerzetes, aki a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóságból létrehozott Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye első megyés püspöke lett 2002-ben.

20210120 Piliscsaba Majnek Antalnak, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke. Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Nagyszőlősön szerzetesi közösség alakult, először három ferences mehetett ki: Zatykó László, Radics Dávid és én. Ez volt a Kárpátaljai Ferences Misszió. A barokk ferences kolostort államosították, megfelelő ingatlant kellett keresnünk, ahol kolostori életet lehet élni. Nagyszőlősön közel tíz eladó ingatlant néztem meg, és végül a most is meglévő Borkanjuka utcai családi házat választottam.

– Később a katolikus egyház apránként visszakérte az államosított ingatlanokat Kárpátalján. Mindent visszakaptak?

– Sokat, de nem mindent, például az ungvári régi plébániát és a nagyszőlősi középkori kolostort, amely korábban a Perényiek vára volt, nem sikerült visszaszerezni. Ma már csak romok vannak a hajdani erődítmény helyén. Főként a műemlék megóvása lenne fontos, hogy ne épüljenek házak a területén, ne hordják el a köveket, hiszen ez középkori vár, és valószínűleg ezen a helyen őrizték Kapisztrán Szent János földi maradványait. Sajnos az elmúlt harmincegy évben egyre több követ loptak el. A visszatérésünk után a kápolnában még lehetett misézni, de azóta ebek harmincadjára került ez a fontos műemléki terület.

– A hol több, hol kevesebb szerzetessel működő ferences közösség hatalmas területet és számtalan szociális, karitatív és kulturális intézmény mellett legalább hét plébániát látott és lát el mind a mai napig. Nem csoda, hogy a Szentszék is felfigyelt a munkájukra. 2002-ben hirdették ki ünnepélyesen a Munkácsi Egyházmegye megalapítását. Egy olyan egyházmegye első püspöke lett, amelynek a plébániáin 1989-ben mindössze nyolc idős pap élt. Most a legfiatalabb egyházmegye a térségben.

– Az egyházmegye papjai valóban fiatalabbak a környező egyházmegyék papságánál. Többségük helyi hivatás. Van két német papunk, ők régóta dolgoznak Kárpátalján. Mindketten jól beszélnek ukránul, maguk jelentkeztek az egyházmegyébe. Ukrán származású papjaink viszont nagyon szépen megtanultak magyarul. A munkácsi káplán még a szomszédos pósaházi cigánytáborba is kijár szombat este misézni – magyarul.

Akadálytalan beolvadás

– Egy kárpátaljai magyar plébánosnak mostanában hány miséje van?

– A mi időnkben, amikor a misszió elindult, még négy-öt volt. Most már csak három plébánosnak van négy miséje.

– Milyen mértékű a magyar népesség elvándorlása?

– Amikor 1989 körül megnyílt a „csap”, a záhonyi határátkelő, elkezdődött a kiköltözés. Eleinte nem mentek el sokan, de 2000 után felgyorsultak a folyamatok. Egyre több diák vándorolt Magyarországra tanulni, és közülük kevesen jöttek vissza. Majd elindultak a férfiak dolgozni, később a nők is Magyarországon kerestek munkát. De nemcsak Magyarország a kedvelt célpont, hanem Csehország is és távolabbi országok. A járvány idején azt reméltük, megáll az elvándorlás, de sajnos nem így történt. Részben megijedtek a feltámadt magyarellenességtől, részben a határok lezárásától. Emiatt sokan idejekorán döntési helyzetbe kerültek: vagy itt, vagy ott élnek, hiszen a határátlépés korlátozottá vált. Sokan választották a kitelepülést, különösen a diákok és a munkások.

– A nyelvtörvénynek milyen belátható következményei lesznek? Valóban felgyorsítja az asszimilációt?

– Egész biztos. Ez már korábban is elkezdődött, hiszen sok magyar és vegyes család adta a gyerekeit ukrán nyelvű iskolába. Ennek egyébként van jó következménye is: az ilyen tanintézményben végzettek általában Ukrajnában maradnak. Viszont meggyengül a magyar identitásuk, nem ismerik a magyar kultúrát, az irodalmat, történelmet, és a gyermekeik így már teljesen akadálytalanul olvadnak be a többségi társadalomba.

– Igaz az a hazai, elsősorban ellenzéki vélelem, hogy a nyelvtörvény nem is a magyarok, hanem az oroszok ellen irányul?

– Kezdetben talán valóban így volt, mostanában viszont nemigen lehet hallani oroszok elleni támadásokról. Valójában talán nem egészen a kárpátaljai magyarok elleni offenzíváról van szó, és az atrocitásokat nem kárpátaljai ukránok követik el. Azt olvastuk, hogy a KGB helyi utódszervezete provokál.

– És miért irányul a magyarok ellen az ukrán politikusok indulata?

– Ezt tőlük kell megkérdezni. Talán úgy érezhetik, hogy nagyon elhanyagolták Kárpátalját, ahová gyakrabban érkezik országosan ismert magyar politikus, mint ukrán. Ráadásul Magyarország igen komoly összegekkel támogatja Kárpátalját, és nem csak a magyar kisebbséget. Ami miatt sok ukrán is egyre inkább a magyarokkal rokonszenvez. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek nagyobb a támogatottsága, mint ahány magyar a térségben él. Ezt a tendenciát akarják talán megtörni.

Bombariadó a misén

– A híreket nézve ez a szándék nem is sikertelen.

– Amikor augusztus 20-án Aknaszlatinán lett volna ünnepi misém, bombariadó miatt szakították félbe a liturgiát. Persze mindannyian tudtuk, és a rendőrök metakommunikációján is látszott, hogy tudják: nem valós veszélyről van szó, csupán fenyegetésről.

– Ha száz év múlva néznénk a Munkácsi Egyházmegyére, vajon mit látnánk? Gyarapodást vagy csökkenést?

– Pillanatnyilag csak a roma közösségek gyarapodnak. És ahol segítik a felzárkózást, szépen integrálódnak is a társadalomba. Ahol nem kapnak evangéliumi tartást, ott legföljebb a kereskedéssel, üzleteléssel tudnak bekapcsolódni. De a kereszténységgel, nem kizárólag a katolikus tanítással, az emberi méltóságukat is felismerik.

– És ha nem tíz, hanem csak hat év múlva látjuk a mai munkácsi püspököt, hol fog élni hivatali ideje után?

– Nekem eszembe sem jutott elmenni Kárpátaljáról. Itt szeretnék élni, és abban a munkában fogom megtalálni az örömömet, amelyet más nem szívesen végez.