Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás Szibériában

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el.

Pusztaszentlászló, 2015. március 2. Talajerózió Pusztaszentlászló határában 2015. március 2-án. A gödör több mint 50 méter hosszú, helyenként 6-8 méter széles és 8-10 méter mély. Lakóház nincs a közelben. MTI Fotó: Varga György Fotó: Varga György

Az erózió mértéke aggasztó – közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet és a Helmholtz Sarkvidék- és Tengerkutató Központ munkatársai. Csak a Szibériában lévő Léna folyó egyik sziklájánál évente 16 méter szakad le a partvonalból – emelték ki a Frontiers in Earth Science című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

Ez egyre gyakrabban fordul elő az 1960-as évek óta. A kutatócsoport munkájához műholdas felvételeket elemzett.

A klímaváltozás miatt a permafroszt, amely normál esetben egész évben egészen a mélyebb rétegekig fagyott, lassan felolvad. Ilyen ősi, állandóan fagyott területek elsősorban Kanadában, Alaszkában, valamint Szibéria északi és keleti részén találhatók. Ezekben a talajrétegekben nagy mennyiségű szén-dioxid raktározódik, amely olvadáskor a légkörbe kerül.

A Léna deltájában lévő szikla példájának bemutatásával a tudósok azt szemléltetik, hogy a klíma felmelegedése egész tájegységeket változtathat meg.

A tudósok a Szobo-Szisze-sziget 1,7 kilométer hosszú és 27 méter magas Jedoma nevű szikláját vizsgálták, ahol a permafroszt talaj meredeken a Léna egy mellékágába zuhan. Itt különösen nagy talajveszteség figyelhető meg.

Az 1960-as évek közepén a folyó az 1,7 kilométer széles szakaszon évente öt méter földet hordott el. 2015 és 2018 között ez már évente csaknem 16 méter volt. A szikla 1965 és 2018 között, helyszíntől függően, összesen 322-679 métert veszített – állapították meg a szakértők.

Hasonló jelenség figyelhető meg a tudósok szerint Kanada és Alaszka északi-sarkvidéki partjainál. Egyre erőteljesebb hatással vannak ezekre a hullámverés és a folyami áramlatok elsősorban azért, mert egyre hosszabb ideig tart a meleg évszak.