Az enyhébb telek segítik a szúnyogok áttelelését, a hosszabb nyarak pedig lehetővé teszik, hogy évente a korábbiaknál több generáció fejlődjön ki. Az olykor rövid időszakra koncentrált, nagy mennyiségű csapadék növeli az olyan kis víztestek (belvízfoltok, vizesárkok, pocsolyák) számát, amelyek a csípőszúnyoglárvák életterét biztosítják. Ezért a hazánkban őshonos mintegy ötven faj többsége a korábbiaknál nagyobb térbeli elterjedésben és érzékelhetően nagyobb egyedszámban zaklat bennünket, embereket.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben három trópusi, szubtrópusi területen őshonos csípőszúnyog jelent meg hazánkban: a koreai csípőszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog. Mindhárom a mediterrán térségből érkezett hozzánk. Míg a tigrisszúnyognak még csak szórványosan megjelenő példányait gyűjtötték be, a két másik fajnak már önfenntartó közössége él Magyarországon. A tigrisszúnyoggal azért kell foglalkozni, mert opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ha csupán csak csípne, nem lenne olyan érdekes, de legalább 22-féle, a rovarok által terjesztett vírussal fertőzi áldozatait. Az általa terjesztett veszélyes kórokozók tartós megtelepedésének feltétele az, hogy a tigrisszúnyognak mint közvetítőnek nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek. Ezért lenne fontos tudni, hogy hol, mennyien élnek.
Azért, hogy többet tudjunk erről a fajról, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) a felhívásában azt kéri, hogy az emberek segítsék az inváziós és potenciálisan betegségeket terjesztő tigrisszúnyog elterjedésének országos feltérképezését. Amennyiben valaki ázsiai tigrisszúnyogot vél felfedezni, a fogás helyének és idejének megjelölésével feltétlenül tudassa azt a kutatóintézettel.
– A tavaly beküldött több mint négyszáz mintából 48 bizonyult ázsiai tigrisszúnyognak, a viszonylag szétszórt előfordulási adatok pedig azt jelzik, hogy több megyében is felbukkanhatnak a példányai. A legtöbb pozitív eset Budapesthez és Pest megyéhez kötődik. A beküldött szúnyogokon virológiai teszteket végeztünk, de eddig mindegyik teszt negatívnak bizonyult a nyugat-nílusi láz, az Usutu- és a Chikungunya-láz vírusára – közölte Soltész Zoltán, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet kutatója, aki szerint a tigrisszúnyog viszonylag könnyen elkülöníthető a többi csípőszúnyogtól. Ez a mindössze öt milliméteres testhosszú faj kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábain fehér gyűrűk találhatók, hátán (a tor közepén) egyetlen hosszanti fehér csík húzódik.
