A sziklaparton jógázott a gyönyörű színésznő, amikor elsodorta egy óriási hullám + videó
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.
Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már Nagy Lajos királyunk idejében vadaskert létesült a Csanyik-völgyben. A mai Miskolci Állatkert és Kultúrpark – leánykori nevén Miskolci Vadaspark – 1983. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. Az alapításkori szándék az volt, hogy az intézmény a Bükk-hegység állatvilágát mutassa be természetes erdei környezetben. Az első egzotikus állatok 10-11 évvel később kerültek a vadasparkba, így ma már több mint 120 állatfaj mintegy 800 egyede látható itt a világ minden részéről.
A debreceni állatkert 1958. május 1-jén nyitott meg, hazánk első természetvédelmi területén, a Nagyerdőn. Azóta a vidámpark és a növénykert is üzemel. Eleinte őshonos állatokat tartottak, az első fajok a Fővárosi Állat- és Növénykertből érkeztek ide. Ma 17 hektáron öt földrész 170 fajának 900 példányát ismerhetjük meg.
Győrben az első állatkertjellegű intézmény 1962-ben létesült a Püspökerdőben, az erdészet fatelepe mellett. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre abból a célból, hogy a hazai nagyvadfajokat és ragadozókat bemutassa. Működésének az 1966-os árvíz vetett véget. A szomorú eseményt követően született meg az elhatározás, hogy Győrben is létesüljön egy új állatkert. 1967. május 1-jén adták át a Május 1. Kultúrparkot, ami két részből állt: a vadas- és a vidámparkból. Ezt folyamatosan bővítették. Napjainkban közel 110 faj több mint 800 egyedét mutatják be az érdeklődőknek a Xantus János Állatkertben. Az afrikai szafarik hangulatát idéző főbejáraton keresztül, a vízesés megnyugtató csobogását elhagyva, varázslatos környezetbe érkezik a látogató.
A pécsi állatkert építése 1959-ben kezdődött, az intézmény egy évvel később nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Akkor társadalmi munkában a pécsiek közösen alakították ki. Kezdetben a honi élővilág bemutatására törekedtek, ám sorban érkeztek az egyéb, egzotikusabb élőlények. 1985-ben az állatkert akvárium-terráriummal gazdagodott. Az új pécsi állatkert már 250 faj közel 1500 egyedét mutatja be. A tengerek, óceánok és a Föld édesvizeinek élővilágát felvonultató rész a fogadóépület alsó szintjén található. Itt a százezer literes akváriumban szirticápával, császárhalakkal is találkozhatnak a látogatók.
A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt azzal a céllal, hogy természetes élőhelyükön mutassa be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A vadasparkot körülvevő vadaskertben a látogatók szabadon is megtekinthetik a gímszarvasokat, dámvadakat, őzeket, muflonokat és vaddisznókat.
Nyíregyházán, a 30 hektáros tölgyerdőben az itt élő közel ötezer állat a természeteshez közeli, társas kifutókban látható, földrészenkénti csoportosításban. A sarkvidék nagy kedvencei a jegesmedvék, előszeretettel használják üvegfalú medencéjüket, valamint a gyűrűsfarkú és sárgaszakállas makik, amelyek között a vendégek szabadon sétálhatnak. Vitathatatlanul nagy közönségsiker az oroszlánfókák látványos show-ja csakúgy, mint a színpompás papagájok bemutatója. Egyedülálló az Afrika-panoráma, ahol egy hangulatos bambuszhídon sétálva tekinthetők meg a fekete kontinens jellegzetes patásai.
A Veszprémi Állatkert 1958. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit: hatalmas társadalmi összefogással, mindössze öt hónap leforgása alatt épült fel. Két részből áll: a Fejes-völgyben, illetve az azzal szomszédos Gulya-dombon terül el. A festői szépségű fejes-völgyi területen olyan hagyományos állatkerti állatok láthatók, mint az egzotikus élőhelyről származó nagymacskák, a fekete medvék, az élénk színekben pompázó vízimadarak. A Fejes-völgyben található a gyerekek legnagyobb kedvence, az egyedileg tervezett és kivitelezett Kölyökdzsungel játszóház és terrárium, ahol a kalandra vágyó lurkók kedvükre kúszhatnak-mászhatnak, kipróbálhatják a Lajhár-utat, bemászhatnak egy állatszállító ládába.
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.
Sokakon kifog.
Soós Zoltán a Magna Hungaria podcastben beszélt az 1990-es magyarellenes pogromról, a román értelmiség magyarok iránti tiszteletéről és a székely autonómia minimumáról is.
Ötvennyolc éves korában érte a halál.
Havazás jön, mutatjuk, hol!
Pressman nem teszi zsebre, amit a lehetséges utódjától kapott
Ennyi volt? Sármos edzőre cserélhette L.L. Juniort Dárdai Blanka
Nógrádi György: Ha nem lesz megoldás, a német lakosság fogja kézbe venni a dolgokat + videó
Így készül az igazi bajai halászlé – videón a tradicionális elkészítési mód
Nyoma veszett a magyar lottónyertesnek: a Szerencsejáték Zrt. most felhívást tett közzé
Oroszország hatalmas támadást indított
Milák Kristóf lehet 2024 legjobbja a világon
Magyar kézbe kerül Románia pénzügyeinek irányítása
Kilencéves kisfiú is az áldozatok között a magdeburgi terrotámadásban
Lezuhant egy utasszállító repülő, sokan meghaltak + videó
Óriási tüntetés a magdeburgi támadás miatt Németországban + videó
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.
Sokakon kifog.
Soós Zoltán a Magna Hungaria podcastben beszélt az 1990-es magyarellenes pogromról, a román értelmiség magyarok iránti tiszteletéről és a székely autonómia minimumáról is.
Ötvennyolc éves korában érte a halál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.