Támadnak a tigrisszúnyogok

A mostani csapadékosabb és meleg időjárás kedvez a csípőszúnyogok fejlődésének. Ilyen körülmények között tömegesen szaporodnak nemcsak a hazai, hanem az újonnan megjelent idegen fajok, például az ázsiai tigrisszúnyog is.

Az enyhébb telek segítik a szúnyogok áttelelését, a hosszabb nyarak pedig lehetővé teszik, hogy évente a korábbiaknál több generáció fejlődjön ki. Az olykor rövid időszakra koncentrált, nagy mennyiségű csapadék növeli az olyan kis víztestek (belvízfoltok, vizesárkok, pocsolyák) számát, amelyek a csípőszúnyoglárvák életterét biztosítják. Ezért a hazánkban őshonos mintegy ötven faj többsége a korábbiaknál nagyobb térbeli elterjedésben és érzékelhetően nagyobb egyedszámban zaklat bennünket, embereket.

Az elmúlt tíz-tizenöt évben három trópusi, szubtrópusi területen őshonos csípőszúnyog jelent meg hazánkban: a koreai csípőszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog. Mindhárom a mediterrán térségből érkezett hozzánk. Míg a tigrisszúnyognak még csak szórványosan megjelenő példányait gyűjtötték be, a két másik fajnak már önfenntartó közössége él Magyarországon. A tigrisszúnyoggal azért kell foglalkozni, mert opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ha csupán csak csípne, nem lenne olyan érdekes, de legalább 22-féle, a rovarok által terjesztett vírussal fertőzi áldozatait. Az általa terjesztett veszélyes kórokozók tartós megtelepedésének feltétele az, hogy a tigrisszúnyognak mint közvetítőnek nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek. Ezért lenne fontos tudni, hogy hol, mennyien élnek.

Azért, hogy többet tudjunk erről a fajról, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) a felhívásában azt kéri, hogy az emberek segítsék az inváziós és potenciálisan betegségeket terjesztő tigris­szúnyog elterjedésének országos feltérképezését. Amennyiben valaki ázsiai tigrisszúnyogot vél felfedezni, a fogás helyének és idejének megjelölésével feltétlenül tudassa azt a kutatóintézettel.

– A tavaly beküldött több mint négyszáz mintából 48 bizonyult ázsiai tigrisszúnyognak, a viszonylag szétszórt előfordulási adatok pedig azt jelzik, hogy több megyében is felbukkanhatnak a példányai. A legtöbb pozitív eset Budapesthez és Pest megyéhez kötődik. A beküldött szúnyogokon virológiai teszteket végeztünk, de eddig mindegyik teszt negatívnak bizonyult a nyugat-nílusi láz, az Usutu- és a Chikungunya-láz vírusára – közölte Soltész Zoltán, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet kutatója, aki szerint a tigrisszúnyog viszonylag könnyen elkülöníthető a többi csípőszúnyogtól. Ez a mindössze öt milliméteres testhosszú faj kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábain fehér gyűrűk találhatók, hátán (a tor közepén) egyetlen hosszanti fehér csík húzódik.

A szúnyogok fontos szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért népességük változása járványtani veszélyt jelenthet. A hazánkban őshonos fajok is alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, mint a malária vagy a nyugat-nílusi láz. A mediterrán térségből a Kárpát-medencébe betelepülő ázsiai tigrisszúnyog csípése azonban más fajokénál hevesebb allergiás tüneteket válthat ki az emberben. A jelenlegi adatok alapján még senki sem talált tavasszal tigrisszúnyogot hazánkban, sem pedig telelő példányokat. Az eddigi vizsgálatok szerint a meleg idő beköszöntével jelentek meg.

Az ázsiai tigrisszúnyog még nem telel át, de Soltész Zoltán szerint megvan az esély a stabil populációk kialakulására, ha folytatódik a felmelegedés és egyre csökken a fagyos napok száma.