Meglepő tény derült ki egy időszámítás előtti napkitörésről
A kutatók kimutatták, hogy az extrém naptevékenység egy erős napkitörés, amelyet korábban az időszámítás előtti 660-ra datáltak, valójában 664 nyarán történt.
Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már Nagy Lajos királyunk idejében vadaskert létesült a Csanyik-völgyben. A mai Miskolci Állatkert és Kultúrpark – leánykori nevén Miskolci Vadaspark – 1983. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. Az alapításkori szándék az volt, hogy az intézmény a Bükk-hegység állatvilágát mutassa be természetes erdei környezetben. Az első egzotikus állatok 10-11 évvel később kerültek a vadasparkba, így ma már több mint 120 állatfaj mintegy 800 egyede látható itt a világ minden részéről.
A debreceni állatkert 1958. május 1-jén nyitott meg, hazánk első természetvédelmi területén, a Nagyerdőn. Azóta a vidámpark és a növénykert is üzemel. Eleinte őshonos állatokat tartottak, az első fajok a Fővárosi Állat- és Növénykertből érkeztek ide. Ma 17 hektáron öt földrész 170 fajának 900 példányát ismerhetjük meg.
Győrben az első állatkertjellegű intézmény 1962-ben létesült a Püspökerdőben, az erdészet fatelepe mellett. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre abból a célból, hogy a hazai nagyvadfajokat és ragadozókat bemutassa. Működésének az 1966-os árvíz vetett véget. A szomorú eseményt követően született meg az elhatározás, hogy Győrben is létesüljön egy új állatkert. 1967. május 1-jén adták át a Május 1. Kultúrparkot, ami két részből állt: a vadas- és a vidámparkból. Ezt folyamatosan bővítették. Napjainkban közel 110 faj több mint 800 egyedét mutatják be az érdeklődőknek a Xantus János Állatkertben. Az afrikai szafarik hangulatát idéző főbejáraton keresztül, a vízesés megnyugtató csobogását elhagyva, varázslatos környezetbe érkezik a látogató.
A pécsi állatkert építése 1959-ben kezdődött, az intézmény egy évvel később nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Akkor társadalmi munkában a pécsiek közösen alakították ki. Kezdetben a honi élővilág bemutatására törekedtek, ám sorban érkeztek az egyéb, egzotikusabb élőlények. 1985-ben az állatkert akvárium-terráriummal gazdagodott. Az új pécsi állatkert már 250 faj közel 1500 egyedét mutatja be. A tengerek, óceánok és a Föld édesvizeinek élővilágát felvonultató rész a fogadóépület alsó szintjén található. Itt a százezer literes akváriumban szirticápával, császárhalakkal is találkozhatnak a látogatók.
A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt azzal a céllal, hogy természetes élőhelyükön mutassa be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A vadasparkot körülvevő vadaskertben a látogatók szabadon is megtekinthetik a gímszarvasokat, dámvadakat, őzeket, muflonokat és vaddisznókat.
Nyíregyházán, a 30 hektáros tölgyerdőben az itt élő közel ötezer állat a természeteshez közeli, társas kifutókban látható, földrészenkénti csoportosításban. A sarkvidék nagy kedvencei a jegesmedvék, előszeretettel használják üvegfalú medencéjüket, valamint a gyűrűsfarkú és sárgaszakállas makik, amelyek között a vendégek szabadon sétálhatnak. Vitathatatlanul nagy közönségsiker az oroszlánfókák látványos show-ja csakúgy, mint a színpompás papagájok bemutatója. Egyedülálló az Afrika-panoráma, ahol egy hangulatos bambuszhídon sétálva tekinthetők meg a fekete kontinens jellegzetes patásai.
A Veszprémi Állatkert 1958. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit: hatalmas társadalmi összefogással, mindössze öt hónap leforgása alatt épült fel. Két részből áll: a Fejes-völgyben, illetve az azzal szomszédos Gulya-dombon terül el. A festői szépségű fejes-völgyi területen olyan hagyományos állatkerti állatok láthatók, mint az egzotikus élőhelyről származó nagymacskák, a fekete medvék, az élénk színekben pompázó vízimadarak. A Fejes-völgyben található a gyerekek legnagyobb kedvence, az egyedileg tervezett és kivitelezett Kölyökdzsungel játszóház és terrárium, ahol a kalandra vágyó lurkók kedvükre kúszhatnak-mászhatnak, kipróbálhatják a Lajhár-utat, bemászhatnak egy állatszállító ládába.
A kutatók kimutatták, hogy az extrém naptevékenység egy erős napkitörés, amelyet korábban az időszámítás előtti 660-ra datáltak, valójában 664 nyarán történt.
Velős volt.
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról.
Az egyiknek szív alakú folt van az orrán. Cuki.
Mit tudunk eddig a Lakatos Márk-féle pedofilbotrányról?
Fizetési felszólítás
Most jött: buszbaleset történt a Pesti úton, jelenleg is zajlik a mentés
Ettől elpirulunk: Böde Dániel hálószoba titkot árult el (VIDEÓ)
Már csak 90 napja van élni: az orvosok csak legyintettek az édesanya bajaira, azt mondták neki, csak fáradt
Demokrácia balti módra: Észtország megvonná az orosz kisebbsége szavazati jogát
Xabi Alonso a Liverpool hat játékosát emelte ki, Szoboszlai is köztük van
Keddi sportműsor: Marco Rossi keretet hirdet
A Mi Hazánk is megszólalt a Lakatos Márk-botrányban + videó
Nagyon csúnyán lebukott Orbán egyik véresszájú ellenfele
A Liverpool lecsúszott rekordere 28 évesen csirkét árul futballozás helyett
Döbbenetes részletek derültek ki Révész Zsuzsa meggyilkolásáról + videó
A kutatók kimutatták, hogy az extrém naptevékenység egy erős napkitörés, amelyet korábban az időszámítás előtti 660-ra datáltak, valójában 664 nyarán történt.
Velős volt.
Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról.
Az egyiknek szív alakú folt van az orrán. Cuki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.