Ősi szupernóváról árulkodik a tengerfenéken rejlő csillagpor

Nagyon kis mennyiségben 33 ezer éves 60-as tömegszámú vasizotópokat találtak az óceán fenekén.

2006. augusztus 30. A Hubble-ûrteleszkóp 2006. augusztus 29-én közreadott felvételén a Tejút legfrissebb csillagrobbanása látható. A kép a Cassiopeia szupernova maradványait ábrázolja úgy, ahogyan az a Földrõl nagyjából 340 évvel ezelõtt lett volna látható. A szupernova maradványai 50 millió km/h-s sebességgel haladnak. A felvételen az oxigén zöld, a kén vörös és ibolya, a nitrogén pedig kék színben jelenik meg. (MTI/EPA/ESA-NASA) Fotó: -

Az izotópok valószínűleg egy szupernóva porhullámának lecsapódásából származnak – számoltak be eredményeikről Anton Wallner osztrák fizikus és kollégái a PNAS című tudományos lapban.

A nagy csillagok szupernóvaként halnak meg. A hatalmas robbanás során porfelhők keletkeznek, bennük 60-as vasizotópokkal.

A canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemen és a Drezda melletti Helmholtz Központban kutató Wallner és munkatársai Ausztrália délnyugati csücskétől ezer kilométerre gyűjtött, mintegy 33 ezer éves mélytengeri üledékmintákban 60-as vasizotópok után kutattak.

Ezek a vasizotópok radioaktívak, felezési idejük 2,6 millió év. A Földön nem keletkeznek természetes módon, csak a világűrben, amikor nagy tömegű csillagok szupernóva formájában meghalnak. Minden ilyen lelet tehát a csillagközi térből származik, amelyben maga a Naprendszer is mozog.

A Naprendszer jelenleg egy porfelhőn halad át, amelyet „lokális csillagközi felhőnek” neveznek. Emiatt feltételezhető, hogy a 60-as vasizotóp csapadék formájában kerülhetett a Földre. Az üledékben lévő minták azonban olyan korra vezethetők vissza, amikor a Naprendszer még a mostani csillagközi felhőn kívül volt. Ezért vélhetően más forrásból származhatnak az izotópok.

Az üledékmintákban nagyon kis mennyiségű, csupán 19 ilyen vasizotópatomot találtak a részecskedetektorok. A fizikusok szerint a becslések alapján ez azt jelentené, hogy az elmúlt 33 ezer évben csak 60 grammnyi jutott le a Földre. Ha egy szupernóva porhulláma közvetlenül haladt volna át a Naprendszeren, akkor tíz-hússzor ekkora mennyiséget találtak volna – fejtette ki Wallner.

A kutató szerint ezért a most talált izotópok valószínűleg régebbi szupernóva-robbanásokból származnak.