A több szakterület, köztük régészek hozzájárulásával született új eredményekről a kutatók a Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos folyóirat cikkében számoltak be a közelmúltban – erről a kutatócsoport vezetője, Karátson Dávid vulkanológus (ELTE) tájékoztatta az MTI-t.
A hét éve folyó kutatás keretében 2018-ban a késő bronzkori belső öbölben létezett vulkánszigetet, most pedig Szantorini teljes egészét rekonstruálták.
A késő bronzkorban Szantorini védett, belső kis öböllel rendelkezett, kiváló hajózási, kereskedelmi feltételeket biztosítva a vulkánszigetnek. Szantorini akkoriban a krétai civilizáció északi bástyája volt, déli részén a fővárossal, Akrotirivel, ám 3600 éve e település – akárcsak számos más kisebb-nagyobb házcsoport, épületegyüttes – szinte nyomtalanul elpusztult a vulkánkitörésben, mely a domborzatot 30-50 méter vastag tufaréteggel fedte be – olvasható a közleményben.
A természeti katasztrófa a szigeten nemcsak a minószi kultúrának vetett véget, hanem gyökeresen átszabta a morfológiai képet is. A hatalmas mennyiségű magma távozása a sziget központi részének beszakadásával járt, létrehozva a mai öblöt, mely jóval nagyobb, mint a késő bronzkori.