Baktériumok ronthatják a memóriát

Az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársainak új vizsgálata szerint a bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyák között. Mivel a bélbaktériumok befolyásolják az anyagcserét és az agy működését, az Animals című lapban megjelent kutatásnak humán egészségügyi jelentősége is lehet.

Nagyobb figyelmet kapnak a bennük élő mikroorganizmusok Fotó: ELTE

A beleinkben élő baktériumok közössége életünk sok területére kihat. Számos olyan anyagot termelnek, amelyek befolyásolhatják az anyagcserét, összefüggésben lehetnek az elhízással, a cukorbetegséggel, egyes ráktípusokkal, sőt az agy működésével is. Az autizmustól az Alzheimer-kórig számos, az idegrendszer megváltozott működése miatt kialakuló állapot esetében találtak valamilyen eltérést a bél baktériumközösségében. Ugyan egyre nagyobb figyelmet kapnak a beleinkben élő mikroorganizmusok, még mindig keveset tudunk róluk. Ilyen esetekben a kutatók szívesen fordulnak állatmodellekhez – az ELTE-sek a kutyákhoz.

Az ebek bélbaktériumai sok hasonlóságot mutatnak az emberével, ami az évezredeken át tartó közös múltnak is köszönhető. De arról még nagyon keveset tudunk, hogy az emberekéhez hasonló hatású-e a kutyák bélbaktérium-közösségének megváltozása. Az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai azt vizsgálták meg, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta-összetétele között. A kutatók a viselkedéstesztekre érkező kutyákat és gazdáikat elkísérték egy-egy rövid egészségügyi sétára, majd a székletmintákat megfelelő tárolóegységekben néhány percen belül mélyfagyasztóba helyezték. A családi kutyák táplálkozását és életmódját feljegyezték, de nem kontrollálták, hasonlóan az emberek kutatásához. – Mivel viszonylag kevés, 29 kutya vett részt a kutatásban, ezért kezdeti, útkereső vizsgálatnak tekintjük munkánkat – mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője.

Nagyobb figyelmet kapnak a bennük élő mikroorganizmusok
Fotó: ELTE

A Fusobacteria nevű törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél számos kórképpel, például irritábilisbél-szindrómával, vastagbélrákkal jár együtt. Ragadozóknál azonban több kutatás is kedvező hatásúnak találta az ilyen baktériumok jelenlétét. Ezt a jelenlegi vizsgálat is megerősítette: a fiatalabb kutyáknál nagyobb arányban fordultak elő Fusobacteria baktériumok, mint az öregebbeknél. A kutyák és az emberek azonban hasonlóságot mutattak az Actinobacteria törzs jelenléte és a kognitív képességek terén. Egy memóriatesztben a kutyáknak azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyik rejti a jutalomfalatot. A többet hibázó kutyák székletében arányaiban több Actinobacteriát találtak. „Ez azért izgalmas, mert a rossz memóriájú, Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is elszaporodik az Actinobacteria” – olvasható az ELTE közleményében Sándor Sára genetikus üzenete.

– Felfedezéseink további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jó modell a kutya a humán bélbaktérium-közösségek változásainak elemzésénél. De az állatorvos-tudománynak és a gazdáknak is hasznos lehet, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, vagyis az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen jelenségeket mérsékelhetjük – reméli a kutatónő, akitől megkérdeztük, hogy általánosságban mennyire jó modellállat a kutya. Kubinyi Enikő szerint az ebeket az etológia tanszéken korábban az emberek szociokognitív képességeinek (gondolkodásának, társas viselkedésének) modelljeként vizsgálták, de az utóbbi években választ keresnek arra is, hogy mennyire használhatók genetikai, idegtudományi modellként, például az öregedés kutatásához. Az eredmények biztatók.